Garancia, jótállás, szavatosság – új jótállási szabályok 2021-től
Teljesen új, a vásárlók számára kedvezőbb jótállási szabályok vonatkoznak a legtöbb, 2021 januárjától megvett termékre. A gyakorlatban az új szabályok lényege, hogy a korábbi előírásokkal ellentétben a termék árától függ a garancia, vagyis a kötelező jótállási idő. Az új szabályozás bevezetése apropóján egy kisokost is készítettünk, amely választ ad arra, pontosan mi a jótállás, a garancia, a szavatosság és mikor lehet cserélni egy-egy terméket.
Az új szabályok a drágább gépekre jóval hosszabb garanciaidőt biztosítanak, de nem mellékesen, a fenntarthatóbb gazdaság térnyerését is elősegítik. Arra ösztönzik ugyanis a gyártókat, hogy megbízható, hosszú ideig jól működő gépeket hozzanak forgalomba, ezzel is csökkentve az elektronikus hulladékok mennyiségét.
Az új, sávos jótállás lényege:
- A 10-100 ezer forintért megvásárolt termékekre legalább 1 év jótállást kell vállalni.
- A 100-250 ezer forintért megvett termékek esetében legalább 2 év a garancia.
- A 250 ezer forintnál drágább termékek esetében pedig minimum 3 év a jótállási idő.
A sávos jótállás bevezetése mellett januártól újabb termékekre is vonatkozik a kötelező garancia. Így már a 10 ezer forintnál drágább
- nyílászárókra, jellemzően ablakokra, ajtókra, garázsajtókra, redőnyökre, reluxákra, napellenzőkre;
- kamerás figyelőrendszerekre, kaputelefonokra;
- kádakra, csapokra, zuhanykabinokra;
- napelemekre, napkollektorokra és az azokból létrehozott rendszerekre;
- az elektromos rollerekre, drónokra, a hoverboardokra (elektromos meghajtású, két egymás melletti kerékkel rendelkező eszközök) is jár garancia.
Vannak kivételek
Sok új termék csatlakozott tehát a kötelező garanciás termékek táborához, ahol már régóta megtalálhatók például a háztartási gépek, különféle elektronikai eszközök és még sorolhatnánk. Fontos viszont, hogy bár bővült a termékek köre, amelyekre kötelező jótállást vállalni, de a sávos jótállásra vonatkozó szabály alól azért vannak kivételek: nem vonatkozik az elektromos kerékpárokra, elektromos rollerekre, quadokra, motorkerékpárokra, segédmotoros kerékpárokra, személygépkocsikra, lakóautókra, lakókocsikra.
Az új szabályok megértéséhez tisztázzunk néhány alapfogalmat!
Mi az a jótállás, hétköznapi nevén a garancia?
A mindennapokban a garancia szinonimája, de míg a garancia nem jogi kifejezés, a jótállás az.
A jótállás az eladó fokozott felelősségvállalása a hibás teljesítésért.
Az eladó a jótállással azt „garantálja”, hogy az általa eladott dolognak nincs – és a jótállás ideje alatt nem is lesz – hibája.
Ha tehát a termék a jótállás időtartama alatt meghibásodik, akkor a törvény vélelmezi, hogy a jótállásra kötelezett hibásan teljesített, ezért neki kell bizonyítania, hogy hiba oka a teljesítés után keletkezett (pl. a hibát a nem rendeltetésszerű használat okozta). Ha ezt nem sikerül bizonyítania – független szakértői véleménnyel -, akkor köteles a terméket javítani vagy kicserélni, és ha ezekre nem képes, akkor a vevő jogosult árleszállítást kérni, a terméket a jótállásra kötelezett költségén kijavíttatni, vagy – végső soron – elállni a szerződéstől.
A jótállásból kétféle van: a kötelező jótállás, amelyet jogszabály ír elő számos termékre, illetve létezik még a szerződéses jótállás, ezt az adott cég biztosíthatja a vásárlónak egy-egy termékre annak érdekében, hogy nála vásárolják meg azt. Ezt általában a kötelezőnél hosszabb időre adják a cégek vagy szolgáltatók.
Mi a sávos jótállás?
A 2021-től bevezetett
sávos jótállás azt jelenti, hogy sok terméknél az ártól függ a kötelező jótállás időtartama.
Tehát a 100 ezer forint alatti termékeknél kötelezően 1 év, a 100-250 ezer forintosaknál minimum 2 év, a 250 ezer forintnál drágábbaknál pedig 3 év. Lényeges, hogy lehetnek olyan gyártók és kereskedők, akik ennél hosszabb időre vállalnak jótállást, mert megbízhatónak tartják a terméküket ezáltal a vásárlók inkább tőlük vásárolják meg az adott terméket.
Néhány konkrét példán keresztül megmutatjuk, mit jelent a sávos jótállás a gyakorlatban.
Ha valaki egy 120-130 ezer forintos mosógépet szeretne vásárolni, akkor egyrészt érdemes alaposan szétnéznie a piacon, hogy melyik gép mennyit fogyaszt, ebben segítségére vannak az új, márciustól megjelent energiacímkék. A Tudatos Vásárlók tesztjei, így például 66 terméket tartalmazó mosógéptesztünk (ami fizetős tartalom) megmutatja, hogy mely gépek teljesítettek a legjobban. Ha megvan a kiszemelt készülék, akkor a 100 ezer forint feletti összeg miatt már minimum 2 év garanciát kap a vevő. Szemben a korábbi évekkel, amikor egy ugyanennyibe kerülő gépre a kötelező garancia csak egy esztendő volt.
Van, aki kedvezőbb feltételeket biztosít
Ha mondjuk valaki egy, a felső kategóriába tartozó mosogatógépet vagy épp szárítógépet szeretne és a 250 ezer forintnál drágább ligában nézelődik, akkor szintén érdemes megnézni az új energiacímkéket a fogyasztás miatt, valamint a Tudatos Vásárlók szárítógép– és mosógatógép-tesztjét (fizetős tartalom), majd a vételár kifizetése után az érintett vásárló 3 év garanciát kap.
A sávos jótállás jogszabályi szintű kötelezettség, tehát a minimális garanciaidőt írja elő az adott gép árától függően. Fontos azonban, hogy vannak gyártók és forgalmazók, akik már korábban és az idén is az előírtnál kedvezőbb garanciális feltételeket nyújtanak. Például már az elmúlt években is voltak olyan márkák, amelyek több év jótállást biztosítottak, miközben a jogszabályok szerint csak 1 évet kellett volna nyújtaniuk. A boltokban tehát előfordulhat, hogy egy 120-130 ezer forintos gépre akár 3 év garanciát adnak.
Mi a jótállási jegy?
A jótállást érintő idén életbe lépett új szabály az is, hogy a kereskedők elektronikus jótállási jegyet adhatnak, ezt legkésőbb a termék átadását vagy üzembe helyezését követő napon kell megtenniük. A jótállási jegyen fel kell tüntetni a vállalkozás képviseletében eljáró személy elektronikus aláírását. Fontos, hogy az elektronikus jótállási jegy nem kötelező, csak lehetőség a kereskedők számára. A vevők szempontjából azért jó, mert így nem kell a papíralapú jótállási jegyeket a fiókban őrizgetni, elég az e-mailfiókban vagy a számítógépre lementve tárolni. Ha kereskedő nem elektronikus jótállási jegyet ad, akkor azon a vállalkozás bélyegzőjét és a céget képviselő személy aláírását is szerepeltetnie kell. A jótállási jegyen ezen túl szerepelnie kell a kereskedő és a gyártó nevének, címének, valamint a vásárló jótállásra vonatkozó jogainak is.
Mi a szavatosság?
A szavatosság nem keverendő össze a jótállással, garanciával. A szavatosság lényege az, hogy
az eladó vállalkozás „szavatolja”, olyan terméket értékesített, amelynek nem volt olyan hibája, amely csak az eladás után, a későbbi használat során derült ki.
(Ezt egyébként sokszor rejtett hibaként szokták emlegetni.) A jogszabályi előírások szerint a szavatosság alapvetően két év, az első hat hónapban az eladó vállalkozásnak kell szakvéleménnyel bizonyítania, hogy a hiba nem gyári eredetű. Amennyiben szakértői véleményre van szükség a vita elbírálásához, akkor annak költségeit az első hat hónap során az eladó vállalkozásnak, az azt követő időszakban pedig a vevőnek kell fizetnie. Négyféle megoldás van a szavatossági igény érvényesítésére: 1. a termék javítása, 2. a termék cseréje, 3. árleszállítás, 4. szerződéstől való elállás, ami a vételár visszatérítésével jár. Javítás vagy csere esetén a terméknek a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a szavatossági igény elévülése újból kezdődik.
A drágább termékeket vásárló fogyasztókat azonban még a szavatosságnál is erősebb jog védi: a korábban leírt kötelező jótállás.
Mi a három munkanapos cseregarancia?
A jogszabályok előírják azt is, ha a megvásárolt termékről lényegében azonnal kiderül, hogy hibás, akkor a három munkanapos cseregarancia szerint
a kereskedő 3 munkanapon belül köteles azt kicserélni, vagyis nem hivatkozhat például aránytalan többletköltségre vagy más okokra.
Fontos, hogy ez a szabály csak a hibás termékekre vonatkozik, ha a termék rendeltetésszerűen működik, akkor a kereskedő erre nem köteles.
(A jótálláshoz köthető javítási kötelezettségekről – valamint azzal, hogy a vásárlók vitás esetben hova, kihez fordulhatnak – cikksorozatunk következő részeiben foglalkozunk.)
Elromlott a fénykardod? Ne hagyd, hogy az eladó gumikacsát sózzon rád helyette!
Néhány jó tanács a tartós cikkek vásárlásához
- Őrizd meg a blokkot, számlát, e nélkül nagyon nehéz bizonyítania vásárlás helyét, idejét, az áru ellenértékét.
- Vásárláskor, lehetőség szerint, alaposan vizsgáld meg és próbáld ki az árut! Ha a próbára nincs lehetőség, vásárlás után minél hamarabb tedd meg, még ha ajándékba szánod is a terméket.
- Ha drága tartós fogyasztási cikket vásárolsz ajándékba, ne az utolsó pillanatban vedd meg, hogy az esetleges hibás terméket még időben ki tudd cserélni.
- Ajándékba vásárolt termék számláját, jótállási jegyét is őrizd meg, és kínáld fel a megajándékozottnak, hogy probléma esetén eljársz az ügyben.
- A kereskedők, forgalmazók élhetnek azzal a jogukkal, hogy e-jótállási jegyet küldenek. Ez lehet e-mail, letölthető dokumentáció vagy akár applikáció is. Az e-jótállási jegyet legkésőbb a termék átadását vagy üzembe helyezését követő napon meg kell kapnod.
- Ha nem szeretnék e-jótállási jegyet, kérhetsz papír alapút. Ezt köteles az eladó kérésednek megfelelően biztosítani.
- Akciós termék vásárlásakor érdemes rákérdezni az akció okára. Gyakori, hogy az ilyen termékekre nem vállalnak szavatosságot. Jó, ha tudod, ezt a kereskedő csak akkor teheti meg, ha a termék hibája miatt szállították le a termék árát, és ezt a tényt illetve a hiba jellegét tudomásodra is hozták. A szavatosság korlátozása pedig kizárólag erre a hibára vonatkozhat.
Tipikus félrevezető tájékoztatások boltokban
- „Akciós terméket nem cserélünk” – A jogszabályok alapján ha egy termék meghibásodik, a kereskedőnek attól függetlenül foglalkoznia kell a fogyasztó panaszával, hogy az le volt-e értékelve, vagy sem. Kivéve, ha a vevő egy olyan hiba miatt reklamál, amiért a termék le volt értékelve, és erről őt az eladó tájékoztatta.
- „Készpénzt nem adunk vissza, de üzletünkben levásárolhatja” – Amikor egy termékről kiderül, hogy hibás, a vásárlónak nem kötelező levásárolnia az árát vagy másikat választani, hanem a pénzét is visszakérheti, ha szeretné.
- „Reklamációt csak három napig fogadunk el” – A kereskedők gyakran adják azt a tájékoztatást, hogy az üzletben csak 3 (munka) napon belül fogadják a kifogásokat. Ezután már csakis a jótállási jegyen feltüntetett szervizhez vagy a gyártóhoz lehet fordulni minőségi kifogásokkal. Tudnunk kell, hogy vásárlóként jogunk van ott reklamálni, ahol vásároltunk, tehát az üzletben és jogunk van erre a szavatossági, jótállási idő teljes időtartama alatt.
- „Csere csak, ha eredeti a csomagolás” – A minőségi kifogás intézése szabálytalan, ha a kereskedő a termék eredeti csomagolásához, illetve a doboz meglétéhez köti, ezt a jogszabályok szerint nem teheti meg.
- „Jótállás csak számla/nyugta ellenében” – A jótállásból eredő jogok a jótállási jeggyel is érvényesíthetőek, a kereskedő nem követelheti meg a jótállási jegy és nyugta egyidejű felmutatását.
Ez a tartalom az Innovációs és Technológiai Minisztérium FV-I-20/C jelű pályázata támogatásával készült.