fbpx

Tarts velünk, legyél tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz hozzánk!

Gasztronómiai fesztiválok és túrák

| Dr. Sári Zsolt

Ez a cikk már 1 éve készült. A benne lévő információk azóta lehet, hogy elavultak, nézd meg, hátha van frissebb cikkünk a témában.

Az elmúlt két évtizedben Magyarországon is megszaporodtak a különböző gasztronómiai fesztiválok, étel- és italbemutatók, bor- és pálinkatúrák. A szentendrei Skanzen tudományos titkára ajánl látni- és kóstolnivalókat.

A rendszerváltás óta számos város, falu rendez különböző
főzőversenyeket, bemutatókat, amelyeket a helyi turizmus fellendítése mellett
népszerűsítik a vidék jellegzetességeit, és egyben közösségformáló szereppel is
bírnak. Több mára országosan is ismertté vált, elég ha a bajai Halászlé
Ünnepre, a szolnoki Gulyásfesztiválra, a budai Várban megrendezésre kerülő Bor-
és Pezsgőfesztiválra vagy a békéscsabai Kolbászfesztiválra gondolunk.

Jellegzetes gasztro-élményt kínálnak a helyi hagyományokra, életmódra,
gazdálkodásra, monokultúrára épülő fesztiválok is. A Fejér megyei Válon
Bodzavirágünnepet, a somogyi Babócsán Babparádét, Mesztegnyőn Rétesfesztivált
rendeznek vásárral, szakmai és szórakoztató programokkal. A Győr-Sopron megyei
Markotabödögén 1999 óta rendezik meg az Uborkapartit, ahol a szakmai és
kulturális programok mellett a helybeli asszonyok által készített uborkás
ételek és italok bemutatója és versenye is zajlik, a győztes pedig elnyeri a
„Rábaköz legügyesebb háziasszonya” címet.

Az ország keleti szögletében, a Szabolcs-Szatmár-Bereg
megyei Nagydobos 1998 óta helyszíne a Nemzetközi Sütőtökfesztiválnak. A
töktermesztés hagyományának felélesztése mellett a fesztiválnak célja az is,
hogy az emberek a falunap keretében kikapcsolódjanak, közös programokon vegyenek
részt. A kulturális programok mellett – amelyek között zenei műsorok, a
nagydobosiak világtalálkozója, fogathajtó-bemutató, a település intézményeinek,
civil szervezeteinek bemutatkozása, műsora szerepel – a középpontban
természetesen a sütőtökből készült hagyományos népi ételek kóstolója áll.

 

Diófesztivál Milotán

A Tisza partján fekvő Milota neve egybeforrt a Kölcsey
családdal, amely hosszú ideig a település birtokosai közé tartozott. A falu
másik ismert „szülötte” egy növény, a dió. A milotai diófák híresek: a Milotai
10-es fajtát (M10 papírhéjú) az 1910-es évektől a londoni tőzsdén is jegyezték.
Nem véletlen, hogy a falu legfontosabb rendezvénye az augusztus utolsó
hétvégéjén megrendezett diófesztivál. A különböző kulturális, szórakoztató
programok mellett igazi falusi vásári forgatag várja az ideérkezőket. A
fesztivál legértékesebb eseménye azonban a diós és népi ételek főzőversenye,
ahol a helyiek mellett a környék falvaiból, de Kárpátaljáról is gyakran
érkeznek csapatok. Az egymás mellett sorakozó bográcsokat egy-egy sparhelt töri
meg, a különféle gulyások, pörköltek (legtöbbször finom mangalicából) mellett
töltött káposzta (apróra töltve, paradicsommal főzve), mindenféle diós
sütemény, kalácsok, rétesek és torták kóstolhatók.

Szállás Milotán
Vendégház: Móricz Zsigmond út 15.
Telefon: 06 44 378 208

A nap fénypontja a milotai asszonyok készítette friss, forró
lapcsánka. Ez az ezernevű, egyszerű étel, amit tócsninak, macoknak, krumplis
lepénynek vagy éppen prószának is hívnak, reszelt krumpliból liszttel, tojással
készült, olajban kisütött finomság, amit fokhagymával, szalonnapörccel vagy
esetleg tejföllel és juhtúróval ízesítenek. A különböző sátrak mellett a
környék híres szilvalekvárját, vagy erős szilvapálinkáját is megkóstolhatjuk.
Az utazási költségen túl néhány ezer forintból nemcsak jóllakhatunk, de
otthonra is bespájzolhatunk ezekből a finomságokból.

Másnap érdemes ellátogatni a 24 kilométerre fekvő Penyigére,
az ország első lekvármúzeumába, a Lekváriumba. A közel százéves épület a település
legfrekventáltabb pontján, a Szatmárcseke és Tiszabecs felé elágazó utak
kereszteződésében található. A Lekváriumban a szilvával és a lekvárfőzéssel
kapcsolatos tárgyi emlékek mellett egy bemutatóhely is található, ahol a
lekvárfőzés munkafolyamatát lehet megismerni. Az udvaron megtekinthetők a főzés
elengedhetetlen kellékei, a kemencék és katlanok, amelyeket szilvaéréskor be is
üzemelnek.

 

Cseresznyefesztivál Nagykörűben

A Szolnoktól pár kilométerre, a Tisza partján fekvő Nagykörű
térségében is a 19. század közepén kezdődtek a vízrendezési munkák. Az
ármentesítés után, a század végén nagyarányú erdősítés és gyümölcsfa-telepítés
zajlott le. Az 1870-ben Petrovay György báró által telepített kertben és
faiskolában ott volt már a germesdorfi óriás fajta is, amely a mai napig tartó
karriert futott be. Az európai hírűvé vált nagykörűi ropogós cseresznye magával
a kertészettel egyidős. A „mintakertészetben” a germesdorfi még csak egy a 65
fajta között, de a táj mikroklímájának, talajviszonyainak köszönhetően rövid
idő alatt a legfontosabb fajtává vált.  A
cseresznye hamar kedvelt fája lett a falunak, a két világháború között több
család legfontosabb megélhetési forrásává vált.

Szállás Nagykörűn
A falu lakói nagyon hamar csatlakoztak a falusi turizmus
mozgalmához, így számtalan vendégház és panzió várja a vendégeket. További
információk: www.nagykoru.hu
(Turizmus
rovat) vagy a helyi Tourinform iroda (szezonális): 5065 Nagykörű, Kossuth tér
1., telefon: 06-56-494 822, nagykoru[kukac]tourinform.hu

Mára fajtagyűjteménnyel és
fesztivállal is rendelkezik a „cseresznye fővárosa”. A falu védőszentje, Mária
Magdolna ünnepnapjához (július 22.) legközelebb eső hétvégén megrendezésre
kerülő cseresznyefesztiváljuk programja a szüreti mulatságok példáját követi, csakhogy
cseresznyeünnepet kevés helyen rendeznek. Olyan kulturális látványosságot
hoztak létre, amely egyedi, sajátosan rájuk jellemző, helyi hagyományokra
épülő. A gasztronómiai programok közül kiemelkedik a nagykörűi
cseresznyepálinka (a híres 77-es, a 77 fajta cseresznyéből főzött pálinka), valamint
a hagyományos technikával, technológiával (például kemencében) készült
cseresznyés ételek bemutatója, kóstolója.

Ökogasztro a Kiskunsági Nemzeti Parkban

Végezetül egy kellemes kikapcsolódást és gasztronómiai
élményt nyújtó tanyát ajánlunk. A Kiskunsági Nemzeti Park területén található a
Rendek-tanya, ez a klasszikus kiskunsági tanyasi porta a vendégszerető Rendek
család birodalma. Ebben a fantasztikus ökogazdaságban még ma is bepillantást
nyerhetünk az egykori tanyavilágba, bekapcsolódhatunk a mindennapi munkába,
régi kézműves foglalkozásokat próbálhatunk ki. És persze egy rendkívüli
gasztronómiai élményben is részünk lehet.

Rendek Ökogazdaság
6041 Kerekegyháza
Kunpuszta 81.
Telefon: 06-76-710 962, 06-20-386 25 22
http://rendekolga.freeweb.hu,
olga.rendek@gmail.com

Rendekék az első között csatlakoztak
a Komótos Étkezés (Slow Food) mozgalomhoz, és első magyar termékként az általuk
készített mangalicakolbászt helyezték a mozgalom oltalma alá. Rendek Olgi
asztala igazi kulináris birodalom, a füstölt mangalicatermékek mellett friss
zöldséget, paradicsomot, paprikát kaphatunk. Kiadós étel a mangalicából
készített pörkölt savanyú hagymával, a töltött káposzta, a paprikáskrumpli
nokedlivel vagy a tárkonyos krumplileves. Itókaként gyógynövényekből főzött teákat,
saját körtéből készített gyümölcslevet vagy éppen diólikőrt, házi pálinkát vagy
bort kortyolgathatunk.

 




Hol?

Mi?

Mikor?

Baja

Halászlé Ünnep

július

Szolnok

Gulyásfesztivál

szeptember

Budai vár

Bor- és Pezsgőfesztivál

szeptember

Békéscsaba

Kolbászfesztivál

október

Vál

Bodzavirág ünnep

május

Babócsa

Babparádé

augusztus

Mesztegnyő

Rétesfesztivál

július

Markotabödöge

Uborkaparti

szeptember

Nagydobos

Nemzetközi Sütőtökfesztivál

szeptember

Milota

Diófesztivál

augusztus

Nagykörű

Cseresznyefesztivál

július

Rendek tanya, Kerekegyháza

Ökotanya

igény szerint

 

Kép [cc] nagydobos

Megjelent a Tudatos Vásárló magazin 14. számában.

Ajánlom másnak

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek

Legfrissebb videók

Ugrás a tudatosvasarlo.hu nyitó oldalára