A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) független államigazgatási szerv. Feladata sokrétű, elsősorban a piaci versenyfolyamatokat jelentősen torzító tevékenységeket vizsgálja, úgy, mint a fogyasztók tisztességtelen befolyásolását, a versenykorlátozó megállapodásokat, az erőfölénnyel való visszaéléseket, valamint ellenőrzi a vállalati koncentrációk létrejöttét (közismertebb nevén fúziókat). Az egyéb tisztességtelen magatartások, mint például a bojkott vagy az utánzás a bíróságok hatáskörébe tartoznak.

A gazdálkodó szervezetek egymás közötti versenyének a fogyasztó is áldozata lehet, illetve fordítva: a gazdasági szereplők fogyasztókért folytatott versengésében gyakran sérülnek a tisztességes piaci verseny szabályai. Ezért a GVH a versenytörvény és a közösségi versenyjogi rendelkezések alapján fellép a fogyasztók megtévesztése ellen. A fogyasztó félrevezetése történhet például áruval kapcsolatban valótlanság állításával (nem azt tartalmazza, ami a címkéjén szerepel), vagy valós tény megtévesztésre alkalmas módon való állításával. A fogyasztó megtéveszthető azzal is, ha az eladó, forgalmazó lényeges körülményeket hallgat el, például a termék nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, a terméktől elvárható szokásos körülményeinek nem felel meg, vagy szokásostól eltérő feltételek megvalósítását igényli. Megtévesztésnek minősül az is, ha a kereskedők előnyös vásárlás hamis látszatát keltik, például árengedmény reklámozásakor a terméket a korábbi áron kínálják. (Ld. kapcsolódó cikkünket >>>)

Eljárás és panasz

A GVH eljárásai a fogyasztókat érintő esetekben hivatalból indulnak, azonban a jogsértésre bejelentéssel vagy panasszal bárki felhívhatja a Hivatal figyelmét.

A bejelentést írásban kell megtenni, a GVH honlapjáról (http://www.gvh.hu/urlapok) letölthető, vagy az ügyfélszolgálatától igényelhető, a hatósághoz címzett űrlap kitöltésével. Figyelj, hogy minden kötelező adatod add meg, és minél pontosabban írd le a sérelmezett magatartást! Kérheted, hogy a neved ne adják ki. Az űrlapot postán vagy személyesen juttathatod el a GVH-hoz. A Hivatal a beérkezéstől számított 60 napon belül dönt arról, hogy indít-e eljárást..

Panasz minden olyan a GVH-hoz érkező kifogás, amely nem felel meg a bejelentés formai követelményeinek. Itt tetszés szerinti formában, szerkezetben leírhatod a sérelmezett magatartást. Név és postacím megadása az ügyintézéshez szükséges, de személyes adataid titokban tartása ebben az esetben is kérhető. A panasz beérkezésétől számított 30 napon belül dönt a GVH arról, indít-e eljárást, vagy nem. Mind a panasz, mind a bejelentés benyújtása illetékmentes.

Bejelentés vagy panasz megtétele előtt célszerű felkeresni a Hivatal ügyfélszolgálatát telefonon, vagy előzetesen egyeztetett időpontban személyesen, ahol felvilágosítást adnak arról, vajon az ügy a Hivatal hatáskörébe tartozik-e és tanáccsal szolgálnak az eljárás megindításával, esetlegesen egyéb teendőkkel kapcsolatban is.

A bejelentést és a panaszt a Hivatal kijelölt vizsgálója megvizsgálja, esetleg személyes meghallgatást rendel el a kiegészítésükre vonatkozóan. Amennyiben az eset a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozik, tehát a versenytörvény rendelkezéseit sérti és a közérdek védelme az eljárás lefolytatását szükségessé teszi, 60, illetve 30 napon belül dönt a vizsgálat elrendeléséről. Fontos tudnod, hogy a GVH egyéni fogyasztói sérelmeket nem tud orvosolni. Ha az ügy nem a GVH-hoz tartozik, átteszi a megfelelő szervhez, és erről értesít.

Amennyiben vizsgálat indul, annak befejezésekor a vizsgáló jelentést készít, amelyet iratokkal együtt a versenytanács elé terjeszt. A Hivatal 3 tagú versenytanácsban zárja le az eljárást, amelynek során az alábbi döntéseket hozhatja:

• megállapíthatja, hogy a magatartás törvénybe ütközik;
• elrendelheti a törvénybe ütköző állapot megszüntetését;
• megtilthatja törvénybe ütköző magatartás további folytatását;
• megtévesztésre alkalmas tájékoztatás esetén helyreigazító nyilatkozatot írhat elő;
• megszüntetheti az eljárást;
• bírságot szabhat ki (a bírság összege legfeljebb a vállalkozás előző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka, illetve a vállalkozásokra társadalmi szervezettel, köztestülettel, egyesüléssel és más hasonló szervezettel szemben kiszabott bírság összege legfeljebb a tagvállalkozások előző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet).

A Hivatal az eljáró versenytanács érdemi határozatait nyilvánosságra kell, hogy hozza, egyéb határozatait pedig nyilvánosságra hozhatja. A vizsgálat elrendelésének ténye is nyilvánosságra hozható, ha ezt megteszik, akkor a vizsgálat eredményét is nyilvánosságra kell hozni.

Mit tehetsz, ha nem értesz egyet a Versenytanács döntésével?

A panasz és a bejelentés között az a különbség, hogy amennyiben a GVH a beadvány elutasításáról dönt (vagyis nem látja indokoltnak, hogy az ügyben eljárjon, például mert a kifogásolt magatartás nem ütközik törvénybe, vagy, mert hiányzik a közérdek), akkor bejelentés elutasítása estén jogorvoslattal élhetsz a Fővárosi Bíróságnál, míg panasz elutasítása esetén nincs további jogorvoslati lehetőséged.