Az Európai Növényvédőszer Akcióhálózat (PAN Europe) tanulmánya arra mutatott rá, hogy egy 2009-es EU rendelet értelmében 2011 óta fokozatosan ki kellett volna vonni a forgalomból az 55 legkárosabb, a hivatalos besorolás szerint helyettesítésre kijelölt hatóanyagot. Ehhez képest a helyettesítésre kijelölt hatóanyagok előfordulása és mennyisége nemhogy csökkent, de nőtt a vizsgált 2012-2020 közötti időszakban.

Ami a magyar fogyasztókra nézve különösen aggasztó, hogy a vizsgálat szerint a magyar gyümölcsök különösen szennyezettek: a hazai cseresznyeminták felében mutattak ki ilyen helyettesítendő hatóanyagokat. Ez nem csoda, az egész EU-ban Magyarországon engedélyezett továbbra is a legtöbb, 50 ilyen szer használata.

A cseresznyén túl kiemelkedően magas a helyettesítendő hatóanyagok aránya a Magyarországon termelt fejes salátában (38%, európai szinten a 3. legrosszabb) és az uborkában (32%, szemben az uniós átlaggal, ami csupán 16%). A magyar alma 34 százalékában mutattak ki ilyen hatóanyagot, ez az uniós átlagértéknek felel meg – írta meg a 444.hu.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet sietett visszautasítani az eredményről szóló híreket, ahogy az agroinform.hu-n közölt közleményükben olvasható: “Ebben a formában a nevezett irományokat alaptalannak, szándékosan, vagy csak tudatlanságból fakadóan túlzónak és megtévesztőnek tartjuk, ami kimeríti a hitelrontás tényét, különösen így, a szezon kezdetére időzítve.”

A kémiai növényvédőszer felhasználás csökkentése mindannyiunk érdeke lenne

Mit jelent az eedmény a gyakorlatban? Helyettesítésre jelölt anyagoknak nevezzük azokat a növényvédőszer hatóanyagokat, amelyeknél már létezik korszerűbb gyártási eljárással előállítható, kedvezőbb toxikológiai vagy ökotoxikológiai tulajdonságokkal rendelkező hatóanyag, amely biztonságosabb az emberek vagy állatok egészsége, a környezet szempontjából.

Az e kategóriába sorolt hatóanyagok közé olyanok tartoznak, amelyek potenciálisan rákkeltő, mutagén valamint a termékenységet és az utódsejteket károsító, esetleg a hormonrendszert romboló hatásúak. Ezeknek a hatóanyagoknak a káros hatásairól intenzív szakmai vita folyik, és folyamatos értékelésük zajlik. Elsősorban a haszon és a kockázat mértékének mérlegelése alapján maradnak felhasználhatók vagy vonják vissza őket a piacról. 

A PAN Europe a tagállami, illetékes hatóságok által működtetett növényvédőszer monitoring program eredményeit összesítette és értékelte, kifejezetten azt vizsgálva, hogyan alakult a helyettesítésre kijelölt növényvédőszerekhez  kötődő szermaradékok szintje az élelmiszerekben. 

A jelentés alapjául szolgáló monitoring program kockázatértékelés alapján vett mintákon végez szermaradék-vizsgálatokat. A mintavételek Magyarországon zöldségeket, gyümölcsöket, gabonaféléket, feldolgozott növényi eredetű élelmiszereket, bébiételeket, valamint kisebb számban állati eredetű termékeket érintenek.

A megengedett maximális szermaradék (MRL, maximum residue limit) növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékét egy, a tudományos szempontok, eredmények alapján rendszeresen változó uniós rendelet szabályozza.

Az eredmények

• a megengedett maximális szermaradék (MRL) szintet túllépő minták száma nem több,mint 1-1,5%,
• a minták körülbelül 45-55%-ában semmilyen szermaradék nem mutatható ki.
• A felbolydulást a tanulmány megjelenése után az okozta, hogy a minták mintegy felében, bár a  forgalomba a maximális megengedett növényvédőszer maradék szint alatti mértékben, de kimutatható a szermaradék, esetenként több hatóanyag egyidejű jelenléte is.
• Ráadásul: a helyettesítésre kijelölt hatóanyagok előfordulási gyakorisága nemhogy csökkent, de nőtt a 2012-2020 közötti időszakban.

A fenti nemzetközi eredményekkel egybevág a NÉBIH honlapján elérhető nyilvános hazai szerforgalmi jelentés, amelyből kiderül, hogy az érintett helyettesítésre kijelölt rovarölőszerek (pl. cipermetrin, lambda-cihalotrin), gombaölőszerek (difekonazol, tebukonazol), gyomirtószerek (diflufenikán, metszulforon-metil) éves felhasználása hazánkban is tendenciózusan növekedett a vizsgált időszakban.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy ugyanebben az időszakban számos, helyettesítésre kijelölt hatóanyagnál problémásabb növényvédőszert (így például a neonikotinoidokat a méhekre és a vadon élő megporzókra gyakorolt hatásuk miatt, vagy a klórpirifoszt a fejlődő magzatok, kisgyermekek idegrendszeri fejlődésére gyakorolt hatásuk miatt) kivontak a forgalomból. Részben ez is az oka, hogy nőtt a helyettesítésre kijelölt hatóanyagok felhasználása.

„Az ökológiai gazdálkodás kutatóiként és a tanulmány adatait alaposan megismerve fontosnak tartjuk a társadalom hiteles és tényszerű tájékoztatását, és az olyan, működő termelési alternatívák felmutatását, amelyekkel egyszerre biztosítható a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszer, valamint a kémiai növényvédőszerek felhasználásának csökkentése” – nyilatkozta dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője, az IFOAM Organics Europe alelnöke.

Megmérte, milyen mérgek vannak a vérében és tippeket ad a Guardian ökoírója

Szigorú az uniós szabályozás, de nem eléggé

Az EU növényvédelmi szabályozása az egyik legszigorúbb és legbiztonságosabb a világon. Ugyanakkor, ahogy azt rendszeresen elmondjuk, az is tény, hogy a növényvédőszer-maradékok, illetve kombinációik megengedett határérték alatti fogyasztásának hatásait, az úgynevezett koktélhatást, jelenleg nem vizsgálja semmilyen hatóság.

Mindannyian ismeretlen vegyi anyagok hatásainak vagyunk kitéve napi szinten, ráadásul ezen vegyi anyagok száma is ismeretlen. Ezért valójában lehetetlen kiszámolni a nap mint nap a szervezetünkbe kerülő, különböző vegyületek kombinációjának hatását: túl sok az ismeretlen tényező, túl sok variáció lehetséges.

A koktélhatással az a gond, hogy a vegyi anyagok keverékének együttes hatása, kombinációja jelentősen eltérhet, magasabb lehet az egyes összetevők hatásainak összegétől.

(A jelenséggel foglalkozó tudományterület a keverék toxicitás tudománya, mely a keveredő vegyi anyagok által okozott mérgezéseket vizsgálja.)

Méhek esetén ismert, hogy amúgy nem különösen méhveszélyes rovarölőszer, bizonyos gombaölő szerek jelenlétében akár több mint ezerszeresen toxikus lesz méhekre. Emberek esetén is ismertek ilyen jellegű multiplikálódó hatások, nem véletlen, hogy több hatóság is régóta sürgeti a kölönböző szerek együttes hatásának vizsgálatát. 

“Az Európai Zöld megállapodás célkitűzései előrevetítik, hogy a gazdálkodóknak jelentősen csökkenteniük kell a növényvédőszer felhasználást, ami mindannyiunk érdeke. Ehhez rendelkezésre állnak a megfelelő hatékonyságú, alternatív növényvédelmi megoldások – bár a technológiai változás nyilvánvalóan sokakat kimozdít a komfortzónából” – teszi hozzá a szakember, utalva arra a kettősségre, miszerint az európai, így a hazai fogyasztókat a legszigorúbb szabályozási rendszer védi, mégis hathatós intézkedések szükségesek a növényvédőszer-terhelés csökkentése érdekében.

Éppen ezért tartja az ÖMKi fontosnak az ökológiai gazdálkodás bizonyos eljárásainak megismertetését és a jó gyakorlatok minél szélesebb körű átvételét a termelők körében.

Fő a józanság. Hogyan kerülhetnénk el a vegyi anyagok koktélhatását?

A leginkább javasolt fejlesztési területek az ÖMKi szerint:

– Az agrotechnikai védekezési eszközök széleskörű alkalmazása, például a vetésforgó tudatos tervezése a növényvédelmi problémák (pl. a fuzárium fertőzések, az amerikai kukoricabogár kártétel, a fonálféreg kártétel) megelőzése érdekében.

– A hasznos szervezetek számára alkalmas élőhelyek létrehozása és fenntartása, ezáltal a biodiverzitás növényvédelmi hatásainak érvényesítése (pl. vadvirágos sávok, vizes élőhelyek, mezővédő erdősávok kialakítása, ragadozó madaraknak ülőfák kihelyezése).

– A biológiai alapok megfelelő kiválasztása, azaz a kémiai növényvédelem nélkül is sikeresen termeszthető, kórokozókkal és kártevőkkel szemben toleráns vagy ellenálló növényfajok és fajták alkalmazása.

– A legnagyobb mennyiségben használt kémiai növényvédőszerek, a gyomirtók alkalmazásának kiváltása a precíziós mezőgazdaság adta eszközökkel, kiemelten a mechanikai és fizikai működési elvű gépekkel, elsősorban a kapás és álló kultúrákban.

– A szermaradékot egyáltalán nem eredményező, ugyanakkor hatékony biológiai növényvédelmi technológiák (pl. feromonos légtértelítés) összehangolt alkalmazása egész termesztési körzetekben, az egyéni, kémiai megoldások helyett.

– A kémiai növényvédőszerek kijuttatása esetén a mezőgazdasági gépek megfelelő kalibrációja, rendszeres karbantartása.

– A növényvédőszer maradékok rendszeres önellenőrzése, az eredmények alapján a növényvédelmi program korrekciója.

– Minden fenti ponthoz kapcsolódóan kiemelten fontosnak tartják a kémiai növényvédőszer kijuttatás csökkentését lehetővé tevő hatékony új technológiák gazdák bevonásával végzett kutatás-fejlesztését és demonstrációját, alkalmazásukhoz a szakmai szaktanácsadás biztosítását.

Itt a lehetőség, hogy a legjobbkor próbáld ki, milyen a zöldségdoboz, a tanyasi csirke

Nem mindegy, mit eszel!

Élelmezésünk, élelem beszerzési rendszerünk óriási hatást gyakorol az éghajlatváltozásra, konzerválja a szegénységet, fokozza a természeti környezet pusztulását. Az éghajlatváltozás és globális kizsákmányolás az EU polgárainak a jövővel kapcsolatos aggodalmai között az első helyen áll. Az EU polgáraiként, magánszemélyként a mi felelősségünk is szerepet vállalni a világ előtt álló kihívások megoldásában.

Kövesd a #GoEAThical és az #OurFoodOurFuture hashtaget a Facebookon és az Instagrammon, oszd meg a kampányt másokkal is.

Ne tápláld tovább a kizsákmányolást! A pénzed szavazat!

Képek forrása: Balkonkertész képzés Zöldítők

---

A kampány az Európai Unió pénzügyi támogatásával, az #OurFood.OurFuture projekt keretében valósul meg, semmilyen tekintetben nem tükrözi az Európai Unió álláspontját.