Ez az, amin nem tudsz uralkodni és megveszed a matcha lattét
Hajlandó vagy kétezer forintot kiadni egy matcha lattéra? Nem bolondultál meg, csak dolgozik benned egy ősi ösztön. A food trendek nem véletlenül hódítanak, az egészséges étrend hipe-ok mögött rejtetten működik a mindannyiunkban ott lapuló biófília, erre ráerősít jelen korunk nyomasztó polikrízise, és belép a rúzs-effektus. Mik ezek? Mit jelent ez mindannyiunk életében? És mi az a szín, amihez különösen vonzódunk? Michaletzky Luca ökopszichológiai szemléletű pszichológus elmagyarázza.
A cikkben ezekre a kérdésekre kapsz választ:
- Mik lesznek a jövő food trendjei?
- Mi az a rúzs-effektus?
- Miért vonzódunk bizonyos ételekhez?
- Mi az a biofília?
- Mi az a polikrízis és az ökoszongás?
Egy időben az én kezemből se hiányozhatott a mocsárzöld színű tumix. Az almalé, banán és egy nagy marék spenót keveréke néhányaknál kiverte a biztosítékot, én pedig elmagyaráztam nekik, hogy a trutyi meglepően finom, és főleg nagyon egészséges. Később spirulina porral tettem még ragyogóbbá a reggeli italom színét, hiszen ekkor már az is szempont volt, hogy ne csak én csodálhassam a #cleaneating legújabb gyöngyszemét, hanem mind a 322 Instagram követőm is.
Ma már nem vagyok róla meggyőződve, hogy a clean eating és a különböző egzotikus #superfoodok az egészség kulcsai, abban pedig biztos vagyok, hogy az ökotudatos életnek nem záloga a zöld színű social feed. Ráadásul, ha minden igaz, már itt topognak az ajtóban a következő kajaőrületek.
Mik lesznek a jövő food trendjei?
A BBC Food 2026-ra prognosztizált trendjei nem állnak nagyon távol az előző éviektől: halloumi sajt, gombák minden formában és méretben, #mushroomcoffee, tovább tarol egy nagy 2025-ös nyertes: a kombucha. A szakújságírók ezek mellett a FRICY (fruity and spicy) és a SWICY (sweet and spicy), az édes-csípős ízkombináció térnyerését, és egy nekünk kelet-európaiaknak egy igazi nagyöreg, a káposzta térnyerését jósolják. Ezek lesznek az év “luxusrúzsai”.
Mi az a rúzs-effektus?
Lehet, hogy a témától távolállónak hangzik, de létezik egy elmélet, amely szerint míg gazdasági válságok idején a legtöbb luxuscikk eladása csökken, a prémium rúzsoké épp ilyenkor emelkedik. A jelenséget Leonard Lauder, az Estée Lauder márka akkori tulajdonosa írta le először – Lauder arra mutatott rá, hogy a 2001-es New York-i terrortámadások után ugrásszerűen megnőtt a rúzsok eladása. Ennek magyarázata az lehet, hogy bár az embereknek nincs pénzük nagyobb luxuscikkek vásárlására, nem mennek nyaralni, nem vesznek drága autót vagy táskát, nem mondanak le a kisebb kényeztetésekről. Több felmérés is bizonyítja, hogy a fiatalabb generáció tagjai különösen nyitottak arra, hogy rendszeresen jutalmazzák magukat ilyen apróságokkal.
Az aktuális kajatrendek alkalmasak arra, hogy egyszerre szolgáljanak apró, relatív olcsó örömforrásként és a kortársak számára státuszszimbólumként.
Egy-egy színes latte a barátokkal egy nehéz nap után, vagy ha a boltban a kosárba bekerül egy avokádó megfizethető luxusnak tűnik, és pillanatnyi örömforrást, valamiféle életszínvonalat jelent az amúgy pénzügyileg alaposan megroggyant mindennapokban.
Melyik a legsikeresebb étel szín és miért?
Avokádó, leveles kel, pisztácia, matcha – az elmúlt évek ikonikus kajatrendjei között a közös pont (azon kívül, hogy a mértéktelen fogyasztásukkal a bolygót is felzabáljuk), hogy… mind zöld. Miért? A válasz részben a social média.
- Az élénk zöld szín jól mutat egy fehér tányéron, ragyog egy gondosan felépített feeden.
- A zöld étel egészségesnek mutat minket, ami óriási trend.
- És státusszimbólum is: aki rendszeresen megengedheti magának, hogy avokádót reggelizzen, majd zöld smoothieval vagy matcha lattéval öblítse le, és még fotót is készítsen róla, annak vagy nagyon sok pénze, vagy nagyon sok ideje van – ma már mindkettő privilegizált státuszt jelez.
Extra fun fact, hogy az olyan trendi zöldek felfutása hátterében, mint a fodros kel vagy az avokádó, valójában kőkemény reklámkampányok állnak. A fodroskelt például egy Oberon Sinclair (“Queen of Kale”) nevű PR-os tette népszerűvé a 2000-es évek elején. A hirtelen fellángoló kel-trend a gazdákat is nehéz helyzetbe hozta: a növekvő kereslet miatt sokan kel-termesztésbe fogtak, a vetőmag ára az egekbe repült és hiány lépett fel. Arról nem is beszélve, hogy a monokultúrás ültetvények és az egész éves folyamatos ellátás milyen további ökológiai problémákat vet fel.
Az avokádó sztorija ennél is problémásabb: az avokádó termesztők évtizedeken át finanszíroztak kutatásokat és marketingkampányokat, hogy az avokádót megszeresse mindenki és stabil helyet kapjon a low-fat diéták világában. A siker világméretű lett, az avokádókereslet kiszolgálása pedig a mai napig komoly környezeti és társadalmi problémákat okoz:
➤ Az avokádótermesztés elképesztően víz- és földigényes.
➤ Az ültetvényeket permetezik is – ez nem csak a mexikói élővilágot károsítja, de az általunk elfogyasztott avokádóban is ott vannak a vegyszerek nyomai.
➤ Az avokádótermesztést jellemzően bűnszervezetek tartják kézben, kizsákmányolva és fenyegetve a gazdákat, embertelen körülmények között dolgoztatva a munkásokat.
Idén is kijött, mely zöldségben, gyümölcsben van a legtöbb növényvédőszer
Mi az a biofília?
Ám nem csupán a jó marketing miatt ülünk fel a zöld kajás trendekre, van a jelenségnek egy mélyebb dimenziója is:
természetes vonzódás él bennünk a zöld színhez, amit összekapcsolunk az élő, életteli tájakkal. Ez a biofília, evolúciós örökségünk, évmilliókon át segített őseinknek felismerni azokat a helyeket, ahol táplálékra és menedékre lelhettek. Évmilliókon át volt otthonunk a vadon, testünk és lelkünk is ehhez a környezethez alkalmazkodott – egyszerűen erre vagyunk huzalozva.
Ezért van az, hogy olyan gyakran érzünk nyugalmat, békét, ha természeti tájakon töltünk időt. Ez nem csak szubjektív élmény: 20 perc séta a zöldben valóban csökkenti a stressz-szintünket, vérnyomásunkat, javítja a jóllétünket, támogatja immunrendszerünket és felfrissíti idegrendszerünket.
Persze épített, urbanizált környezetünkben egyre kevesebb zöld vesz minket körül, miközben egyre többet hallunk az ökológiai válság pusztító hatásairól – nem csoda, ha legalább az online tereket igyekszünk kizöldíteni.
Polikrízis és az ökoszongás
Az ökoszorongás vagy klímaszorongás, az attól való félelem, hogy mi lesz velünk egy összeomló bolygón egyre több ember életét keseríti meg. Különösen a városlakók, a fiatalok és a nők szenvednek tőle. Az ökoszorongás gyakran egy sor negatív érzelmet okoz:
- az ökogyászt, azaz az élőhelyek, természeti értékek elvesztése feletti szomorúságot,
- az ökobűntudatot, a lelkiismeret-furdalást amiatt, hogy életmódunkkal, fogyasztási szokásainkkal hozzájárulunk az ökológiai válsághoz
- a természeti értékek pusztulása miatt érzett dühünket,
- vagy egyfajta érzelmi bénultságot, amikor úgy érezzük, hogy egyszerűen nincs kapacitásunk még ezzel a problémakörrel is foglalkozni, és inkább nem veszünk tudomást a polikrízisről.
Pedig az ökoszorongást nem érdemes elnyomni, mert erőforrásként is szolgálhat éppen arra, hogy változtassunk a globális kereskedelmi rendszeren, és valódi lépéseket tegyünk a fenntarthatóbb élet, és a szolidárisabb társalom érdekében.
Tippek, hogyan csökkentsd az ökoszorongásodat
Derítsük ki, mit (v)eszünk valójában!
Jogunk van tudni, honnan jött, amit megveszünk: nézzünk utána a csomagoláson, kérdezzünk rá a boltban, kávézóban! Ha nem kapunk transzparens információt, az már gyanús jel, hogy valami nem stimmel.
Válasszunk helyit, szezonálist!
Bár megszoktuk, hogy a szupermarketben az év minden napján mindent megvásárolhatunk, ne higgyük el, hogy ez a természetes. Az emberek évszázadokon át túlnyomórészt azt fogyasztották, ami helyben, vagy a közeli régiókban megtermett – amikor megtermett, frissen fogyasztották, vagy különböző módokon tartósították: fermentáltak (így csináld!), befőztek, szárítottak, füstöltak. Azt gondolhatnád, macerás így élni, pedig nem is az. Termelői piacokon, közösségi gazdaságok által olyan alapanyagokat is felfedezhetsz, amiket a szupermarketek szegényes kínálatában sosem találsz meg.
Készítsd el magad!
A legegyszerűbb módja, hogy kivond magad a divatételek káros hatásai alól: ha magad készíted el ételeidet. Egy házi smoothie-hoz elég az almád meg egy marék spenót – és már zöld is lett: színében és szellemiségében is. Guacamole helyett egy zöldborsókrémes pirítós is tápláló és Instragram-kompatibilis, és az ökológiai lábnyoma is sokkal kisebb lehet.
Oké a food trend is – mértékkel!
Nem kell lemondanunk minden food trendről, csak érdemes tudatosabban, mértékletesebben választanunk. Számos egzotikus étel már Európában is megterem, keressük a lehetőségeket, hogy közvetlenül a termelőtől vásároljunk, és keressük lehetőeg a pálmaolajmentes verziókat, valamint részesítsük előnyben a fair trade címkés termékeket.
Menj ki a zöldbe!
Éld meg a biofíliát: menj ki a szabadba! Keríts időt rá, hogy heti háromszor 20 percet zöld környezetben sétálj: egy park, a szüleid kertje, egy közeli erdő is megteszi. Figyeld magad körül az életet: a hangokat, a formákat, lásd meg a milliónyi élőlényt, növényeket, rovarokat, madarakat, akik körülötted nyüzsögnek. És távozz felfrissülve: egy kicsit nyugodtabban, derűsebben, egészségesebben.
A valódi reboot
2026-ban az környezettudatosság az új norma. Mindennapi étkezési döntések a változás színterévé válnak: támogathatjuk általuk a helyi közösségeket, az ökológiai helyreállítást és természetesen saját testünk táplálását, jóllétünk fenntartását is. A #RebootFood mozgalom pont ezt célozza: egy olyan élelmezési rendszer felépítését, ahol nem kell választanunk a trend és a tudatosság között. Mert a valódi luxus 2026-ban nem a 2000 forintos matcha latte, hanem az, ha tudatosan választunk – és a gyerekeinknek is marad egy lakható bolygó.
Q&A: zöld ételek, food trendek és tudatos választások
💄 Mi az a „rúzs-effektus” a food trendek kapcsán?
Gazdasági válság idején a kisebb luxuscikkek, például a prémium rúzsok eladásai növekednek mert az emberek így jutalmazzák magukat apróságokkal, miközben nagyobb kiadásoktól tartózkodnak. Ez lehet az egyik pszichológiai oka annak is, hogy miért adunk ki akár 3000 forintot is egy dubaji csokiért.
🥑 Miért hódítanak a zöld ételek, mint a matcha vagy az avokádó?
Esztétikailag vonzóak, egészségesnek tűnnek, társadalmi státuszt jeleznek, és evolúciós örökségünk, a biofília miatt természetes vonzalmat érzünk irántuk.
🌍 Mi az ökoszorongás és a polikrízis?
Ökoszorongás: stressz és félelem a bolygó állapota miatt, különösen városlakókat, fiatalokat és nőket érint. Polikrízis: egyszerre jelentkező, halmozott válsághelyzetek – gazdasági, környezeti, társadalmi problémák összessége.
🥗 Hogyan csökkenthetem az ökoszorongásomat az étkezéssel?
- Tájékozódj az alapanyagok eredetéről
- Válassz helyi ételeket
- Készítsd el magad a trendi ételeket
- Élvezd a természetet – heti 3×20 perc séta a zöldben csodákat tesz
Ez a tartalom a Rebooting the food system projekt keretében, az Európai Unió pénzügyi támogatásával valósult meg. A projekt tartalmáért kizárólag a Tudatos Vásárlók Egyesülete vállal felelősséget, az nem tükrözi feltétlenül az Európai Unió álláspontját.