fbpx

Tarts velünk, legyél tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz hozzánk!

A fogyasztóvédelmi politika új elemei

| Fogyasztóvédelem

Ez a cikk már 1 éve készült. A benne lévő információk azóta lehet, hogy elavultak, nézd meg, hátha van frissebb cikkünk a témában.

Az európai uniós csatlakozást megelőző időszakban a fogyasztóvédelmet érintően is fokozott várakozás nyilvánul meg. Az elmúlt évtized lehetőséget adott mindazon jogközelítési feladatok elvégzésére, amelyek számos törvényben és alacsonyabb rendű jogszabályban, mint elért teljesítmény nyilvánulnak meg.

A műszaki szabályozás harmonizációját kormányrendeletek és
miniszteri rendeletek sora tartalmazza. Munkánkban új fogalomként megjelenő
„piacfelügyelet” minden korábbinál hangsúlyosabb szerepet kap.

Ha időrendben áttekintjük a fogyasztóvédelmi
politikát érintő legfontosabb dokumentumokat, akkor elsőként az Európai Unió
2002-2006 időszakra vonatkozó fogyasztóvédelmi
stratégiáját
, majd a Magyar Köztársaság kormányának 1012/2003 (II. 25.)
Korm. határozatát – a 2003-2006-ig szóló fogyasztóvédelmi
politikáról
– és időrendben a mához legközelebb eső és napjainkban
véglegesített, fogyasztóvédelmi törvény módosításának
koncepcióját
kell megemlíteni. Mind a három dokumentum rendkívül fontos
az európai uniós és a hazai nemzeti fogyasztóvédelem jelene s különösen jövője
szempontjából.

A magyar kormány immár II. fogyasztóvédelmi
politikája
– elismerve a fogyasztóvédelem fejlődésének eddigi
eredményeit – magáévá teszi az európai uniós stratégia elveit, annak
magyarországi megvalósulásához széles körű, számos minisztériumot érintő,
részletes feladattervet hagyott jóvá. Az állami fogyasztóvédelemben dolgozók
számára különösen fontos az egységes, magas szintű fogyasztóvédelem elérése
érdekében elhatározott és végrehajtandó létszámfejlesztés deklarálása, ami a
főfelügyelőségnél 50 fő felvételével 2003-ban részben már megvalósult.
Elengedhetetlenül szükséges és nem odázható el, hogy a Belügyminisztérium is
megtegye mindazokat a lépéseket, amelyek a területi felügyelőségeknél indokolt
és elhatározott 200 fős létszámbővítést jelenti. Tekintettel arra, hogy itt egy
kormánydöntésről van szó, bízunk abban, hogy a kormány által kidolgozott
feladatot, mint végrehajtandó és hátra nem sorolható előírásnak tekintik, és
2004-ben megkezdődik a megyék legalább 60 fővel való megerősítése.

Magyarországon az interneten lebonyolított
elektronikus kereskedelem elsősorban infrastruktúra és jövedelmi okok miatt még
messze nem éri el az európai országok átlagát, ugyanakkor pontosan ezért most
kell azokat a kereteket megteremteni (jogszabályalkotással és hatósági
ellenőrzési módszerekkel), amelyek képesek lesznek az új és speciális
kereskedelmi formában mind a tisztességes kereskedők s szolgáltatók, mind a
fogyasztók védelmét ellátni. A főfelügyelőség ezért vesz részt a szokásos
ellenőrzési feladatokon túl az IMSN nemzetközi szervezet
munkájában. A közeli múltban az IMSN szervezésében lebonyolított Sweet Day napon
a főfelügyelőség és a felügyelőségek munkatársai egyenrangú félként voltak jelen
a nemzetközi akcióban, számos értékes tapasztalatot szereztek. Az
e-kereskedelemben végzett munkánk ma még nem látványos, de szükséges folyamatos
végzése, hogy a hazai szolgáltatás fejlesztésével fejlődhessenek az ellenőrzés
módszerei is.

Az uniós tagság és piacfelügyelet nem képzelhető el
nemzetközi információs kapcsolatok nélkül. A magyar fogyasztóvédelem által
felkarolt és kifejlesztett TRAPEX rendszer (Veszélyes Termékek
Gyors Információcsere Rendszere) behálózza valamennyi társulni kívánó országot
és olyan sikeres, hogy az Európai Unió RAPEX rendszerének fejlesztéséhez
szakértőinket is felkérték a munkában való részvételre. Az európai uniós
országok fogyasztóvédelmi intézményi rendszerét tekintve jól látható, hogy az
állami, hatósági ellenőrző szerep elsősorban a piacfelügyeletre, a műszaki
szakértelmet igénylő felügyeleti tevékenységre, inspekcióra helyeződik. A széles
körűen értelmezett fogyasztóvédelmet – fogyasztók tájékoztatása, tanácsadás –
ott a lényegesen erősebb és strukturáltabb civil szervezetek végzik.

Nem lehet szó nélkül hagyni azt a sokáig el nem
fogadható magyar gyakorlatot, miszerint a települési önkormányzatok
fogyasztóvédelemben betöltött szerepe, aktivitása lényegesen elmarad a
kívánttól. A fogyasztóvédelmi ügyek legtöbb esetben helyi panaszügyek,
amelyeknek fogadására és kezelésére az önkormányzat szervei feljogosítottak és
alkalmasak. Be kell látni, hogy bármelyik település lakosságának és egyben
fogyasztóinak közérzetét, választott tisztségviselőibe vetett hitét, bizalmát,
esetleg újraválasztását az ott működő kereskedők és szolgáltatók tevékenységének
színvonalával jelentősen befolyásolja. Ha ezzel a gondolattal egyetértünk, akkor
láthatóvá válik, hogy a fogyasztóvédelem helyi politikai érdekké és céllá válik,
azaz nemcsak az EU politikájában, a tagországok kormányainak politikájában, de a
régiók, a megyék és a települések politikájában is döntő tényező
lehet.

Végezetül a fogyasztóvédelmi törvény most zajló
módosításáról. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium együttműködve a
főfelügyelőséggel, valamint a civil és szakmai szervezetekkel elkészítette azt a
koncepciót, amely a törvénymódosításhoz szükséges. Magyarországon komoly
előrelépést jelentett volna, ha az előkészítő anyagban szereplő módosítás
elfogadásra kerül, miszerint meg kell szüntetni a felügyelőségek kettős
irányítását. A minisztérium vezetése úgy tartotta racionálisnak, hogy ennek
végrehajtásához jelenleg nem kedvezőek a feltételek. Külön súllyal esett itt
latba, hogy ismert okokból a teljes közigazgatás korszerűsítése kezdődött el és
a megkezdett folyamatban egy ilyen több tárcát érintő törekvés most nem
realizálható. Ebből következően továbbra is az a feladatunk, hogy a jelenlegi
szervezeti irányítási keretek között folyamatosan és szinte naponta keressük a
most alkalmazható legjobb módszereket a hatékony működéshez. Az egész magyar
közigazgatás számára nagy kihívás egy európai uniós közigazgatási modell
ki-alakítása, amely folyamatnak a legelején vagyunk. Feladatunk, hogy ebben így
vegyünk részt: egy régiónként szervezett közigazgatás keretein belül jöjjenek
létre az országot átfogó, állami fogyasztóvédelem intézményei. Ennek alapvető
feltétele, hogy a fogyasztóvédelem létszámában, forrásaiban, eszközeiben készen
álljon egy hatékonyabb, egységesebb, korszerűbb működésre.

Ez a mi mai tennivalónk, és ha ehhez az eddigi
fejlődést és eredményeket tárgyilagosan értékeljük, akkor a ma mintegy 450 fővel
működő állami fogyasztóvédelem képes lesz az akkori 600-050 fős létszámával
megfelelően ellátni az immár európai uniós magyar fogyasztók érdekeinek
védelmét.

forrás: Fogyasztóvédelem, 2003. július-augusztus, Dr.
Huszay Gábor, FvF főigazgató

Ajánlom másnak

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek

Legfrissebb videók

Szappan- és vegán szendvicskrém készítéssel zártuk az ÖkoKört

Szappan- és vegán szendvicskrém készítéssel zártuk az ÖkoKört

2022 tavaszán a tavaszi Tiszta otthon és ÖkoKör Kamra csoportok lezárultát és a közösen elért eredményeket egy zártkörű workshoppal ünnepeltük meg. Harmincan gyűltünk össze, hogy a fenntarthatóság jegyében vegán szendvicskrémeket készítsünk a Közöshely dolgozóinak vezényletével, valamint Vászonzsákoslány, azaz Antal Évi a melt&pour szappankészítés rejtelmeibe avatott be minket. Mi az az ÖkoKör? Itt megmutatjuk!

Még több videó
Ugrás a tudatosvasarlo.hu nyitó oldalára

    Kövesd munkánkat, iratkozz fel híreinkre!
    Bónusz: tippek, tesztek, programok