| Domokos Erika Tudatos Vásárlók
Garancia és jótállás Magyarországon: ezek az új szabályok 2026-ban
Módosultak a jótállási szabályok 2026-ban. A vásárlók védelmében szigorodnak a hibás termék cseréjére és a pénzvisszafizetésre vonatkozó határidők. Több adat kerül fel a jótállási jegyre, ami különösen fontos, ha kiszállítással, csomagküldőn keresztül kapjuk meg a terméket. Az új szabályok bevezetése apropóján választ adunk arra, pontosan mi a jótállás, a garancia, a szavatosság és mikor lehet kicserélni egy terméket a boltban és webshopokban.
Frissítve: 2026 március
A cikket 2026-ban frissítettük az új jótállási szabályokkal.
Röviden: mi változott a garanciában 2026?
-
a jótállási jegyet már nem feltétlenül kapjuk meg papíron, a kereskedő elektronikusan is elküldheti. Sok helyen ez az alapértelmezett forma
- új adatoknak is szerepelniük kell a jótállási jegyen, ami különösen kiszállítás esetén fontos
-
a kötelező jótállás továbbra is 1–3 év a termék árától függően
- szigorodnak a cserére vonatkozó szabályok
Mi a sávos jótállás?
A kötelező jótállás időtartama a termék eladási árától függ:
- Jogszabály szerint a bruttó 10 ezer forintot elérő, de 250 ezer forintot meg nem haladó eladási árú termékeknél minimum 2 év,
- a 250 ezer forintnál drágább termékeknél legalább 3 év.
- Vannak gyártók/kereskedők, akik önkéntesen ennél hosszabb időre vállalnak jótállást.
Korábban létezett 1 éves kötelező jótállás is, de 2024 májusában a minimum jótállási idő 2 évre emelkedett az új fogyasztási cikkeknél. (Ha használt terméket vásárolunk, akkor a kereskedőnek legalább 1 éves szavatosságot kell vállalni a termékére. A szavatosságról bővebben lejjebb olvashatsz.)
Mennyi ideig kötelező a jótállás (garancia) Magyarországon?
| Termék ára | Kötelező jótállás |
|---|---|
| 10 000 – 250 000 Ft | 2 év |
| 250 000 Ft felett | 3 év |
Mi változik a kötelező jótállásban 2026-ban?
2026 januárjától, illetve márciustól módosult a kötelező jótállásról szóló, T151/2003. (IX. 22.) kormányrendelet.
1. Nem kötelező a jótállási jegy 100 000 forint alatt
- A kereskedőnek már nem kell jótállási jegyet kiállítania, ha a termék eladási ára nem haladja meg a 100 ezer forintot (a korábbi limit 50 ezer forint volt).
- A jótállási feltételekről és határidőről azonban vásárlóként tájékoztatást kell kapnunk.
- A jótállási igényünket vásárlóként ilyen esetben a vásárláskor kapott számlával vagy nyugtával érvényesíthetjük.
2. Új információk is kerülnek a jótállási jegyre
- A jótállási jegyen látnunk kell a fogyasztási cikk megnevezését és típusát, valamint a gyártási számát – ha ilyen nincs, akkor más termékazonosítóját, például a kereskedőnél nyilvántartott cikkszámát.
- A jótállási jegyen láltnunk kell – ha a rendelkezésére áll az adat – a javítószolgálat (szerviz) nevét és elérhetőségeit is.
A jegyen eddig is rögzíteni kellett a fogyasztói szerződés megkötésének napját, valamint a fogyasztási cikk vásárló részére történő átadásának vagy az üzembe állításának napját. Ezek azért fontos adatok, mert a jótállási idő az átadás vagy az üzembe állítás napjától kezdődik.
Kiszállítás: ha nem az eladó, hanem egy megbízottja adja át (például a futárszolgálat) vagy helyezi üzembe a terméket, és ennek időpontja a jótállási jegy kiállításakor még nem ismert, akkor a kiszállításkor vagy az üzembe helyezéskor a szállítónak/üzembe helyezőnek kell ezeket az időpontokat rögzítenie a jótállási jegyen.
3. Szigorodnak a csereszabályok
- Tartós fogyasztási cikk meghibásodása esetén a vásárló eddig is élhetett a 3 munkanapon belüli cserével. Az eladónak az új szabály szerint 8 napon belül kell kicserélnie a terméket, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza. (Korábban a kereskedői csere teljesítésére nem volt határidő meghatározva a jogszabályban.) Ha nincs lehetőség cserére, akkor a vételárat kell haladéktalanul visszatéríteni a fogyasztó részére.
- A kereskedőnek akkor is ki kell cserélni 8 napon belül a terméket, ha annak kijavítása – a jótállási igény közlésétől számított – 30 napon belül nem történik meg. Ha a 30 napos javítást követően nincs lehetőség csérére, akkor a vételárat kell 8 napon belül visszatéríteni a fogyasztónak.
- Nem javítható termék esetében a 8 napon belül cserét nem csak az első meghibásodáskor kell biztosítani, hanem a jótállási idő teljes tartama alatt, három kijavítást követően is.
A 8 napos csereszabályok nem érvényesek a közlekedési eszközökre (mint például az elektromos kerékpár és roller, a quad, a motorkerékpár, a személygépkocsi, a lakókocsi vagy a motoros vízi jármű).
4. Fogyasztói jogokat kapnak a kkv-k
2026 márciusától a természetes személyek mellett a mikro-, kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) is kiterjed a jótállási rendelet. A kkv-k hibás teljesítés esetén érvényesíthetik a kötelező jótállást az eladóval szemben, de csak akkor, ha a fogyasztási cikket saját felhasználásra vásárolták (például munkavégzéshez számítógépeket), nem pedig továbbértékesítési céllal. (A jogszabály ezt úgy fogalmazza meg, hogy a kkv „szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül jár el, ha a fogyasztási cikket kiskereskedelmi tevékenység keretében vásárolja meg”.)
Hibás teljesítés esetén a szavatossági jogok érvényesítésében már 2025 augusztusa óta ugyanazok a jogok illetik meg a kkv-kat, mint a magánszemélyeket – ha a terméket saját felhasználásra, nem pedig továbbértékesítési céllal vásárolták.
Szavatossági és jótállási vitás ügyekben a kkv-k is eljárást kezdeményezhetnek a békéltető testületeknél.
Mi a kötelező jótállás avagy garancia?
A jótállás az eladó fokozott felelősségvállalása a hibás teljesítésért. Az eladó a jótállással azt „garantálja”, hogy az általa eladott áru működőképes és nincs – a jótállás ideje alatt nem is lesz – hibája. A kereskedőnek legalább 2 évre kell jótállást vállalni a termékére annak átadását vagy az üzembe helyezését követően.
A boltokban megvásárolható, egyes tartós fogyasztási cikkekre (mint például a háztartási és elektronikai gépek és berendezések) az eladónak kötelező jótállást vállalni, ha azok eladási ára eléri a 10 000 forintot. A mindennapokban a jótállás szinonimájaként használjuk a garanciát, de míg a jótállás jogi kifejezés, a garancia nem az.
Mely termékekre terjed ki a kötelező jótállás?
A kötelező jótállás alá tartozó tartós fogyasztási cikkeket a 10/2024. (VI. 28.) IM rendelet sorolja fel. Az egyre bővülő listán jelenleg 38 termékkör szerepel, a háztartási gépektől a közlekedési eszközökön és napelemeken át a háziállatok villamos energiával működő szörnyírógépig.
Mi van, ha a termék a kötelező jótállás időtartama alatt meghibásodik?
Ha a vásárolt termék a kötelező jótállás időtartama alatt meghibásodik, akkor
- a törvény vélelmezi, hogy a jótállásra kötelezett eladó hibásan teljesített,
- ezért az eladónak kell bizonyítania, hogy a hiba oka az eladás után keletkezett például azért, mert nem rendeltetésszerűen használatuk.
- Ha ezt nem sikerül független szakértői véleménnyel bizonyítania, akkor az eladó köteles a terméket javítani vagy kicserélni.
- Ha az eladó nem képes a javításra és a cserére, akkor a vevő jogosult árleszállítást kérni, a terméket a jótállásra kötelezett költségén kijavíttatni, vagy elállni a szerződéstől.
Mi az önkéntes jótállás, avagy kiterjesztett garancia?
A kötelező jótállás alá tartozó fogyasztási cikkeket külön jogszabály sorolja fel. A gyártó/kereskedő egyéb termékeikre is kiterjesztheti a jótállást, vagy a törvényi minimumom túl meghosszabbíthatja a kötelező jótállás időtartamát.
Egyes mosógépgyártók például 10 évre kiterjesztett garanciát biztosítanak mosó- és szárítógépeik motorjára. Egy másik háztartásigép-gyártó magyarországi importőre minden termékét kiterjesztett jótállással promotálja: ez a kötelező 2 vagy 3 éves jótállásból, valamint 2+1 éves, illetve 3+1 éves ingyenes szervizszolgáltatásból áll. A vevőknek a kiterjesztett garancia érvényesítéséhez általában regisztrálniuk kell a gyártó/forgalmazó honlapján.
Létezik olyan forgalmazói önkéntes jótállás is, amit a termék megvásárlásakor vehetünk meg néhány ezer forintért a kereskedőtől, hogy biztonságban tudjuk az eszközünket, berendezésünket. Ebben az esetben azonban – például ha értékes IT vagy háztartási gépet vásárolunk – érdemes előzetesen tájékozódni, hogy a termék kötelező jótállásán felül a gyártó hány évre és milyen szolgáltatásra nyújt ingyenesen garanciát, hogy ne fizessük feleslegesen a fogalmazói garanciaszerződést.
Mi a jótállási jegy?
- A kötelező jótállás alatti termékek vásárlásakor a kereskedőnek papír alapú vagy elektronikus jótállási jegyet kell adnia a vásárlónak az árucikk átadásakor vagy az üzembe helyezést követően.
- A vevő ezzel tudja a későbbiekben érvényesíteni a jótállási jogát meghibásodás esetén.
- Nem kötelező jótállási jegyet kiállítani a kereskedőnek, ha a termék eladási ára nem haladja meg a 100 ezer forintot, de a jótállás feltételeiről tájékoztatnia kell a vevőt. Ebben az esetben a jótállást a termék vásárlásakor kapott fizetési bizonylattal (számlával vagy nyugtával) igényelhetjük.
- Az elektronikus jótállási jegyet a kereskedő kiküldheti e-mailben, csatolhatja az e-számlához, vagy a vevő maga töltheti azt le a forgalmazó/gyártó honlapjáról vagy a felhasználói fiókjából.
Mit kell tartalmaznia a jótállási jegynek?
A jótállási jegyen az eladónak kötelező feltüntetni
- a jótállást teljesítő vállalkozás (az eladó, aki lehet gyártó vagy kereskedő) nevét, címét,
- a fogyasztási cikk megnevezését, típusát és gyártási számát – ha nincs gyártási száma, akkor egyéb termékazonosítóját, például az eladónál nyilvántartott cikkszámát,
- a gyártó nevét, címét, ha a gyártó nem azonos a kereskedővel,
- a szerződéskötés és a termék fogyasztó részére történő átadásának vagy üzembe helyezésének időpontját,
- a vásárló jótállásból eredő jogait, azok érvényesíthetőségének határidejét, helyét és feltételeit,
- tájékoztatást arról, hogy jogvita esetén a vevő a vármegyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák által működtetett békéltető testület eljárását kezdeményezheti,
- a vállalkozás bélyegzőlenyomatát és a kiállítás során a képviseletében eljáró személy aláírását (kivéve ha elektronikus úton átadott a jótállási jegy),
- a kifizetett vételárat,
- ha rendelkezésre áll, akkor a javítószolgálat (szerviz) nevét, címét, telefonos és elektronikus elérhetőségét.
Mi a három munkanapos cseregarancia?
Ha a megvásárolt tartós fogyasztási cikkről lényegében azonnal kiderül, hogy hibás (és a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza), akkor élhetünk a három munkanapos cseregaranciával. Ez azt jelenti, hogy
a termék megvásárlásától vagy az üzembe helyezésétől számított 3 munkanapon belül jelezhetjük csereigényünket a kereskedőnél, akinek 8 napon belül ki kell cserélnie a hibás terméket.
A kereskedő ebben az esetben nem hivatkozhat arra, hogy a csere többletköltséggel járna a számára, és javítást sem javasolhat a csere helyett, kötelező kicserélnie a terméket. Ha nincs lehetőség cserére (például készlethiány van), akkor a vételárat kell haladéktalanul visszatéríteni a fogyasztónak.
A három munkanapos csere csak a jótállással védett, 10 000 forint eladási árat elérő tartós fogyasztási cikkekre terjed ki. Ezeket külön jogszabály sorolja fel.
Mi a szavatosság?
A szavatosság lényege:
a vállalkozás „szavatolja”, hogy olyan terméket gyártott vagy értékesített, amelynek nem volt olyan hibája, amely csak az eladás után, a későbbi használat során derült ki.
Ha a jótállás (más néven garancia) nem is, de a szavatosság minden eladott termékre jár. A szavatosság kétféle lehet: ha vásárlóként problémánkkal a kereskedőhöz fordulunk, akkor a kellékszavatosság, ha közvetlenül a gyártóhoz, akkor a termékszavatosság szabályai vonatkoznak ránk.
A kellékszavatosságot a természetes személy fogyasztók a termék átvételétől számított 2 évig, a nem fogyasztók (cég, vállalkozó, alapítvány) pedig 1 évig érvényesíthetik (kivéve, ha a kkv-k saját felhasználásra vásárolják a terméket, nem továbbértékesítésre, ekkor nekik is 2 év).
A termékszavatosság ideje egységesen 2 év.
Ha egy termék elromlik, mindig a kereskedőhöz menj először, mert kellékszavatosság esetén több jogod van.
Hogyan működik a szavatosság?
- Ha a termék meghibásodik, a 2 éves szavatossági időn belül jelezhetjük a hibát a gyártónak, illetve forgalmazónak.
- Az eladás utáni 12 hónapban a gyártónak/forgalmazónak kell szakvéleménnyel bizonyítania, hogy a hiba nem gyári eredetű, azaz a terméknek nincs rejtett hibája. Amennyiben szakértői véleményre van szükség a vita elbírálásához, akkor annak költségét az első 12 hónapban a gyártónak/forgalmazónak kell állnia.
- A 12. hónapot követő egy évben a szakértői véleményt a vevőnek kell fizetnie.
A termék meghibásodása esetén négyféle lehetőségünk van a kellékszavatosság érvényesítésére:
a kereskedőtől kérhetjük a termék
- javítását,
- cseréjét,
- ezek hiányában az árának leszállítását,
- vagy elállunk a szerződéstől, ami a vételár visszatérítésével jár.
Ha vásárlóként az elállást választjuk, akkor a kereskedő nem kötheti ki a vételár levásárlását az üzletben, köteles visszafizetni vagy visszautalni a pénzünket.
Termékszavatosság esetén csak kijavítást vagy kicserélést kérhetünk a gyártótól.
Akciós termékek és szavatosság
- Akciós termék vásárlásakor érdemes rákérdezni az akció okára, mert előfordul, hogy az ilyen termékekre nem vállalnak szavatosságot.
- Jó, ha tudod, hogy a kereskedő ezt csak akkor teheti meg, ha a termék hibája miatt szállította le a termék árát, és ezt a tényt, illetve a hiba jellegét a tudomásodra is hozta.
- A szavatosság korlátozása kizárólag erre a hibára vonatkozhat!
Javított vagy cserélt termékek szavatossági és jótállási ideje
Ha a meghibásodott, nem működő termékünk cseréjét vagy javítását kérjük a gyártótól/forgalmazótól, akkor neki (illetve az általa megbízott javítószolgálatnak) törekednie kell arra, hogy a javítást vagy a cserét a bejelentésünktől számított 15 napon belül elvégezze. Ha ezt a határidőt nem tudja tartani, akkor értesíteni kell bennünket a várható csere vagy javítás időtartamáról a megadott elérhetőségünkön. Ha a javítást 30 napon belül nem sikerül elvégezni, akkor a vállalkozásnak kötelező kicserélni a terméket, vagy ha az nem lehetséges, akkor a vételárat visszatéríteni.
Fontos:
- a termék szavatossági vagy jótállási ideje a javítás ideje alatt nem ketyeg: amíg például a mosógépünk szervizben van, és nem tudjuk használni annyi nappal meghosszabbodik.
- Ha a termék cseréjét kérjük, akkor a csere napjától újraindul a teljes szavatossági vagy jótállási idő.
- Ha csak alkatrészt javítanak vagy cserélnek ki a termékünkben (például a mosógépünk dobcsapágyát), akkor csak arra az alkatrészre vonatkozóan kezdődik újra a szavatossági vagy jótállási idő. (Természetesen a kereskedők önkéntesen dönthetnek úgy is, hogy ezt az egész termékre biztosítják.)
- A szavatosság és jótállás érvényesítéséhez az eredeti számla mellett őrizzük meg a javításról kapott munkalapot és az alkatrész jótállási, más néven garanciajegyét is!
A drágább termékeket vásárló fogyasztókat azonban a szavatosságnál is erősebb jog védi: a fent leírt kötelező jótállás.
Néhány jó tanács tartós cikkek vásárlásához
- Őrizd meg a bolti vagy internetes vásárláskor kapott blokkot, számlát, e nélkül nagyon nehéz bizonyítania a vásárlás helyét, idejét, az áru ellenértékét.
- Vásárláskor lehetőség szerint alaposan vizsgáld meg és próbáld ki az árut! Ha a vásárláskor nem tudtad kipróbálni, vásárlás után minél hamarabb tedd meg, még ha ajándéknak szánod is a terméket.
- Ha értékes tartós fogyasztási cikket vásárolsz ajándékba, ne az utolsó pillanatban vedd meg, hogy az esetlegesen hibás terméket még időben ki tudd cserélni.
- Az ajándékba vásárolt termék számláját, jótállási jegyét add át a megajándékozottnak, hogy probléma esetén eljársz az ügyben.
- A kereskedők már elektronikus jótállási jegyet is kiállíthatnak. Ezt e-mailben, letölthető dokumentumként, applikáción keresztül vagy akár a kereskedő honlapján regisztrált felhasználói fiókodba küldve is eljuttathatják hozzád. Ezt legkésőbb a termék átadását vagy az üzembe helyezését követő napon meg kell kapnod – mentsd el!
- Ha nem szeretnél e-jótállási jegyet, kérhetsz papír alapú jótállási jegyet is a kereskedőtől.
Tipikus félrevezető tájékoztatások boltokban
„Akciós terméket nem cserélünk.”
A jogszabályok alapján ha egy termék meghibásodik, a kereskedőnek foglalkoznia kell a fogyasztó panaszával függetlenül attól, hogy az áru le volt-e értékelve, vagy sem. Ha azonban a vevő egy olyan hiba miatt reklamál, ami miatt le volt árazva a termék, és erről korábban tájékoztatta őt az eladó, akkor nem élhet a szavatossági jogával.
„Készpénzt nem adunk vissza, de üzletünkben levásárolhatja.”
Amikor egy termékről kiderül, hogy hibás, a vásárlónak nem kell levásárolnia az árát az üzletben, hanem visszakérheti a vételárát. Ha nem lehetséges a termék javítása vagy cseréje, akkor a kereskedőnek vissza kell fizetnie vagy utalnia a vételárat a vevőnek.
„Reklamációt csak három napig fogadunk el.”
A kereskedők gyakran adják azt a tájékoztatást, hogy az üzletben csak a vásárlástól számított 3 (munka)napon belül fogadják a kifogásokat. Ezután pedig csak a jótállási jegyen feltüntetett szervizhez vagy a gyártóhoz lehet fordulni minőségi kifogásokkal. Ez nincs így. Tudnunk kell, hogy vásárlóként jogunk van ott reklamálni, ahol vásároltunk, tehát az üzletben, és jogunk van erre a szavatossági, illetve a jótállási idő teljes időtartama alatt.
„Csere csak eredeti a csomagolással.”
Szabálytalan, ha a kereskedő a termék eredeti csomagolásához, illetve a doboz meglétéhez köti a minőségi kifogás intézését.
„Jótállás csak számla/nyugta ellenében.”
A jótállásból eredő jogok a jótállás alá tartozó fogyasztási cikkeknél a jótállási jeggyel érvényesíthetők. Ehhez nem kell blokk. A kereskedő nem követelheti meg a jótállási jegy és a számla/nyugta egyidejű felmutatását ahhoz, hogy foglalkozzon a panaszunkkal.
„Jótállási jegy nélkül nincs garancia.”
Nem kell kétségbe esni, ha netán elvesztenénk a jótállási jegyet, hisz minden termékre jár a szavatosság. Ha a termék a 2 éves szavatossági időn belül meghibásodik, akkor kérhetjük a javítását vagy cseréjét a kereskedőtől. Ehhez a vásárláskor kapott számlát vagy nyugtát kell csak bemutatni. A vásárlást igazoló számla/nyugta bemutatásával a kereskedőtől kérhetjük is, hogy állítson ki új jótállási jegyet, ha a jótállás ideje alatt a korábbi elveszett vagy megsemmisült.
A Your Right, Your Planet (101196538) projekt az Európai Unió finanszírozásával jött létre. A kifejtett nézetek és vélemények kizárólag a szerző(k) nézeteit tükrözik, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy a European Innovation Council and Small and Medium-sized Enterprises Executive Agency (EISMEA) álláspontját. Sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó hatóság nem tehető felelőssé értük.