| Hargitai Miklós
A gyenesdiási látványhalpiacon jártunk
Májusban végre balatoni halat áruló halpiac nyílt a Balaton partján, Gyenesdiáson. Úgy tűnik, a tudatosabb fogyasztók visszakövetelik tányérjukra az őshonos halfajokat. Meglátogattuk a piacot, és a háttérről kérdeztük a szervezőket.
Az írott és íratlan állatvédelmi szabályok betartása esetén – a Fehérkereszt Állatvédő Liga ajánlása szerint – az ”áruhalaknak” nem szabad oxigénhiány jeleit mutatniuk sem szállítás, sem árusítás közben (amikor már ”pipálnak” a halak, azaz a víz felszínén igyekeznek levegőhöz jutni, az oxigénhiányra utal). Az ajánlás másik része arra vonatkozik, hogy a halat eladás után nem szabad élve a szatyorba tenni, mert a kopoltyúval lélegző állat a szabad levegőn kínok között pusztul el, gyakorlatilag megfullad. Ez egyrészt állatkínzás, másrészt állítólag a hal élvezeti értékét is rontja, mert ilyenkor a szervezetében feldúsulnak a stresszhormonok, amelyek a halhús elfogyasztása után az emberre is negatív hatással lehetnek. Az állatvédők javaslataival a Haltermelők Országos Szövetsége és Terméktanácsa is egyetértett, így azok a vonatkozó agrárminisztériumi rendeletbe is bekerültek. Várhatóan hasonló állatkínzás-korlátozó szabályok születnek hamarosan – az állatvédelmi törvénnyel összhangban – az élőhal-szállításról is.
„A vásárlóknak elegük lett abból, hogy a Balaton környékén nem lehet balatoni halat kapni” – foglalja össze az utóbbi évek legfontosabb halpiaci fejleményét Füstös Gábor, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BH) kereskedelmi vezetője. A szakember szerint a láthatóan egyre tudatosabban választó ügyfelek mind kevésbé fogadják el, ha süllő vagy keszeg helyett az előbbiek nevén hekket kínálnak nekik. „Amúgy országosan is érzékelhető, hogy a magyar vevő a magyar halat keresi” – hangsúlyozza, azt is hozzátéve, hogy az igények változásához a kereskedők is kénytelenek igazodni, olykor (látszólag) a saját érdekeik ellenére.
A hekkek bejövetele
Hogy miért olyan nagy vívmány, ha nem ezer kilométerekről odaszállított, hanem helyben fogott halat árulnak, azt első ránézésre nehéz megérteni. De a halért fizetett ár gyakran nem attól függ, hogy mennyibe kerül az alapanyag. A hekknek a beszerzéskor nagyjából ugyanannyi az ára, mint a hazai halnak, de jóval többet lehet kihozni belőle. Míg ugyanis a „száraz” hekk a sütés közben jelentős mennyiségű olajat szív fel, és így egy kilogrammnyi nyers halhúsból akár 1,2 kilogrammnyi sült hal lesz, addig a magas víztartalmú édesvízi halakból 1 kilogrammnyi halhús a sütés végén gyakran csak 80 dekányi készterméket ad ki. Márpedig a vevő a sült hal tömege után fizet, ezért aztán hekket árulni jobban megéri. Kivéve, ha a vásárló mást akar.
Egyre több jel utal rá ugyanis, hogy másra (is) van igény. A karácsonyi halvásárokon edződött közönség szereti látni, hogy a hal friss, él, nem beteg, és bizonyos határokon belül „jól érzi magát”. Ennek az elvárásnak elsősorban a medencés-akváriumos árusítással lehet megfelelni. A bontott, pucolt, filézett halak esetében pedig annak az illúziónak a megteremtésével, hogy az áru a hajnali friss fogásból származik, és épp csak pár perce pihen a jégen, azaz a pultban. Ezeknek a kínálási formáknak a tengerparti országokban évtizedes múltjuk és bevett gyakorlatuk van, nálunk viszont néhány szakboltot leszámítva csak a nagy áruházláncok próbálkoznak hasonlóval. Inkább kevesebb, mint több sikerrel.
Biolátványpiac
Talán meglepő, de valódi halpiac a Balaton körül egyedül Siófokon működik, ahol a BH hal-nagykereskedése mellett van egy rövid múltú, de kifejezetten sikeres halüzlet is. Ugyanez a cég működik közre egyébként a gyenesdiási projektben is. A Balaton-felvidéki település neve sokaknak talán nem cseng ismerősen, pedig az új halpiac nem véletlenül nyitott éppen itt. A környéken egyedüliként évek óta sikeresen működik a faluban egy biopiac, amely idevonzza a különlegességek kedvelőit – remélhetőleg a jövőben már nemcsak a magánvásárlókat, hanem a jobb éttermek beszerzőit és az igényesebb viszonteladókat is.
Gyenesdiás, Kárpáti korzó
Nyitva tartás: főszezonban naponta 17 órától, elő- és utószezonban vasárnap 17 órától
Mostantól biohalat, azaz vegyszerek, mesterséges tápok és antibiotikumok nélkül felnevelt jószágokat is lehet itt kapni. De a gyenesdiási önkormányzat által megálmodott új halpiac egyben „élménypiac” és központi látványosság is lehet a strand, a vitorláskikötő, a horgászkikötő, a vasútállomás és a tóparti kerékpárút közvetlen közelében. A külföldi tapasztalatok szerint vízparti térségekben a halpiac önmagában is fontos turisztikai vonzerő, ezért ha beválik az egyelőre kicsiben, egyetlen pavilonnal induló halpiac, szinte korlátlanul bővíthető lesz.
Helyi lekvár, szörp, hús és hal
A diási piac halasstandján a BH tájékoztatása szerint elsősorban keszeget és busát árulnak, de alkalomszerűen minden gasztronómiailag jelentős balatoni halfaj felbukkan majd a pulton. Emellett helyi és környékbeli termelők házi szörpjei, lekvárjai, mangalicahúsok, zöldségek, sajtok és a szokásos vásári portékák között válogathatnak a különleges íz- és illatélményre vágyók.
Megjelent a Tudatos Vásárló Magazin 23. számában.