A gyerekes családok kevesebbet költenek zöldségre, gyümölcsre

A Statisztikai
Tükör című kiadvány adatai szerint 2007-ben az élelmiszerekre és
alkoholmentes italokra szánt összes kiadás mintegy 7,8%-át zöldségfélékre,
6,4%-át pedig gyümölcsre fordították. Mennyiségét tekintve a zöldség és
főzelékfélék fogyasztásában növekedés figyelhető meg az 1980-as évek óta:
2007-ben az egy főre jutó fogyasztás 117 kg volt, míg 1980-ban csak 79,6 kg. Ezzel
szemben az egy főre eső gyümölcsfogyasztás 76,5 kg volt 2007-ben, ami jelentős
visszaesést mutat 2000. év értékéhez (108 kg) képest. A két évvel ezelőtti
érték alig haladja meg az 1980-as évek fogyasztási mértékét (74,9 kg).

A tanulmány szerint bár az utóbbi évtizedekben a lakosság
vitaminigényének megfelelően mérséklődött az idényszerűség a fogyasztásban, ma
is elmondható, hogy a friss zöldség- és gyümölcsfogyasztás az év során nem
egyenletesen oszlik el. Mindkét tekintetében kiemelkedő a harmadik negyedév, de
a zöldségek esetében a második negyedév fogyasztása is számottevő.

Az alacsony jövedelműek ezen is spórolnak

A legfelső és legalsó jövedelmi tized zöldség- és különösen
gyümölcsfogyasztásában jelentős különbség található – állapítja meg a KSH. Míg
2007-ben a legfelső és a legalsó jövedelmi tized élelmiszerekre és
alkoholmentes italokra fordított egy főre jutó kiadásai közötti különbség
2,1-szeres volt, addig zöldségre átlagosan 2,6-szor, gyümölcsre pedig négyszer
annyit költöttek a legfelső tizedbe, mint a legalsó tizedbe tartozók.

2007-ben a gyümölcsök közül a földieper-, málna- és
ribizli-, a sárgabarack-, valamint a körtefogyasztásban volt a legnagyobb (
8-9-szeres) a különbség a két szélső jövedelmi csoportban. A zöldségfélék közül
a leveles-száras zöldségek, valamint a zöldborsó fogyasztásában 5-6-szoros volt
az eltérés. Bár átlagosan mind a zöldség-, mind a gyümölcsfogyasztásban meglévő
különbség kismértékben nőtt 2005-höz képest, az egyes gyümölcsök és zöldségek
esetében az adott évi fogyasztói ártól és a termésfajta keresletrugalmasságától
függően a változás iránya és mértéke nagy különbséget mutatott.

A gyermektelenek egy főre jutó zöldség- és gyümölcskiadása
átlagosan 1,7-szer magasabb, mint a gyermekes háztartásoké, míg élelmiszerre fordított
kiadásuk 1,4-szer. A kiadások különbsége lényeges változást nem mutatott az
elmúlt években.

Regionális szempontból nézve, az egy főre jutó fogyasztás a
Közép-magyarországi régióban, Közép- és Dél-Dunántúlon, valamint Dél-Alföldön
volt átlag feletti. Ezen belül a zöldségfogyasztás Közép-Magyarországon
kiemelkedő, az átlagos érték 114%-a, Dél-Alföldön az átlag közelében, a többi
régióban pedig az alatt volt.

A kiadásokban és a mennyiségben mért egy főre jutó fogyasztás
területi eltérését a saját termelés és a regionálisan eltérő árak okozták: a
gyümölcsfogyasztásban a Dél-alföldi régió magasan vezet, amit Dél-Dunántúl
követ, a zöldségfogyasztásban pedig Dél-Dunántúl áll az első helyen, és
Dél-Alföld a második.

Forrás: MTI, KSH

Kép [cc] sandra