A magyarországi Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT) is szerepet vállalt a gyermekelhízás visszaszorításáért létrejött EU Pledge kezdeményezésben. A 2012 óta tartó program kulcsfigurái az élelmiszeripari szereplők, akik önkéntes vállalásaikkal támogatják a cél megvalósulását. A részletekről dr. Fazekas Ildikó ÖRT főtitkárát kérdeztük.

dr. Fazekas Ildikó, az ÖRT főtitkára

Miről szól az EU Pledge?

Létezik egy Táplálkozás, Testmozgás és Egészség Európai Uniós Platform, amelynek megbeszélésein a témához kapcsolódó ipari szereplők, civil szervezetek és jogalkotók is jelen vannak. A platform fő célja az elhízás visszaszorítása, ennek érdekében az élelmiszeripari és kereskedelmi cégek önkéntes vállalásokat tesznek, ezt hívják EU Pledge-nek.

Milyen vállalások ezek?

A végső cél az elhízás csökkentése. Ennek megfelelően a vállalások is ehhez kapcsolódnak. Alapvetően arra tesznek vállalást, hogy visszaszorítsák a 12 éven aluli gyerekeknek szóló élelmiszertermékek reklámozását. Itt azokról a termékekről van szó, amelyek nem feltétlenül kívánatosak a gyerekek számára. Hogy melyek mennek át a rostán, melyek nem, azt az egységes „nutrition criteria” határozza meg, amely a tejtermékektől a húsokon át a gabonapelyhekig minden élelmiszertípushoz meghatározott tápanyagérték-követelményeket rendel. Ez alapján egyértelműen besorolható az adott termék. A cégek választhatnak, hogy nem reklámoznak olyan ételeket, amelyek nem felelnek meg ezeknek a kritériumoknak, vagy egyáltalán nem reklámoznak a 12 éven aluli korosztály számára (televízióban, online, offline).  Ezeken belül vannak egyéni vállalások is, az EU Pledge oldalon részletesen meg lehet nézni a vállalásokat, az éves jelentésekkel együtt. Ez az egész egyéb pozitív változásokat is hoz magával, például a „tápanyag-kritériumok” arra is ösztönzik a cégeket, hogy felülvizsgálják receptúráikat, és adott esetben változtassanak azokon.

Milyen szerepe van az Önszabályozó Reklám Testületnek ebben a folyamatban?

Az ÖRT, ahogy Európában a hasonló szervezetek, a legtöbb helyen az ellenőrzésben, a monitoringban a szaktudást adja, illetve felkészítő tréningeket tart a cégeknek.

Milyenek ezek a tréningek?

Nagyon gyakorlatiasak és konkrétak. Segítünk abban, hogyan tudnának megfelelni a vállalásoknak. Konkrét reklámötleteket is véleményezünk. Milyen legyen a hang, az animáció, a kép, mitől szól a gyerekhez, mitől a szülőhöz. Jelenleg 12 céggel dolgozunk együtt, ebben vannak édesipari cégek (pl. Bonbonetti, Nestlé), a tejipari cég, pl. Danone, de ott van a McDonald’s, Burger King is. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyar piacon a cégek nagyon óvatosak. Van olyan, amelyik már a reklámkészítés első lépcsőjében kikéri a véleményünket.

A korhatárt 12 évnél húzták meg. Mi minősül 12 éven aluliaknak szóló reklámnak? Hogyan dől el, hogy melyik oldalra esik egy hirdetés?

Nagyon pontosan dől el.  A televízióban és az offline/online sajtóban is ugyanúgy: nézettség, olvasottság, látogatottság alapján. A kérdés, hogy a célközönségnek hány százaléka esik a 12 éves korosztályba, illetve az alá. A nézettség, látogatottság megállapítását nagyon drága monitoring vizsgálatokkal végzik. Amikor 2012-ben elindult a vállalás, akkor az összes néző 50 százalékának kellett 12 éven felülinek lennie. Ennek oka, hogy vannak olyan műsorok, ahol a nagyobb testvér is, családanya, nagyszülők nézik. Ezt a nézettségi arányt mostanra felemelték 60 százalékra. Ennek következtében a gyerekcsatornák, illetve a gyerekműsorok idősávjából gyakorlatilag teljesen kikerültek ezek a reklámok.

Mint jelent ez számokban?

Egy példa: Az Accenture 2013-as felmérése 2005 első negyedévének televíziós reklámsugárzásait vetette össze 2013 első negyedévének hasonló metszetével. A mintául választott hat EU-tagállam (Franciaország, Németország, Magyarország, Lengyelország, Portugália, Spanyolország) gyermekeknek szóló tévéműsoraiban az elmúlt nyolc évben a gyermekek kitettsége a nem kifejezetten az ő igényeikre szabott élelmiszerek reklámjainak átlagosan 83%-kal csökkent. Ha nem csak a gyermekműsorokat, hanem minden műsort tekintetbe veszünk, ilyen tévéreklámokból átlagosan 44%-kal kevesebbet sugároztak. Azt hiszem, ez figyelemreméltó.

Hogyan ellenőrzik a vállalások betartást?

A cégektől független monitoring cég végzi a különböző méréseket, amiket aztán még felülvizsgálnak. Az online-ban az önszabályozó szervezeteket kérik partnerként. A 2014-es monitoring eredménye tévére 98,5%, honlapokra (vállalatok saját honlapjaira) pedig 97% volt. Ha a programban való részvételt a cégek első emberi vállalják, akkor ezt ők nagyon komolyan szokták venni. Sőt, azt kell, hogy mondjam, igen rossz néven veszik, ha aztán meg valahol kiderül, hogy valami nem felelt meg. A monitoring úgy készül, hogy a cégek nem is tudják pontosan, hogy mi mikor és milyen reklámokat ellenőrzünk. És nem is mi referálunk az eredményekről, mi csak elküldjük azokat.

Mi a helyzet a többi médiummal?

A klasszikus médiumok közül a televíziónak van a legnagyobb hatása, ezért is indult ezzel az EU Pledge. Aztán jött a weblap (márkák, gyártók oldala), és szép lassan folytatódik a sor. 2014 novemberében az EU Pledge tagok megállapodtak abban, hogy a hirdetésekre vonatkozó szabályokat kiterjesztik egyéb médiumokra is: rádió, mozi, DVD/CD-ROM, direct marketing, product placement, interaktív játékok, mobil és SMS marketing. Ez jövő év végétől lép életbe. A magyar piacon egyébként a termékelhelyezést most sem lehet használni, ahogy az iskolai reklámozás sem megengedett.

Ha kritizálni akarnám, azt mondanám, hogy az ilyen önkéntes szabályozások arra jók, hogy kikerüljék a törvényi szabályozást. Egyáltalán, mennyire etikus az, hogy vannak a gyerekeknek reklámok?

Ez egy folyamatosan visszatérő dolog. A legegyszerűbb választ fogom mondani. Ha nincs gyereknek szóló reklám, akkor nincs a gyereknek szóló média sem. Akkor a gyerek nem a gyerekcsatornát fogja nézni, hanem a felnőtteknek szóló csatornát, és az nem biztos, hogy jobb. Akkor mitől mentettük meg a gyereket? Ez a dolog egyik része. A másik az, hogy míg pl. a két világháború között a gyerek helye a sarokban volt, nem volt semmi beleszólási joga semmibe, most ahhoz képest sokkal demokratikusabb a légkör, a gyerek véleményét megkérdezik, döntési helyzetben van.  A témánál maradva: választhat, hogy mit kér reggelire, milyen színűt, ízűt. Szerintem nem az a megoldás, hogy a gyereket elzárjuk minden elől. Ennél sokkal jobb, ha a szülő tudatos, a gyerek számára is érthető és követhető értékek mentén megvalósuló (média)fogyasztásával példát szolgáltat. És persze az is fontos, hogy megtanítsuk neki, nem lehet mindent megvenni, vannak korlátok.

Fotó: James Vaughan, Flickr

Tetszett a cikk? Nyomd meg a lenti gombot és támogasd a www.tudatosvasarlo.hu fenntartását egyszeri felajánlással.  Köszönjük!

   

Legyél Te is a Tudatos Vásárlók Egyesülete büszke támogatója!

A TVE éves támogatói díja 2500 forint. És ezért kapsz egy Tudatos Vásárló Kedvezménykártyát is.

Kattints ide, ha szeretnél 5-15% kedvezménnyel vásárolni a TVE által minősített helyeken.