A gyógynövényes gyógyítás tudományos háttere
Ma, amikor a gyógynövények használata reneszánszát éli, a fogyasztóban könnyen felmerül a kérdés, ki dönti el, hogy melyik növényt nevezzük gyógynövénynek?Az utóbbi évtizedek kiterjedt tudományos kutatásai, és az ezek nyomán született meggyőző eredmények alapján kijelenthetjük, hogy a fitoterápia (a gyógynövényekkel történő gyógyítás) ma már nem alternatíva, hanem a modern természettudományos orvoslás része.
Természetesen továbbra is igaz, hogy részben tapasztalati (az elmúlt évezredek megfigyelésein alapuló) medicináról van szó, sok esetben azonban már a szintetikus gyógyszerekkel egyenértékű hatástani és klinikai vizsgálati eredmények állnak rendelkezésre, amelyek minden szempontból kielégítik a modern tudományosság kritériumait.
Gyógyszerkönyvek
A tudományosan is igazolt hatásokkal rendelkező gyógyszerek (beleértve a növényi alapú gyógyszerek) körét, illetve ezek elvárt minőségét az egyes országok gyógyszerkönyvei, valamint az Európai Gyógyszerkönyv határozzák meg, és biztosítják. A gyógyszerkönyvek előírásaival kapcsolatban bővebben itt olvashatsz.
Fontos bizottságok és monográfiák
Tudományos igényű gyógynövény-monográfiákat nem csak gyógyszerkönyvekben találunk, de különböző szervezetek – munkaközösségek és bizottságok – kiadványaiban is. Ezek közé tartozik az európai fitoterápiás szervezeteket tömörítő, összefogó ESCOP (European Scientific Cooperation on Phytotherapy), a WHO (Egészségügyi Világszervezet), illetve a német E-Kommission (E-Bizottság). Az utóbbi által kiadott monográfiák már kissé elavultnak számítanak, az előbbi két szervezet munkája jóval naprakészebb és terjedelmesebb.
A gyógyszerek engedélyezéséért felelős európai hivatal (European Medicines Agency -EMEA) szervezésében tevékenykedik egy szakértői csoport, a Herbal Medicine Product Working Party (HMPWP). Feladatuk, hogy az Európai Hivatal nevében dolgozzanak ki irányelveket a növényi gyógyszerek hatékonyságának és minőségének értékeléséhez. A WHO- és ESCOP monográfiákat veszik alapul; jelenleg még kevés kész monográfiával rendelkeznek. A tervek szerint a HMPWP-ből alakul ki később az EMEA-n belül a Növényi Gyógyszerek Bizottsága, amely európai hivatali szintű szabályozást tesz majd lehetővé.
Az eddig említett források mind a felhasználható gyógynövények körére, mind ezek adagolására, indikációira és ellenjavallataira nézve megbízható forrást jelentenek.
Tudományos szempontból az összes többi – pl. régi füveskönyvekből vagy a népi gyógyászat területéről származó – információ értékelhetetlen. Ez azonban nem azt jelenti, hogy egyben értéktelen is. Sokszor arról van szó, hogy az adott gyógynövénnyel, hatással kapcsolatban egyelőre hiányoznak a modern tudományosság igényeit (biztonságosság, hatásosság, minőségbiztosítás) kielégítő vizsgálatok.
Kép [cc] lilahpops
