Gesztenyepüréket és gesztenyemasszákat tesztelt a Nébih
Az ünnepekre készülődve 22 gyorsfagyasztott gesztenyepürét és 5 gesztenyemasszát vizsgált a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. Cikkünkből kiderül az eredmény, hogy honnan jön az itthon kapható pürésített gesztenye, és az is, mi a különbség, ha a boltban gesztenyemasszát vagy gesztenyepürét veszünk.
Desszertnek vagy húsba töltve, a karácsonyi asztalra gyakran kerül olyan desszert, amelynek alapvető hozzávalója a gesztenyekészítmény. Éppen ezért az idei év utolsó Szupermenta terméktesztjén – immár az ünnepekre készülve – ezek gyorsfagyasztott változatai kerültek a középpontba a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tesztjében.
Gesztenyemassza, gesztenyepüré – nem ugyanaz
A gesztenyéből készült, szinte minden nagyobb bevásárlóközpontban megtalálható gyorsfagyasztott gesztenyekészítményeket a Magyar Élelmiszerkönyv irányelve alapján 3 csoportba sorolhatjuk. A bevásárlás során találkozhatunk gyorsfagyasztott gesztenyemasszával, gesztenyepürével és édesítőszerrel készült gesztenyepüré termékekkel.
A gesztenyemassza nem tartalmaz semmi mást az összetört, hőkezelt gesztenyén kívül. Ezzel szemben a gesztenyepüré gesztenyemasszából készül egyéb hozzáadott anyagokkal, mint például a cukor.
A tesztben résztvevő 27 terméket – 22 gyorsfagyasztott gesztenyepürét és 5 gesztenyemasszát – minőségi és élelmiszerbiztonsági vizsgálatnak vetették alá a Nébih laboratóriumaiban. Az analízis kiterjedt többek között a hamisítás, a zsír-, hamu-, víz-, héj-, cukor- és homoktartalom, valamint a savfok paraméterekre, továbbá növényvédőszer-maradék és mikrobiológiai vizsgálatok is zajlottak. A termékeken összesen 10187 laboratóriumi paramétert vizsgáltak.
Megnyugtató, hogy élelmiszerbiztonsági szempontból mindent rendben találtak, egyéb hibák azonban előfordultak a gesztenyekészítményeknél. A jelölések vizsgálatakor például problémák mutatkoztak a termékek megnevezésével és a tápértékjelöléssel kapcsolatban, továbbá az egészségre, a tápanyag-összetételre és „cukormentességre” vonatkozó állítások közül is volt, ami nem stimmelt. 7 termék esetében jelölési hibák miatt figyelmeztetésben részesülnek az élelmiszer-vállalkozók.
A laboratóriumi vizsgálat során az egyik gesztenyepüré víztartalma és savfoka is meghaladta a megengedett felső határértéket, míg 2 gesztenyemassza és 1 gesztenyepüré esetében a víztartalom, egy gesztenyepürénél pedig a cukortartalom volt a megengedettnél magasabb. Egy gesztenyepüré „alulteljesített” a teszten: ennek a hamutartalma nem érte el a Magyar Élelmiszerkönyvben előírt minimum értéket.
Összesen 6 termék esetében– 4 terméknél jelölési és minőségi hiba együttes jelenléte, 2 termék esetében pedig minőségi hiba miatt –élelmiszer-ellenőrzési bírságot szabnak ki a hatósági felügyelők, amelynek összege 1.200.000 forint.
Honnan jön a gesztenye a masszánkba?
A termékek ellenőrzése során minden termék esetében bekérték a felhasznált „gesztenye” származási országáról szóló nyilatkozatot. A vizsgált 27 termékből 2 készült hazai gesztenyéből.
Ízpróbán a győztes
A kedveltségi vizsgálaton ezúttal is szakértő és laikus kóstolók pontozták a termékeket. Az ínyenc bírák a gyorsfagyasztott gesztenyemasszák rangsorában a „Maroni Natúr gyorsfagyasztott gesztenyemassza cukor és aromák hozzáadása nélkül” terméket juttatták a dobogó legfelső fokára. A gyorsfagyasztott gesztenyepürék versenyében pedig a „Fine Life gyorsfagyasztott gesztenyepüré, 72% gesztenyebél tartalommal” érdemelte ki az első helyet.
További információk, érdekességek és a részletes vizsgálati eredmények elérhetők a Nébih oldalán.
Ez a tartalom az Innovációs és Technológiai Minisztérium FV-I-20/C jelű pályázata keretében készült.