A hipermarketekben egy-egy háztartás 2002 év folyamán
35-ször vett valamit, a 2001-es 29 alkalommal szemben. A GfK Piackutató Intézet
megállapítja, hogy a magyar háztartások nagy része továbbra is szinte mindennap
vásárol valamilyen napi fogyasztási cikket.

Bolttípusonként azonban jelentősen eltér a vásárlás
gyakorisága. Legtöbbször az önálló kis boltokat keresik fel, évente átlagosan
145-ször, legritkábban pedig a C+C áruházakat. Különösen a lánchoz tartozó kis
boltokban növekedett a vásárlás gyakorisága. Amíg 2002-ben a háztartások
átlagosan már 64-szer vásároltak valamely országos lánchoz tartozó kis boltban,
addig 2001-ben még csak 49-szer. A fejlődés a lakóhelyhez közeli boltok
létjogosultságát igazolja.

Érdekes, hogy az egy vásárlásra jutó költés összege a
hipermarketben változatlanul 3 530 forint. A lánchoz tartozó kis boltokban a
növekedés (970-ről 1010 forintra) nem jelentős. Országosan egy vásárlás során
átlagosan 1 200 forintot költünk.

Az üzlethálózatok terjeszkedésének sikerét jelzi a
vásárlói hatókör növekedése. A láncba szervezett kereskedelem piaci részesedése
egy év alatt 60-ról 62 százalékra nőtt. Múlt évben már a magyar háztartások 78
százaléka vett valamit legalább egyszer hipermarketben. Ugyanez a mutató 80
százalékos a lánchoz tartozó kis boltokban. A vásárlási szokások változása
következtében a hipermarketekben a vásárlási intenzitás 2002-ben csaknem 20
százalékkal, 121 900 forintra növekedett.

Ez azt jelenti, hogy a háztartások napi fogyasztási
cikkre átlagosan ennyit adtak ki ebben a bolttípusban. Még nagyobb ütemben, 36
százalékkal nőtt a vásárlási intenzitás a lánchoz tartozó kis üzletekben, és
elérte a 64500 forintot.

forrás: Fogyasztóvédelem, 2003.
júl.-aug.