fbpx
foszfor foszfonátok

Foszfor-kisokos: már nem foszfát, de akkor mi van a mosószerekben?

A mosóporok környezeti hatása kapcsán leggyakrabban a foszfátok jutnak az eszünkbe, még ma is ott díszeleg a csomagolásokon: foszfátmentes. De mi volt a baj vele? És főleg: jobb valamennyivel is, ami helyette a mosóporban van?

A foszfát önmagában nem lenne ártalmas, előfordul a környezetben is, és a foszfort tartalmazó vegyületek nélkülözhetetlenek az élőlények számára. A csontoknak például a foszfát az egyik fő összetevője és része a sejtek örökítőanyagának is. A növényeknél elsősorban a virágzásában van szerepe a foszfornak, pontosabban a gyökerek által felvehető, a talajban előforduló foszfátnak.

A foszfor élet, erő, egészség

Azt is hihetnénk, hogy a foszfor környezetbe kerülése jó dolog, hisz a növények számára gyakran “hiánycikk”, és a vegyület jelenlétében jobban fejlődve zöldíthetik környezetünket. Ez igaz is, de jóból is megárt a sok – a természeti környezet egy alacsonyabb foszforszintre állt be. A környezetben lejátszódó ökológiai egyensúlyt a kedvezőnek gondolt hatás is felboríthatja.

A korábban mosószerekben használt foszfátok a szennyvízbe és onnan a természetes vízbe kerülve megadják a vizinövényeknek a gyors növekedés lehetőségét. Így azonban felborul a vizekre jellemző egyensúly, az algák elszaporodnak, vízvirágzás, más néven eutrofizáció indul be. A természetes vizeinkbe a szennyvízzel kerülő foszfor miatt időszakosan nagyon lecsökken a vizek oxigéntartalma, ami a vízi állatokra, halakra nézve végzetes lehet a nyári időszakban. De az emberi tevékenységeket is gátolja az algák elszaporodása, hiszen ki szeretne nyáron zöld, algás, esetleg posványosodó tavakban fürdeni?

Hogyan távolítják el a szennyvízből a foszfortartalmú vegyületeket?

A szennyvíztisztítás során hagyományosan a foszfor mennyiségének csak kb. harmada távolítható el. A maradék kétharmad, illetve a tisztítóba nem kerülő szennyvizek azonban még túl nagy terhelést jelentenek a befogadó vizek élővilága számára. Újabb technológiákkal elérhető a 90%-os hatékonyság is, de a megvalósítás költségei a hatékonyság növekedésével egyre magasabbak, így – a hatékony alternatívák megléte miatt – egyszerűbb megoldás volt a szennyvizekbe kerülő foszformennyiség csökkentése.

foszfátok erdő

Foszfátok a mosószerekben

A foszfát a jobb mosási eredmény elérése, és a mosógépek vízkövesedésének elkerülése érdekében került a mosószerekbe. Az elterjedt használat miatt a szennyvizek foszfáttartalma a környezetet jelentősen terhelő mértékűvé vált, így a vízminőség védelme érdekében korlátozni kellett a felhasználást.

Az EU a környezeti hatások miatt 2013 júniusától korlátozta, mosásonként 0,5 g-ban maximalizálta – így lényegében betiltotta – a mosószerek foszfáttartalmát.

A jogszabályi szigorítás ekkor már csak egyes országokban jelentett valódi változást, hiszem több EU-tagállamban már 2006-ban nagy arányban foszfátmentesek voltak a mosóporok, például Németországban és Olaszországban 100, míg Magyarországon 30 százalékban.

Jobbak a foszfonátok?

A foszfátok kivonása óta más, kisebb környezeti hatású adalékokat alkalmaznak a mosóporokban a kívánt tisztító, illetve vízlágyító hatás érdekében. Ilyen adalék például a foszfonátvegyületek egy csoportja, vagy a mosogatószerek esetében a nátrium-szilikát és az IDS(A) nevű vegyületek.

A foszfátokhoz hasonlóan a foszfonátok is foszfortartalmú vegyületek, de ezek egy nagyságrenddel kisebb koncentrációban is hatékonyan segítik elő a szükséges tisztító hatás elérését a mosószerekben.

A szennyvizek foszfortartalmának még így is egy százalékáért felelősek a mosószerek. A foszfonátok a jelenlegi technológiával is jól kinyerhetőek a szennyvízből (50-97%). Az ipari szereplők szerint lebonthatóságuk, illetve a növények számára való felvehetőségük csekélynek mondható. Az Európai Fogyasztóvédelmi Szövetség (BEUC) ugyanakkor amellett érvel, hogy legalább az ökocímkés termékekben tilos legyen a biológiailag nem lebomló foszfonátok használatát is.

Egyéb tisztítószerek

A mosószerekéhez hasonlóan szigorú korlátozást sajnos nem látunk más háztartási vegyszereken. A mosószerek mellett a gépi mosogatószerek esetén volt jelentősebb a foszfátvegyületek alkalmazása. Ezt 2017-ben korlátozta ugyan az EU, de még mindig találunk olyan termékeket a piacon, amelyek címkéjén foszfáttartalmat tüntetnek fel.

Más termékek esetén egyáltalán nincs környezetvédelmi célú foszfáttartalom-korlátozás az EU-ban, bár például

a mindennapos használatú WC-tisztító rudak szinte mindegyik ismertebb típusa tartalmaz foszfátot.

Azaz minden egyes WC-lehúzással foszfátokat juttat a szennyvízrendszerbe, aki ilyet használ. De találtunk olyan, egyébként durvább tisztításra való általános tisztítószert is, amelynek címkéjén foszfáttartalmat jelöltek. Kanadában például az általános háztartási tisztítószerek esetén már korlátozták a foszfortartalmat (0,5% tömegkoncentrációban).

Egyéb foszforkibocsátás

Európában a tavak és folyók foszfortartalma jelentősen (átlagosan évi egy százalékkal) csökkent az elmúlt évtizedekben.

Bár a helyzet sokat javult, az európai folyók harmadában még kockázatosan magas a foszfáttartalom.

A szennyvíztisztítás hatékonyságának növelése, illetve a mosóporok foszfáttartalmának korlátozása együttesne eredményezte, hogy a 2000-es évek óta mintegy harmadára (0,25kg/fő/év-re) csökkent a lakossági eredetű – szennyvíztisztítás utáni – foszforkibocsátás Magyarországon. Ez az érték lényegesen alacsonyabb az EU-s (1,12kg/fő/év) átlagnál. A szennyvíztisztítás előtti vízben mért érték hazánkban a KSH adatai szerint 1kg/fő/év körüli.

A környezeti foszforterhelésben a lakossági szennyvíz mellett a műtrágyázásnak van fő szerepe, az ipari kibocsátás nem jellemző. A lakosságihoz hasonlóan a mezőgazdasági kibocsátások is vélhetően mérséklődtek a fenntarthatóbb gazdálkodási formák terjedésével, az állattartó telepek környezetvédelmi, szennyvíz- és hígtrágyakezelési fejlesztéseivel.

 

 

796
Segítettünk, hogy képben legyél a termékekben lévő vegyi anyagok hatásával kapcsolatban?
toxfree szavazás játékok

Köszönjük az idődet, válaszoddal sokat segítettél!


554
Segítettünk, hogy kevesebb káros vegyi anyag legyen az életedben?
toxfree szavazás 2

Köszönjük az idődet, válaszoddal sokat segítettél!


LIFE ITM logo

A Green&Safe LIFE-styles projektet az Európai Unió LIFE alapja támogatja, Azonosító: ENV GIE HU000622 Green&Safe LIFE-styles. A cikket az Innovációs és Technológiai Minisztérium FV-I-19-18-C jelű pályázata keretében társfinanszírozta.

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás