fbpx

Tarts velünk, legyél tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz hozzánk!

Fűtés energiatakarékosan és (környezet)tudatosan

| Köteles Géza

Nem megújuló fűtőanyagokat használva lakásunk fűtése 2-4 tonna széndioxid-kibocsátással jár évente. Egyszerű módszerekkel könnyedén megspórolhatjuk ennek a 10%-t.




Miért fűtünk?

A kérdés első hallásra banálisnak tűnhet, mégis szükséges
hozzá némi fogalmi magyarázat. A hőérzetünket, vagyis azt, hogy egy fűtött
térben fázunk, melegünk van, vagy éppen kellemesen érezzük magunkat, a levegő
hőmérsékletén kívül számos más tényező is befolyásolja. Nem túlzás azt
állítani, hogy ezeknek a „másodlagos” szempontoknak a céltudatos összehangolása
nagyobb hatással van a felhasznált energiamennyiségre, mint a termosztát
csavargatása.

Mitől függ, hogyan érezzük magunkat a fűtött térben?

*Mekkora a tényleges léghőmérséklet
*A levegő hőmérsékleti rétegzettsége (hideg lent, meleg fent)
*Van-e légáramlás (pl. légkeverés, huzat)
*Mekkora a levegő páratartalma
*Milyen a levegő kémiai összetétele (elhasznált levegő, széndioxid-szint)
*Milyen tevékenységet végzünk
*A lelkiállapotot befolyásoló tényezők (milyen falak színe, megvilágítások,
általános hangulatunk, például fáradtság)

Akkor érezzük, hogy megfelelő a hőmérséklet, ha a fenti jellemzők
a komfortzónánkon belül maradnak. A „csillagok szerencsés együttállása” mellett
így a levegő hőmérsékletének kisebb szerep jut, és a többi – jobbára
költségmentesen vagy alacsony költséggel – módosítható tényező beállítását
követően, akár 2-3oC-kal is csökkenthetjük azt, anélkül, hogy
fáznunk kellene otthonunkban. Röviden tehát: a fűtés célja nem a levegő
melegítése, hanem a kellemes hőérzet kialakítása.

 

Túlfűtés, és amit ellene tehetünk

Szinte minden lakóházban találkozunk kisebb-nagyobb mértékű
túlfűtéssel. Mit is jelent a túlfűtés? Nagyon leegyszerűsítve: azt a helyzetet,
amikor a rossz hőérzetünket – ez esetben a hidegérzetet – a fűtőtestek rákapcsolásával
igyekszünk javítani. Mindenkinek ismerős: „De hideg van itt, feltekerem a
fűtést!”

Nyilvánvaló, hogy amikor fázni kezdünk, ez a legegyszerűbb
módja a kellemetlen érzés kiküszöbölésének, hiszen mégsem ragadhatunk egyből festőhengert,
és nem festhetjük át a falakat, mondjuk, narancssárgára, hogy jobb legyen a
közérzetünk. A megelőző szemlélet azonban – mint az energetikában, a fogyasztó-
vagy környezetvédelemben általában – itt is célravezető. Gondoskodjunk jó előre,
lehetőleg már a tervezéskor, arról, hogy otthonunkban olcsó üzemeltetés mellett
is kényelmesen érezzük magunkat!

A komfortérzet, természetesen, mindenkinél más és más,
de az alábbi rövid felsorolás a legtöbb esetben segít minket a túlfűtés
elkerülésében:

  • A tartózkodási zónában tartsuk a kívánt hőmérsékleti
    szintet, és a termosztátot is itt (fejmagasságba) helyezzük el! Az érzékelőt
    oda telepítsük, ahol a legtöbbet tartózkodunk, vagy ahol a jellemző átlagos
    hőmérsékletet kívánjuk tartani, semmiképpen ne fűtetlen, ritkán használt vagy
    éppen északi tájolású, hideg szobába!
  • Kerüljük el a levegő hőmérsékleti rétegződésének
    kialakulását, azt a jelenséget, amikor a lábfejünk még fázik, miközben a homlokunk
    már gyöngyözik. Ez kiküszöbölhető a megfelelően (pl. ablak alá) elhelyezett
    fűtőtestekkel, alacsonyabb belmagassággal (pl. álmennyezet), mesterséges
    légkeveréssel (pl. ventilátor), a nyílászárók szigetelésével, légtömörségének
    javításával, valamint modern, energiatakarékos fűtési rendszer alkalmazásával
    (pl. alacsony hőmérsékletű sugárzó fűtések, padlófűtés, falfűtés,
    mennyezetfűtés).
  • Kerüljük a huzatot! Ez nem összekeverendő a levegő
    természetes körforgásával a helyiségen belül, ami a hideg és meleg légrétegek
    „helycseréjének” eredménye, és normál körülmények között éppen hogy javítja a
    hőérzetünket. A huzat a kinti hideg levegő betörése, és az ajtók/ablakok
    záródásának javításával küszöbölhető ki.
  • Tartsunk 50% körüli relatív páratartalmat a lakásban! A téli
    hónapokban a lakás felmelegített levegője száraz, ilyenkor gondoskodjunk
    párologtatóról, helyi légkezelőkről, légpárásítókról! Ha igazán
    környezettudatosan akarunk eljárni, az aktív – áramfogyasztó – berendezések
    használatát inkább kerüljük! Sokat segítenek helyettük az élő növények, és még
    a hangulatunkat is javítják.
  • A falak és megvilágítások színhőmérsékletének tudatos
    megválasztása nagyban javítja a hőérzetünket. A „hidegre festett” falak (fehér,
    világoskék, világoszöld), illetve a hideg fények a fázósabb embereknél sokat
    rontanak a közérzeten.

  • Egy-két ruhadarabbal többet viselni odahaza nem szégyen, és
    sokat spórolhatunk rajta!

 

 

Energiatakarékos lakásfűtési rendszerek

Ha módunk van rá, és abban a történelmi helyzetben vagyunk,
hogy már tervezési szinten beleszólásunk adódik a fűtési rendszer kialakításába,
érdemes figyelembe venni néhány szempontot.

A cikk terjedelmi keretei nem teszik lehetővé, hogy a kor
műszaki színvonalán a legjobbnak tartott eljárások és berendezések teljes körét
ismertessük, azt azonban mindenképpen elsőként kell említeni, hogy a hőtermelő
megválasztása hosszú évekre, évtizedekre meghatározza lehetőségeinket.

Piaci és technológiafejlesztési szempontból is egyre nagyobb
teret hódító eljárás a hőszivattyús hőtermelés, amely gazdasági és környezeti
szempontból egyaránt megfontolás tárgyát képezheti a fűtési rendszer tudatos tervezése
során. Ma már olyan, a levegő vagy a talaj/talajvíz környezeti energiáját
hasznosító, hőszivattyúk is forgalomban vannak, amelyek 1 kilowatt villamos
energia befektetéssel 4-5 kilowatt hőenergiát juttatnak a fűtési rendszerünkbe,
tehát – jelenlegi lakossági gázárakon és áramdíjakon számolva – gazdaságosabb
üzemeltetést tesz lehetővé, mint a kazános hőtermelés.

A megtermelt hő lakáson belüli elosztása és felhasználása
szintén fontos szempont a költséghatékony, környezet- és fogyasztóbarát fűtési
rendszerek kialakítása során.

Fizikai törvényszerűség, hogy minél alacsonyabb
hőmérsékleten tároljuk, osztjuk el és használjuk fel a közvetítő közeget (jelen
esetben a meleg vizet) annál kisebb lesz a hőveszteség. A felhasználás során
alkalmazott technológia befolyással van a hőleadás módjára, így a hő
hasznosulására is. A radiátorok jórészt a levegőt melegítik, míg a padló-, fal-
és mennyezetfűtések úgy sugározzák le a hőt, hogy az a levegő felmelegítése
nélkül, közvetlenül a bent tartózkodók testfelszínén hasznosul. Ez az ún. sugárzásos
hőleadás. Az eredmény: már egy 19oC-os szobában is ugyanolyan kellemes lesz a
hőérzetünk, mint egy radiátorral fűtött 21oC-os helyiségben.

Az aktív, különböző energiahordozókat, földgázt, villamos
energiát vagy éppen tűzifát felhasználó fűtési eljárások mellett különös szerep
jut a passzív energiafelhasználó, energiatudatos építészeti technikáknak is.

 

Fűtés és széndioxid-kibocsátás

Hazánk energiafelhasználásából több mint 40 százalékban
részesedik az épületek létesítése és üzemeltetése, ami azt jelenti, hogy az ebből
eredő környezeti hatások arányos része is a lakásszektornak a számlájára
írható. A negyven százalékba az irodák és középületek fűtési és hűtési
energiafelhasználása is beleszámít, és a lakásfűtés csak egy, de nem
elhanyagolható részt tesz ki.

Nem járunk távol az igazságtól, ha a sok helyütt ökölszámként
emlegetett „5% energia-megtakarítás 1°C léghőmérséklet-csökkentésenként”
törvényszerűséget vesszük alapul a környezeti hatások becslése során.

Nézzünk egy példát: képzeljünk el egy új, száz
négyzetméteres házat négyméteres belmagassággal, amely megfelel a szigorú
szabványkövetelményeknek, jól szigetelt és alacsony a hővesztesége. Ha a házat
földgázzal fűtjük, az éves hőigény fedezéséhez körülbelül 1270 köbméter gázra
lesz szükségünk, ami hozzávetőleg 130 000 forint kiadást jelent. Ez a
fogyasztás – az alábbi táblázatban foglaltak szerint – 2,4 tonna széndioxid-kibocsátást
eredményez egy fűtési idény során.

Táblázat: A különböző fűtőanyagot felhasználó fűtési módok éves széndioxid-kibocsátása
egy 100 négyzetméteres ház esetén:

Fűtőanyag

Szükséges éves mennyiség

Éves széndioxid-kibocsátás

Földgáz

1270 m3

2422 kg

PB gáz

945 m3

2725 kg

Szén

1660 kg

4085 kg

Tűzifa

2540 kg

0 kg*

Fűtőolaj

1053 kg

3340 kg

Villamos energia**

3000 kWh

1173 kg

 

*Mivel a fatüzelés – szemben a szénnel, olajjal és gázzal –
nem juttat többlet szén-dioxidot a levegőbe, csak annyit, amennyit a növény az
élete során megkötött, ezért ezt az értéket praktikusan 0-nak kell tekinteni. Az
abszolút értékben kibocsátott mennyiség egyébként 4733 kg/év körül adódna.

**Jó minőségű, „A” energiaosztályú hőszivattyúval

 

Mit lehet tenni a költségek és a széndioxid-kibocsátás
csökkentése érdekében?

A fentiekben leírt módszerek helyes alkalmazásával érjük
el, hogy az eddigi, mondjuk, 22oC-os belső hőmérséklet helyett már 21 fokon is
kellemesen érezzük magunkat! Ez egy gázfűtéses lakásnál körülbelül évi 12 500 Ft évi megtakarítást és 120 kg széndioxid-kibocsátás
csökkenést fog eredményezni. Persze a „legtisztább” mégis az, ha valamilyen
megújuló energiaforrással – mondjuk tűzifával – fedezzük a hőigényünket, így
ugyanis zéró széndioxid-kibocsátást érhetünk el. 

Végezetül a korábbi példánkon keresztül érdemes egy kis
kirándulást tenni a hőszivattyúk világába. Egy jó minőségű berendezés a
mintaházunk hőigényét már évi 3000 kilowattóra villamos energia befektetésével
képes fedezni, ami kb. 95 000 forintba kerül. Ennyi villamos energia
előállítása az erőműben 1,17 tonna széndioxid-kibocsátást jelent, ami a
gyakorlatban annyit tesz, hogy a korábbi üzemeltetési példához képest – anélkül,
hogy egyetlen fokot is változtattunk volna a léghőmérsékleten – 50%-kal
csökkent háztartásunk fűtésből fakadó környezetterhelése.

Tudatos magatartással tehát még azokban az esetekben is van
módunk hatást gyakorolni a lakóházunk energiafogyasztására, amikor az
épületszerkezeti elemek és az ellátórendszerek korszerűnek mondhatók –  nem beszélve azokról a helyzetekről, amikor az
„örökölt” műszaki színvonal nem éri el a kor kívánalmait.

 

A szerző környezetmérnök, energiagazdálkodási szakmérnök.

Megjelent a Tudatos Vásárló magazin 13. számában.

 

Ajánlom másnak

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek

Legfrissebb videók

Szappan- és vegán szendvicskrém készítéssel zártuk az ÖkoKört

Szappan- és vegán szendvicskrém készítéssel zártuk az ÖkoKört

2022 tavaszán a tavaszi Tiszta otthon és ÖkoKör Kamra csoportok lezárultát és a közösen elért eredményeket egy zártkörű workshoppal ünnepeltük meg. Harmincan gyűltünk össze, hogy a fenntarthatóság jegyében vegán szendvicskrémeket készítsünk a Közöshely dolgozóinak vezényletével, valamint Vászonzsákoslány, azaz Antal Évi a melt&pour szappankészítés rejtelmeibe avatott be minket. Mi az az ÖkoKör? Itt megmutatjuk!

Még több videó
Ugrás a tudatosvasarlo.hu nyitó oldalára

    Kövesd munkánkat, iratkozz fel híreinkre!
    Bónusz: tippek, tesztek, programok