fbpx

Tarts velünk, legyél tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz hozzánk!

Ha emberibb világot akarsz: fairtrade narancs

| Tudatos Vásárló

fairtrade narancs

A narancslé a világon legnagyobb mennyiségben fogyasztott gyümölcslé, de a reggelik kedvenc italának fő összetevői a méltánytalanság,  kilátástalanság és a nyomor. Magasabb életszínvonal, stabilabb piaci helyzet, biztos értékesítési csatornák. Többek között ezek a hozadékai, ha a narancstermesztők csatlakoznak a minősített fairtrade rendszerhez.

A világon évente – a helyi időjárástól függően – körülbelül 50 millió tonna narancsot termesztenek. A friss narancs több mint felét Brazília és Kína adja. A termés 86%-át feldolgozzák narancslének. A legnagyobb felvásárló az Európai Unió, ahova a narancs nagy része Brazíliából érkezik.

Az első brazil narancslégyár 1959-ben kezdte meg működését. Az 1178 feldolgozóüzem 90%-a São Paulo államban található. A fagyasztott sűrítményből készülő narancslevek piacából Brazília 80 százalékban részesedik, a megtermelt narancslé 98 százalékát exportálják. 

A boltokban kapható narancslevek nagy része sűrítményből készül. A koncentrátumot konténerekkel felszerelt hajókon szállítják Európa legnagyobb kikötőibe, ahol a brazil óriásvállalatoknak saját tárolótelepeik vannak. Ezek a tárolótelepek közvetlen üzleti kapcsolatban állnak az európai palackozóüzemekkel és kereskedelmi láncokkal.

A narancslé útja: dől a lé

A narancslé ellátási lánc minden egyes lépcsőjénél egyre nagyobb a koncentráció, a szereplők nagyobb érdekcsoportokba tömörültek. Ma sok apró és néhány nagyobb narancstermelő áll szemben mindössze három óriás feldolgozó vállalattal (Louis Dreyfus Commodities  (LDC), Sucocitrico Cutrale, Citrosuco), akiket korrupcióval, kartellezéssel, bérleszorítással vádoltak meg szakszervezetek, ügyészek, sőt államügyészek is. Ők a narancs 60-80 százalékát kisebb gazdaságoktól vásárolják, és csak a maradékot termelik saját narancsligeteikben. Az értékesítés egyik módja, hogy a narancslégyártó szervezi meg a teljes szüretet, a narancsszedő munkások alkalmazásától kezdve egészen a gyümölcs gyárba szállításáig.

Ebben az esetben a termelő előre egyeztetett összeget kap a narancs dobozáért. Ha viszont a  szüret alatt a világpiaci ár esik, a termelőnek vissza kell fizetnie a különbözetet. A másik lehetőség, ha a termelő magát a gyümölcsöt adja el a gyártónak. Ilyenkor azonban magának kell megszerveznie a szüretet és a szállítást a gyárba, ahol az aktuális napi áron adhatja el a terményt. Az, hogy a termelők fix áras szerződést kötnének a narancsra nagyon ritka, mivel így a világpiaci ár esésének kockázatát a narancslégyárnak kellene viselnie. 

A termelők egy része hazai piacon, jobb árért, gyümölcsfogyasztásra próbálja eladni a narancsot, de ott csak hibátlan minőségű terméket lehet értékesíteni. Más részük elszegényedik, vagy átáll cukornád-/zöldségtermesztésre.

A kicsik feladják, a nagyok kartelleznek

A három mammutvállalat a narancs árát folyamatosan a termelési költség alatt tudja tartani. Egyoldalúan és tisztességtelenül alakítják az árakat és szabják ki a szállítási határidőket. A svájci székhelyű Louis Dreyfus Commodities  (LDC), illetve a brazil Sucocitrico Cutrale és Citrosuco együttesen a világ narancslé-termelésének közel ¾-ét kontrolálja. A termelők háromnegyede viszont kis ültetvényeken gazdálkodik, amelyeken kevesebb, mint 10 000 fa áll.

A brazil narancstermesztőket összefogó Associtrus becslései szerint az 1990-es évek óta több mint 20 ezer hagyott fel a narancstermesztéssel – az akkori 30 000 független kistermelőből mára körülbelül 7000 maradt.

A nagyok minőségi kifogásokra hivatkozva nem fizetik ki rendesen a termelőket, és rendszeresen szerződést szegnek. Emellett a sajtóban megjelent vádak szerint a gyártók a szüreti időszak alatt manipulatív eszközökkel alakítják a narancs világpiaci árát. 

Vezető helyzetük megtartása érdekében saját dokkokat vásárolnak Európa, Amerika és Ázsia kikötőiben, és ugyanazt a dömpingárat használják, hogy kiszorítsák a vetélytársakat a piacról.

LDC narancs kereskedelem
Forrás: Public eye

“From farm to fork” – az ültetvénytől az asztalig intéz mindent – hirdeti magáról az LDC, és valóban: a felvásárlók mára a teljes kereskedelmi láncot uralják, ez látszik a svájci Public Eye fenti ábráján. Saját ültetvények, raktárhálózat, kereskedelmi hajó flotta, kikötődokkok a brazíliai Santosban és a Belgiumban Gentben, feldolgozó üzemek –  az LDC, az egyik legnagyobb narancskereskedő igyekszik a teljes láncból kiszorítani a korábbi résztvevőket.

Állandó bizonytalanság

2013-ban a brazil Instituto Observatório Social (IOS) a német Christliche Initiative Romero (CIR) megbízásából kutatást végzett a brazil narancsszektorban tapasztalható munkakörülményekről. A végkövetkeztetések a szakszervezeti képviselőkkel, az ültetvényeken és gyárakban dolgozó munkásokkal készült interjúk elemzésén, a kapcsolódó szakirodalmon, a legnagyobb brazil narancslégyártók, a Louis Dreyfus Commodities, a Citrosuco/Citrovita, a Cutrale és civilszervezetek, valamint kormányzati szervek által kiadott dokumentumokon alapulnak. 

A TVE 2013 nyarán a helyszínen is ellenőrízte a brazil IOS tanulmány állításait, és Bombera Krisztina riporterrel filmet is készített a narancsültetvényeken tapasztalható embertelen körülményekről és a szupermarketek szerepéről. 

A természet kizsigerelése

A brazil narancsfák átlagosan húsz évig termőképesek, első gyümölcseiket 3-5 év után hozzák, a legtöbb termést pedig a nyolcadik év után adják. A narancslé termeléséhez különböző fajtájú narancsokat használnak, amelyek az év különböző szakaiban érnek be, így a szüreti szezon januártól egészen júliusig tart.

A narancsot hatalmas ligetekben termesztik, ahol semmi más nem terem. A monokultúrás termesztés miatt a növények sokkal kevésbé ellenállóak a kártevőkkel és a betegségekkel szemben. Egy-egy betegség akár az egész ültetvényt elviheti. 

Különösen pusztító a „zöldülés”; egy bakteriális fertőzés, amely zölden égeti le a citrusok levelét. Szinte megállíthatatlanul terjed, ellenszere csak a fertőzött növények teljes megsemmisítése.

Hogy a többi betegséget elkerüljék, a termelők növényvédő szereket, gombaölő és rovarölő szereket, használnak a nagy mennyiségű, költséges műtrágya mellett. Ráadásul nincsenek megbízható hatékonysági tanulmányok arról, hogy a felhasznált kemikáliák valóban képesek-e megelőzni a súlyos betegségeket. A természet nagyfokú kizsákmányolása miatt a fák termőképességének visszaesését jósolják.

Az utóbbi harminc évben sűrűbb ültetéssel növelték a megtermelt mennyiséget. A magasabb termésátlag mellett a nagy ültetvényeken általában jobb az adminisztráció is, ez pedig segít, hogy termékeikkel könnyebben eljussanak a nemzetközi vásárlókhoz. Az ilyen ültetvények a növényvédő szerek használatára és a termékcímkékre vonatkozó előírásoknak megfelelő termékeket is elő tudnak állítani. A kivitelre kerülő narancsnál és narancslénél ellenőrzik a szermaradványokat, és amennyiben ezek szintje túl magas, a termékeket visszaküldik a gyártóknak.

Álcázott rabszolgatartás

Drótkerítés mögött tüzek égnek: lángoló műanyagpalackok, papír és egyéb hulladék füstje marja a szemet. Dél-Olaszországból jön a narancs a coca cola termékeibe, ahol sátortáborokban élő, többnyire afrikai bevándorlók éhbérért szedik a lének való gyümölcsöt. 

Fairtrade narancs

A méltányos kereskedelmi rendszer a termelők számára stabilabb piaci helyzetet és biztos értékesítési csatornákat, és a munkások számára is jobb életszínvonalat biztosít, mint a „hagyományos” termelés. A Fairtrade egyik kulcspontjának tartják a gyermekmunka kiiktatását. A kölcsönösen elfogadott minimum ár védi a termelőket a világpiaci ár ingadozásától, a felvásárlói ár fölötti ún. fairtrade prémiumot a szövetkezetek csak a termelők/munkások egészségügyi ellátására, oktatására, ivóvízellátására stb. vagy a termelés fejlesztésére fordíthatnak.

A fairtrade termelők kevesebb vegyszert használnak, illetve a bánásmód általánosan humánusabb, ami tisztább környezetet és jobb munkaegészségügyi viszonyokat teremt. Az ültetvényeken újra megjelennek a rovarok, amelyek odavonzották az őket fogyasztó madarakat. A termelők olyan fajok visszatérését is megfigyelték, amelyeket már 6-8 éve nem láttak a környéken.

A Fair Trade 5 alapelve az egyenlőtlenségek csökkentéséért és a fenntartható fejlődésért

  1. Méltányos ár – a termelők méltányos árat kapnak, amely fedezi a termelés költségeit, biztosítja a tisztességes megélhetést és az ésszerű nyereséget.
  2. A gyerekmunka tilalma – a gyerekmunka minden formája tilos.
  3. Tisztességes munkakörülmények – az ültetvényeken, gazdaságokban, feldolgozó üzemekben és egyéb létesítményekben alkalmazott munkások biztonságos és jogszerű. Egészséges munkakörülmények között dolgoznak, maximum 48 órában egy héten, és olyan bért kapnak, amely fedezi megélhetésüket. Tilos a diszkrimináció, a kényszerítés és a zaklatás minden formája.
  4. A helyi közösségek fejlesztése – a fairtrade-felár jelentős részét (Fairtrade-prémium) a termelők közösségei olyan fejlesztésekre fordítják, mint az ivóvíz-ellátás és útépítés. De ebből finanszírozzák az oktatási és egészségügyi intézmények létesítését, a képzési költségeket, mikrohiteleket és az egészségbiztosítást is.
  5. Környezeti fenntarthatóság – a káros vegyszerek és a génmódosított növények használata kizárt a fairtrade rendszerben. A támogatott termelési technológiák megóvják az értékes ökoszisztémát, és védik mind a termelő, mind a fogyasztó egészségét.

(A Fairtrade alapelveit részletesebben kifejtve itt olvashatod, angolul.)

Mi a biztosíték, hogy tényleg etikus?

A termelőket időről időre, szúrópróbaszerűen ellenőrzik, hogy betartják-e a fairtrade követelményeket a munkások felé is. 

 

A piaci koncentráció és a szupermarketek erőfölénye miatt az egyik fő kihívást az üzletben maradás jelenti a fairtrade csoportok számára. 

Hiányos, hagyományos kínálat

Magyarországon az eladott gyümölcslevek és nektárok több mint negyede narancsból van, negyven százalékuk főleg diszkontláncokban és hipermarketekben megvásárolt sajátmárkás termék. A narancslégyártás hivatalosan elfogadott szabályait részletesen a Magyar Élelmiszerkönyv írja le.

Nyugat-Európában szinte mindenütt, de sajnos Magyarországon egyelőre nem igazán elérhető a fairtrade narancslé, de kávéból, csokiból és banánból már itthon is van többféle minősített, fairtrade és bio kínálat!

Mi a különbség a hagyományos és a fairtrade narancstermesztés között?

Hagyományos brazil narancstermesztés

Fairtrade narancstermesztés

Indulás

A II. világháború után vezették be a modern narancsfeldolgozási eljárásokat, a termesztés az 1950-es években indult robbanásszerű fejlődésnek. Az ezredfordulón egy marketingkampány keretében hívták fel a német és osztrák vásárlók figyelmét a hagyományos narancstermesztés méltánytalan helyzetére, különösen a gyerekmunkára.

Árazás és átláthatóság

A feldolgozók olyan áron veszik meg a termelőktől a narancsot, hogy az nem fedezi a termelési költségeket, majd saját maguknak adják el egy offshore cégbe. Innen már sokkal drágábban adják el, de ebbe a beszállítók már nem látnak bele.

Sok termelő próbálja hazai piacon gyümölcsfogyasztásra eladni a narancsot, mert ott jobb árat kap.

Sok termelő elszegényedik vagy átáll cukornád-/zöldségtermesztésre.

Gazdasági növekedés és magasabb bevétel a termelők nagy részének.

Jobb életkörülmények, mivel többet költhetnek a lakatási viszonyaik és az oktatásuk javítására.

Létezik egy kialkudott minimum ár, amely védi a termelőt a világpiaci ár ingadozásától.

A felvásárlói ár fölött van egy prémium összeg is, amelyet a szövetkezetek csak a termelők/munkások egészségügyi ellátására, oktatására, ivóvízellátására stb. vagy a termelés fejlesztésére fordíthatnak.

 

Munkakörülmények

A narancsszedés kemény fizikai munka, ráadásul forróságban végzik. A ruházatnak az egész testet el kéne takarnia, hogy védje a bőrt a naptól, növényektől, permetszertől és néha kígyómarástól. A munkások gyakran nem kapnak védőruhát.

A messziről jött idénymunkásokat megalázó színvonalú barakkokban szállásolják el.

Ha a rossz idő miatt a munkások nem tudnak dolgozni, a kiesett időt levonják bérükből.

A fairtrade egyik kulcspontjának tartja a gyermekmunka kiiktatását.

A betakarítási munka egészségügyileg kevésbé káros, mivel a fairtrade termelők kevesebb vegyszert használnak, illetve a bánásmód általánosan humánusabb.

A fairtrade termelőket szúrópróba szerűen ellenőrzik, hogy betartják-e a fair trade követelményeket a munkások felé is!

Környezetvédelem A monokulturás növénytermesztés sérülékenyebbé teszi a növényeket a kártevőkkel szemben, így többet kell permetezni. Ráadásul, a termésátlag növelés érdekében sűrűbben ültetik a fákat, mint korábban.

A nagyobb termelékenység elérése végett jelentős a műtrágyahasználat is.

A kevesebb rovarirtószer-használat hozzájárul a tisztább környezethez és jobb munkaegészségügyi viszonyokhoz.

Gazdagabb biodiverzitás: újra megjelentek az ültetvényeken a rovarok, amik odavonzották az őket fogyasztó madarakat.


eu logo visegrad fund highEzt a tartalmat az International Visegrad Fund támogatta, az Európai Unió #GoEAThical projektje társafinanszírozta. ‘V4 Cooperation for moving forward fair trade as a socially innovative economic model’ (21810223).

Ajánlom másnak

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek

Legfrissebb videók

Ugrás a tudatosvasarlo.hu nyitó oldalára