12 tény a glifozátról
A szert 1974-ben alkalmazták először, de a genetikailag módosított növények terjedésével felhasználása radikálisan megnőtt az elmúlt években, főleg a génmódosított glifozát-rezisztens kukorica, gyapot és szója alkalmazása miatt.
Mint sok növényvédőszer esetében, az alacsony dózisú, élelmiszeren keresztüli krónikus glifozát-kitettség egészségügyi hatásai nem teljesen ismertek. A meglévő kutatások azonban azt találták, hogy a glifozát kapcsolatban állhat a non-Hodgkin limfómával, számos máj- és veseproblémával, valamint a test hormonrendszerének zavaraival.
2015-ben az Egészségügyi Világszervezet Rákkutatási Ügynöksége (IARC) a „valószínűleg rákkeltő az emberek esetében” kategóriába sorolta a glifozátot.
Több kutatás is kimutatta már, hogy a gyomirtó káros a rovarvilágra, például jelentősen károsítja a méhek bélflóráját, és hatással van az immunrendszerükre is, így szerepet játszhat a tömeges méhpusztulásokban.
Az USA legjelentősebb növénytermesztő régióiban végzett kutatása szerint az 1990 utáni évtizedekben az Egyesült Államok mezőgazdaságból élő területein az átlagosnál korábban és alacsonyabb születési súllyal jöttek a világra a csecsemők. Ezeknél a gyerekeknél később is magas maradt a fertőző betegségek, illetve a megkésett fejlődést kísérő tanulási zavarok kialakulásának kockázata.
Az Európai Unió által megrendelt átfogó agrár-környezetvédelmi kutatás feltárta, hogy a kontinens termőtalajainak 45 százaléka glifozáttal vagy annak bomlástermékeivel szennyezett.
Az EU 2023-ban döntött arról, hogy még 10 évig engedélyezi a glifozát használatát. A talaj és a felszín alatti vizek vonatkozásában egyelőre nem létezik speciálisan a glifozátra előírt határérték, hiszen a legtöbb növényvédő szerre és a sokszor hasonlóan toxikus bomlástermékeikre sincs egyelőre EU-s szabályozás. Az ivóvizekre van peszticid határérték, amit csak ritkán lépünk túl, ám szakértők hangsúlyozzák, hogy egyes felhalmozódó vagy egész kis mennyiségben is kockázatos anyagok kis mértékű fogyasztása is aggodalomra adhat okot.
Magyarországon tavakban, folyókban és a talajvízben is kimutatható a glifozát jelenléte. Sőt a kutatók a gyomirtó szerek határtétékének többszörösét találták 150 méternél mélyebb, vízművek által üzemeltetett kutak esetében is.
A DNS-károsodások mellett a glifozát és bomlástermékei hosszabb távú fiziológiai, viselkedési és ökológiai zavarokat indukálnak - ezeket halak, különböző puhatestűek, rákfélék, kétéltűek, hüllők és különböző algafajok esetében már kimutatták.
A glifozát hosszú évek óta a legnagyobb mennyiségben forgalmazott növényvédőszer hatóanyag Magyarországon, amit mind a nagyüzemi mezőgazdálkodásban, mind a kiskertekben előszeretettel használnak. 18 éves kor felett mindenféle előképzettség nélkül bárki megvásárolhatja kis kiszerelésben. Kapható is a gazdaboltokban, barkács áruházakban. A képen az egyik legismertebb, glifozátot tartalmazó vegyszer látható, amit könnyűszerrel bárki megvásárolhat itthon is.
Bár pontos adataink nincsenek arról, hogy a hazai termőtalajok milyen mértékben szennyeztettek glifozáttal, annyi bizonyos, hogy 2023-ban a glifozát még mindig toronymagasan vezette a legnagyobb mennyiségben forgalmazott növényvédő szerek listáját, 1 034 793 kilogramm forgalomba hozott mennyiséggel. Összehasonlításképp a második helyen álló szulfurból "csak" 716 kilót hoztak forgalomba.
A Föld Barátai korábbi kutatása alapján jelentősen csökkenthető a glifozát mennyisége a szervezetünkben, ha bio élelmiszert eszünk.