A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) – a koronavírus járvány első hullámában elvégzett átfogó gyorselemzéshez, ún. sweephez hasonlóan – december elején ismét áttekintette a vírusellenesként hirdetett termékeket, pl. maszkokat, fertőtlenítőszereket, étrend-kiegészítőket kínáló weboldalak és az online üzletek kereskedelmi gyakorlatait. A versenyhatósági sweep ezúttal kiegészült a koronavírus-tesztelést végző egészségügyi szolgáltatók tájékoztatásainak vizsgálatával. A gyorselemzéssel általános rálátást szereztek arról, hogy mennyiben változott e termékek online népszerűsítése az év elején tapasztaltakhoz képest.
A sweep eredménye szerint a GVH
több weboldalon találkozott olyan állításokkal, amelyek szerint a termékek “vírusölő“, “vírusellenes”, hatással bírnak, “99,9 %-os hatékonyságot” ígérnek a vírusok ellen, “elpusztítják a vírust”, “baktériumölő, gombaölő és tuberkolózisölő hatással rendelkeznek”, stb.
Ezek az állítások azt a látszatot kelthetik, hogy a termék különösen hatékony a vírus elleni harcban, amit azonban valószínűleg nem támasztanak alá megfelelő kutatások – áll a hivatal közleményében.
Egyes oldalak hatóságok engedélyeire, illetve egészségügyi szervezetek ajánlásaira hivatkoznak, amelyek különösen alkalmasak lehetnek a fogyasztói bizalom megszerzésére, miközben egyes termékeknél nem hatósági engedélyről, hanem csupán nyilvántartásba vételről van szó. Bizonyos egészségügyi szervezeti ajánlások pedig valószínűleg valótlanok, a termékek esetében a szervezet tényleges támogatása nem igazolható.
Olyan weboldalakat is találtak, amelyek esetében valószínűsíthető, hogy a negatív véleményeket a moderátorok törlik. A kizárólag pozitív vélemények közzététele befolyásolja a fogyasztói döntéshozatalt.
Előfordult továbbá, hogy a weboldalakon hivatalosnak tűnő dokumentum vagy használati utasítás jelent meg, amelyeket azonban semmilyen technikával nem lehetett nagyobb felbontásban megjeleníteni, így tartalmuk nem volt olvasható. Ezekben az esetekben a dokumentumok valószínűleg kizárólag a létezésük látszata miatt jelentek meg, hogy a fogyasztói bizalmat növelhessék.
Az oldalak több esetben nem tüntették fel a termékek gyártóit, forgalmazóit. Így nem derült ki, hogy a fogyasztó pontosan kitől rendelné meg a terméket, illetve kihez tudna fordulni panaszával, kérdéseivel vagy jogai érvényesítése érdekében.
2022-től büntetik a kettős minőséget – mosószer és folttisztító is fennakadt a próbán
A GVH ismételten felhívja a szolgáltatók figyelmet, hogy ezeknél a termékeknél és szolgáltatásoknál a jelenlegi járványhelyzetben fokozottan elvárt a fogyasztók tisztességes tájékoztatása. A Versenyhivatal emellett arra kéri az online áruházak, illetve egyéb értékesítő oldalak üzemeltetőit, hogy mind az oldalak kialakításában, mind tartalmuk tekintetében legyenek különös figyelemmel a GVH által közzétett javaslatokra. A hatóság különösen kéri a hirdetések közzétevőinek együttműködését abban, hogy ha tudomást szereznek felületeiken a fentiekkel összhangban nem álló értékesítési módszerekkel, gondoskodjanak a közzététel megszüntetéséről.
Mit tehetünk fogyasztóként?
A kereskedők, és különösen igaz ez az online kereskedelemre, számos trükkel, valótlan információval vezethetik félre a fogyasztókat. Arról, hogy miről ismerhető fel a megbízható élelmiszer webáruház, már írtunk részletesen, és ugyanezek érvényesek bármely más webáruházra is. Az üzemeltető adatainak és elérhetőségének könnyen megtalálhatónak kell lennie a honlapon, ugyanígy az Általános Szerződési Feltételeknek (ÁSZF) is. Hasznos lehet tárolni a vállalkozással folytatott kapcsolatos levelezést is, a rendelés folyamatáról pedig képernyőmentéseket készíteni.
Korábban idén tavasszal a tesztelt 29 különböző típusú kézfertőtlenítő közül 8 nem teljesítette maradéktalanul a csomagoláson vállalt antibakteriális vagy gombaölő hatást. Ezek közül 2 csak online értékesített kézfertőtlenítő is – a Glory és a HiClean márkáktól -, amelyek semmilyen fertőtlenítő hatást nem produkáltak. A tesztelésről részletesen itt írtunk.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriuma összesen 69 féle kézfertőtlenítőt, antibakteriális szappant, folyékony szappant és tusfürdőt, felületfertőtlenítőt ellenőrzött. A vizsgálat e szerek közül 14 esetében nem igazolta teljes körűen a címkén vállalt tisztító, fertőtlenítő hatást.
A koronavírus-járvány hatására a kézfertőtlenítők hiánycikké váltak a kiskereskedelmi forgalomban. A WHO ajánlása szerint azonban az egyéb elővigyázatossági szabályok betartása mellett a szappanos kézmosás védelmet biztosít a fertőzés ellen. Korábban már többször írtunk róla, milyen is a jó szappan, és arról is, a tömbszappan vagy a folyékony a jobb megoldás.
