fbpx

Tarts velünk, legyél tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz hozzánk!

Gyerekcipőben a felelős befektetések hazai piaca

| S. Tóth András

Ez a cikk már 1 éve készült. A benne lévő információk azóta lehet, hogy elavultak, nézd meg, hátha van frissebb cikkünk a témában.

A környezettudatos életmód fontossága a Föld jövője és annak lakói szempontjából ma már evidencia. De vajon a felelősséget érző emberek pénzügyeiket, befektetéseiket is kezelhetik etikusan? Az alapok mélyére néztünk.




Van rá lehetőség, igaz nálunk még nem mindegyik
pénzintézetnél találkozhatunk a társadalmilag felelős befektetés
(socially responsible investment – SRI) lehetőségével. Nyugat-Európában és az
Egyesült Államokban ezzel szemben az első fecskeként ismert pacifista “Pax World Fund”
befektetési alap 1971-es elindítása óta, különösen pedig az utóbbi években,
egyre nagyobb sikereket ér el az SRI, valamint az elveinek megfelelően működtetett
befektetési alapok. Nem csak részvényről vagy kötvényről lehet ugyanis szó,
hanem például más, jellemzően külföldi befektetési alapok jegyeiről is.

Boda Zsolt közgazdász szerint nehéz megítélni, hogy
világszerte pontosan mekkora pénzösszeg vándorol ezekbe az alapokba. A Celent
pénzügyi tanácsadó cég szerint az SRI amerikai piaca 2011-re 3000 milliárd
dollárra nő, ott a befektetések jelenleg 10%-a etikus. Az általunk megkérdezett
banki tanácsadók szerint mára az etikus befektetések nem pusztán erkölcsileg,
de működésüket tekintve is jobban állnak az átlagos befektetési alapoknál.
Ebben az is szerepet játszik, hogy az elmúlt években az SRI alapokból kizárt
dohányipari és nukleáris energia-cégek részvényeinek árfolyama óriásit zuhant.

A befektetési alapok minősítésével és elemzésével foglalkozó
Morningstar felmérése
szerint a sima befektetési alapoknak csupán 10%-a ötcsillagos, egyharmaduk
kettő vagy egycsillagos besorolást, azaz alacsony minősítést érdemelt ki –
mondta el Jaksity György a Mindentudás Egyetemén elhangzott előadásában.
Az SRI alapok közül viszont míg 1997-ben még egy sem kapott ötcsillagos
minősítést, két évvel később már 21%-uk rendelkezett ezzel az előkelő besorolással,
és csak a 19 %-uk kapott kettő vagy egy csillagot.

 

——–Hová kerül a pénzünk?——–

Olyan befektetési alap is létezik,
mint például a Vice Fund, amely épp ellentétesen kezeli a rá bízott vagyont, és
kizárólag a hadiiparba, az alkohol- és dohányiparba invesztál. Érdemes tehát
utánanézni, hová kerül a pénzünk – tanácsolja Boda Zsolt közgazdász.

Jellemzően az élvezeti cikkek, így
a dohány- és az alkoholtermékek előállítóit, kereskedőit, a környezetszennyező
tevékenységeket végző, a nem kellően átlátható, nem a felelős
vállalatirányítási elvek alapján vezetett, illetve szerencsejátékokkal
foglalkozó, a fegyvergyártásból és a háborús tevékenységekből profitáló
cégeket, társaságokat zárják ki ezekből az SRI alapokból.

Például a belga KBC – és
leányvállalata, a K&H Bank – öko alapjainak portfolióiba nem kerülhetnek be
olyan társaságok, amelyek valamilyen módon megsértik a tágabb értelemben vett
társadalmilag felelős befektetések alapelveit, így például nem tartják
tiszteletben az alapvető emberi jogokat, kapcsolatban állnak hadiipari
tevékenységekkel, vagy környezetre káros tevékenységet folytatnak.

Az alapok tájékoztatója, illetve
szabályzata nyilvános, amelyekben megtalálhatóak a befektetési irányelvek. Nyugodtan
rákérdezhetünk, pontosan milyen részvényekbe fektet be bankunk. Mi három pénzintézetnél
jártunk.

Az OTP Bank illetékese úgy véli,
hogy a hazai pénzügyi kultúra javulása már megkezdődött, az ügyfelek a
megváltozott piaci körülményekre reagálva jobban átgondolják, mérlegelik
befektetési döntéseiket; igaz, szigorodtak is a feltételek. Ez még inkább arra
ösztönzi a lakosságot, hogy jobban átgondolják pénzügyeiket.

 

——–Mögé néztünk – hazai banki körkép——–

A hazánkban és a régiónkban működő pénzügyi intézmények
néhány éve még nem különösebben törődtek a tevékenységük nem pénzügyi
vonatkozásaival, de a közelmúlt globális eseményei rávezették őket, hogy a
megfelelő vállalatirányítási, vagyonkezelési irányelvek nélkülözhetetlenek a
piacon – véli Narina Mnatsakanian, a Principles
for Responsible Investing
(PRI) projektmenedzsere.

Magyarországon, ha tágan értelmezzük a társadalmi
felelősségvállalást, akkor a K&H két alapja, az Öko és a Fix Plusz Öko (illetve ennek második
kiadása
), az Aegon Climate Change, az OTP Klímaváltozás Alap, illetve a GE Money magyarországi
leányvállalataként működő Budapest Bank által indított Budapest Klíma Alap érhető el.

Ezek mindegyike 2007 végén és 2008-ban került a piacra. Volt
olyan pénzintézet, amely mérlegelt, többször fontolóra vette, érdemes-e
hazánkban ilyen alapokat létrehozni. Az 5 alapban együtt közel 8 milliárd
forintot kezeltek az év elején – az Ecoline szerint.

A január közepén indult OTP
Klímaváltozás Alap
nyilvános: mind természetes, mind jogi személyek
megvásárolhatják a befektetési jegyeket, ám a tapasztalatok azt mutatják, hogy
a részvényalapok befektetési jegyeit általában magánbefektetők vásárolják –
tudtuk meg a bank médiakommunikációs osztályától. Az alap a fejlett piaci
klímaváltozás iparág azon vállalatainak részvényeibe fektet, amelyet az alapkezelő
a legígéretesebbnek tart.

Az alapban tartott 10 legnagyobb súlyú részvény közül
kiemelkedik a német SolarWorld
AG
, amely a világ legnagyobb napelem-gyártója a maga 78,8 millió eurós
adózott eredményével 2008 első háromnegyedében. A SolarWorld tervbe vette, hogy
egymilliárd euróért megvásárolja az Opelt a General Motorstól, ám nem sokkal
később kiderült, hogy az Opel nem eladó. A tervekről nem sokat hallhattunk, ám
azt lehetett sejteni, hogy napelemes autókban gondolkodnak, Európa első zöld –
azaz teljesen környezetkímélő – autógyárát akarták létrehozni. Az álom álom
marad egyelőre, ám addig sem tétlenkednek. A Solarworld Nyugat-Kínában 44 falu
napenergiával való ellátására kapott megrendelést.

Szintén napelemeket gyárt a német Q-Cells, amely a fejlődő
piacokra koncentrál. Nemrég első ázsiai gyárának építését jelentették be. A
társaság alelnöke, Leo van der Holst szerint a beruházás közép- és hosszú távon
lesz jövedelmező.

Az OTP Alapkezelő arra törekszik, hogy a klímaváltozással
kapcsolatos lehetséges megoldások közül azokat tartsa a portfolióban, amelyek
állami támogatás nélkül is nyereségesen tudnak működni. Erre jó példa a
szélenergia. Az ebben érdekelt társaságok részvényei egyre érdekesebb
alternatívát jelenthetnek a magas megtérülést garantáló, de alacsony kockázatú
konstrukciókat kereső befektetők számára – állapítja meg a The Wall Street
Journal.

Az OTP a Gamesa
nevű társaságra is esküszik. Az általuk gyártott szélturbinákból épül például
az 50 megawatt összteljesítményű szélerőmű-park a Komárom-Esztergom megyei
Kisigmándon. A beruházó Magyarországon a tervek szerint 254 megawatt
teljesítményt kíván kiépíteni, ebből 158 megawattra már folyik a hatósági
engedélyeztetési eljárás.

A Budapest
Klíma Alap
egyesíti a környezettudatos befektetést és a kiemelkedő hozamot –
hirdeti magáról. A Budapest Bank kínálta alap eszerint a kockázatkerülő
befektetőknek is ideális, hiszen tőkevédett, a futamidő végén garantálja a tőke
visszafizetését, és befektetőinek a devizaárfolyamok ingadozásának kockázatával
sem kell számolniuk. Közel egy év telt el az alap jegyzését követően, akkor a
befektetők 3,2 milliárd forintot helyeztek el benne.

Az ilyen tőkevédett alapoknál a pénzintézet azt javasolja
ügyfeleinknek, hogy az alap indulásakor fektessenek be, és annak lejáratig
tartsák bent a befektetési jegyeiket, azaz 3 évig. Három kiemelt területbe
fektet az alap: a megújuló energiát hasznosító vállalkozásokat, a kiemelten
környezettudatos vállalkozásokat és a mezőgazdasági nyersanyagokat gyártó
cégeket részesítik előnyben – tudtuk meg a pénzintézet sajtóosztályától. A
befektetési kosárban szerepel egyebek mellett a napenergetikai berendezéseket
gyártó norvég Renewable Energy,
a vízgazdálkodással sikereket elérő japán Kurita Water és a
hulladékgazdálkodással foglalkozó amerikai Waste
Management
.

 

——–Mi lapul a mélyben?——–

A K&H
öko alap
ja is társadalmilag felelős befektetéseket valósít meg, ami
hazánkban igazi ritkaságnak számít még a piacon. Pedig az olajárak
emelkedésével és a hagyományos energiakészletek csökkenésével az alternatív
energiaforrások felértékelődnek, és egyre versenyképesebbek lesznek. A bank
optimális befektetési lehetőséget kínál olyan vállalatok értékpapírjaiba,
amelyek alternatív energiával, vízkezeléssel és a klímaváltozás kedvezőtlen
hatásainak csökkentésével is foglalkoznak.

A K&H
Fix Plusz Öko Alap
immár tőke- és hozamvédett szerkezetben, biztonságra,
valamint környezettudatos gondolkodásra, társadalmi felelősségvállalásra
nyitott befektetők számára kínálja hosszú távú befektetési konstrukcióját.
Amikor a pénzintézet egyik fiókjában érdeklődtünk, csodálkozva figyelték, miért
éppen ezt a befektetést választanánk, ugyanis igen ritka hazánkban az az ügyfél,
aki befektetései mögé néz, hát még az olyan, aki a mélyén is kutakodik.

Az alap a hároméves futamidő végére 12%-os minimum hozamot
garantál – ajánlotta a banki tanácsadó. Az extra hozam lehetőségét azon cégek
részvényei adják, amelyek fő tevékenységi köre az üvegházhatású gázok
kibocsátásának csökkentése, az alternatív energia előállítása és az ehhez
szükséges berendezések gyártása és tervezése, valamint a víztisztítás,
vízgazdálkodás, illetve vízvezeték hálózatok kiépítése. Belgiumban az anyacég,
a KBC csoport már 20, úgynevezett társadalmilag felelős befektetési alapot
működtet, ebből az egyik legnépszerűbb az ivóvízellátás gondjaival foglalkozó
társaságok részvényeibe fektető alap.

A portfolióban szereplő társaságokat szigorú követelményrendszer
alapján választja ki a KBC társadalmilag felelős befektetésekért felelős
részlege és független tanácsadó testülete. Kizáró ok például az, ha az adott
társaság éves forgalmának 5%-át, vagy annál nagyobb hányadát hadiipari
megrendelések révén éri el.

Nem mutat jól viszont a pénzintézet listáján két társaság, a
Monsanto és a Syngenta – a génmódosítás ellen küzdők két
jelentős céltáblája. A Monsanto jegyzi a sokat vitatott MON810-es
kukoricafajtát, aminek termesztésére annak kockázatai miatt Magyarország is
moratóriumot hirdetett. A világ másik vezető agrárvegyipari cége, a Syngenta
rovarirtó szereket, műtrágyát és genetikailag módosított növényeket gyárt. A
konszern mit sem törődve a génmódosítással szembeni kritikákkal sikert sikerre
halmoz: tavaly 75%-kal növelte adózott eredményét az élelmiszer-kereslet erőteljes
növekedésének és a bioüzemanyag-termelés bővülésének köszönhetően.

Többször is kerestük a pénzintézetet, ám nem adtak
felvilágosítást arról, miért került be a felelős cégeik közé ez a két társaság.

Kérdés az is – és nem egyedül a K&H-hoz -, hogy a bankok többi befektetése
hol landol, nevezhetők-e ezek etikusnak?

Boda Zsolt szerint a jövő a teljesen az etikus bankoké lesz.
Láttunk már erre példát tőlünk nyugatra, ahol úgynevezett „ethical bank”-ok,
azaz etikaorientált bankok is alakultak már, mint amilyen a brit Triodos és a Cooperative Bank. Az ő esetükben
minden befektetés kivétel nélkül mind felelős, etikus.

Részvénycsomagok:

A
K&H alapjainak portfoliójában szereplő részvények:

Agrár és
bioüzemanyag szektor: 

  • Monsanto
    Company – Amerikai Egyesült Államok
  • Potash
    Corporation – Kanada
  • Archer Daniels
    Midland Company – Amerikai Egyesült Államok
  • The Mosaic
    Company – Amerikai Egyesült Államok
  • Syngenta
    International AG – Svájc

Integrált
villamos ipar: 

  • Iberdrola SA –
    Spanyolország 
  • Suez SA –
    Franciaország 
  • Scottish &
    Southern Energy – Nagy-Britannia

Napenergia-hasznosítás: 

  • First Solar
    Inc. – Amerikai Egyesült Államok 
  • Renewable
    Energy Corporation ASA – Norvégia

Vízenergia
és víztisztítás: 

  • United
    Utilities – Nagy-Britannia 
  • Veolia
    Environnement – Franciaország 
  • Kurita Water
    Industries Ltd. – Japán

Szélenergia-hasznosítás: 

  • Vestas Wind
    Systems A/S – Dánia 
  • Gamesa –
    Spanyolország

 

A Budapest
Klíma Alap portfóliója

Megújuló
energiát hasznosító vállalkozások alportfoliója (a teljes portfolió egyharmada,
minden részvény ennek 20-20%-os súlyával bír):

  • Renewable Energy
    Corp. As – Norvégia (napenergetikai
    berendezések)
  • FPL Group Inc – USA (energiaszolgáltató)
  • Suntech Power Holdings Adr – USA (napenergetikai
    berendezések)
  • Vestas Wind Systems As – Dánia (szélerőművek gyártása,
    értékesítése)
  • Gamesa – Spanyolország (szélerőművek gyártása, értékesítése)

A kiemelten
környezettudatos vállalkozások alportfoliója (a teljes portfolió egyharmada,
minden részvény ennek 20-20%-os súlyával bír):

  • Kurita Water
    Industries Ltd – Japán (vízgazdálkodás)
  • Kansai Electric Power Co. Inc – Japán (energiaszolgáltatás)
  • Air Products & Chemicals Inc – USA (gáz- és vegyipar)
  • Waste Management Inc – USA (hulladékgazdálkodás)
  • Geberit International Ag – Svájc (szaniter-technika)

A
mezőgazdasági nyersanyagok alportfoliója (a teljes portfolió egyharmada):

  • DCI Agriculture
    BNP Paribas Enhanced Index – 23 komponensből összeállított, diverzifikált
    mezőgazdasági nyersanyag index

 

Az OTP
Klímaváltozás Alapjának portfoliójában szereplő 10 legnagyobb súlyú részvény: 

  • Solarworld
  • Q-Cells
  • Siemens
  • Renewable
    Energy Corporation
  • Gamesa
  • Entergy
  • Exelon
  • General
    Electric
  • Clean Harbors
  • Borg Warner

 

Ajánlom másnak

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek

Legfrissebb videók

Szappan- és vegán szendvicskrém készítéssel zártuk az ÖkoKört

Szappan- és vegán szendvicskrém készítéssel zártuk az ÖkoKört

2022 tavaszán a tavaszi Tiszta otthon és ÖkoKör Kamra csoportok lezárultát és a közösen elért eredményeket egy zártkörű workshoppal ünnepeltük meg. Harmincan gyűltünk össze, hogy a fenntarthatóság jegyében vegán szendvicskrémeket készítsünk a Közöshely dolgozóinak vezényletével, valamint Vászonzsákoslány, azaz Antal Évi a melt&pour szappankészítés rejtelmeibe avatott be minket. Mi az az ÖkoKör? Itt megmutatjuk!

Még több videó
Ugrás a tudatosvasarlo.hu nyitó oldalára

    Kövesd munkánkat, iratkozz fel híreinkre!
    Bónusz: tippek, tesztek, programok