fbpx

Tarts velünk, legyél tagjaa Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz hozzánk!

Fogyasztóvédelem – nemzetközi szinten

| Gulyás Emese

Ez a cikk már 1 éve készült. A benne lévő információk azóta lehet, hogy elavultak, nézd meg, hátha van frissebb cikkünk a témában.

2003. októberében zajlott a világ fogyasztóvédő szervezeteinek háromévenként megrendezett kongresszusa “A fogyasztóvédelem jövője” címmel, Portugáliában.
Magyarországot a Tudatos Vásárlók Egyesülete is képviselte.

A kongresszus ajánlásokat
fogalmazott meg a fogyasztóvédelemben érintett civilszervezetek, hatóságok és
kormányok számára. A kongresszusra a világ 155 országából érkeztek delegáltak. A
színes társaságban egyelő arányban képviseltette magát az észak- és
dél-amerikai, afrikai, ázsiai és európai régió. Magyarországot két szervezet, az
Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület és a Tudatos Vásárlók Egyesülete képviselte.

 

Az alábbiakban azokról a
figyelmünket felkeltő gondolatokról, folyamatokról számolunk be, amelyekkel a
konferencia során találkoztunk. A nemzetközi fogyasztóvédelmi diskurzus az
utóbbi években számos progresszív lépést tett az ökológiai szemlélet irányába. A
klasszikus fogyasztóvédelmi témák mellett egyre inkább felfedezhetjük a
környezetvédelmi és társadalmi problémák iránt nyitott kezdeményezéseket is.

 

A környezetvédelmi gyökerekből
táplálkozó fogyasztóvédelem és a klasszikus, fogyasztói jogokat alapul vevő
fogyasztóvédelem azonban a mai napig is számos ponton eltér. A legalapvetőbb
különbséget a két mozgalom céljai, jövőképe között fedezhetjük fel. A
hagyományos fogyasztóvédők akkor lennének elégedettek, ha mindenki tökéletesen
informált fogyasztó lenne: ismerné jogait, kötelezettségeit, és a cselekvési
eszközöket. Alapvetően a piaci mechanizmusokban hisznek, úgy vélik, hogy ezek
megakadályozzák, hogy a fogyasztók érdekeit sértő termékek, gyakorlatok hosszú
távon létezzenek. Nem tekintik feladatuknak, hogy tájékoztassák az embereket
fogyasztásuk környezetre és társadalomra gyakorolt hatásáról.

Azon igyekeznek, hogy a szó szoros
értelmében “védjék” a fogyasztók jogait, lobbytevékenységeik által megteremtsék
számukra a legbiztonságosabb jogi és jogérvényesítési környezetet, valamint hogy
lehetővé tegyék, hogy a fogyasztók a lehető legszélesebb körű információk
alapján hozzák meg döntéseiket. Meglepődve tapasztaltuk, hogy a konferencia
során nem merült fel például a fogyasztás mennyisége által okozott környezeti
károk kérdése.

 

Számos téma, így például a
genetikailag módosított összetevőket tartalmazó élelmiszerek kérdése, megkívánta
volna a sarkalatos állásfoglalást: a potenciális veszélyek magas foka miatt nem
tanácsoljuk az ilyen termékek fogyasztását, amelyet pl. a legtöbb környezetvédő
szervezet is vall.

A példánál maradva, a hagyományos
fogyasztóvédelmi szervezetek azt tekintik feladatuknak, hogy a fogyasztókat
teljes mértékben tájékoztassák a genetikailag módosított összetevők jelenlétéről
a termékben. Tehát a környezetvédelem szemszögéből még találhatunk
hiányosságokat, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy számos örvendetes lépés
történt az utóbbi időkben.

 

Fontosnak és örvendetesnek tartjuk
hogy pár évvel ezelőtt az alapvető fogyasztói jogok közé bekerült az egészséges
környezethez való jog, és a nemzetközi fogyasztóvédelmi párbeszéd során egyre
többet lehet hallani a vállalatok társadalmi és környezeti felelősségéről. A
kongresszuson több fejlődő és fejlett országbeli előadó számolt be
sikeres fair trade, vállalati felelősségre épülő (azaz CSR –
corporate social responsibility) projektről.

 

Örültünk, hogy részt vehettünk olyan
szekcióüléseken, ahol az ökoszociális mozgalom érdeklődésére is számot tartó
témákról esett szó, ilyenek voltak például az élelmiszerbiztonsági, CSR, fair
trade, a nemzetközi kereskedelmi szabályozás, és a WTO működésének kritikájával
foglalkozó szekció.

 

A kongresszus záródokumentuma is
számos olyan célt, állítást fogalmaz meg, amellyel mi, környezetvédők is
egyetérthetünk, sőt érdemes buzdítanunk, támogatnunk őket különböző helyi
együttműködések keretében. A dokumentum mind a nemzetközi politikai szervezetek,
mind a vállalatok, és természetesen a fogyasztóvédő szervezetek számára is
megfogalmaz ajánlásokat.

 

A zárónyilatkozat külön figyelmet
szentel a fenntartható fogyasztásnak. A fogyasztóvédelmi
szervezeteknek azt ajánlja, hogy kezdeményezzék és javasolják a fogyasztási
szokások megváltoztatását, és lássák el a fogyasztókat az ehhez szükséges
információkkal. A kongresszus zászlajára tűzte a környezetbarát fogyasztás,
fenntartható mezőgazdálkodás, erdőgazdálkodás és halászat, a megújuló energiák
használatának népszerűsítését is. Olyan információs rendszerek kidolgozását
javasolja, amelyek lehetővé teszik a teljes termék életciklus társadalmi és
környezeti hatásainak elemzését.

 

Kiemelten kezelik az
ivóvízkészletek megóvását az ipartól és a mezőgazdaságtól, a
tömegközlekedési rendszerek fejlesztését, a tisztább termelési módszerek
elterjesztését és olyan technológiák kidolgozását, amelyek csökkentik vállalatok
szeméttermelését. A zárónyilatkozat élelmiszerbiztonsággal foglalkozó részében
külön figyelmet fordítanak a jelenleg fennálló globális fogyasztási struktúra
igazságossá tételére. Alapvető célként jelölik meg, hogy a világon mindenhol
elérhetőek, hozzáférhetőek és (anyagilag) megengedhetőek legyenek az alapvető,
kulturálisan is elfogadható élelmiszerek. Szintén ebben a részben ajánlják a
tagszervezeteknek a kistermelői mezőgazdaság, a kisléptékű helyi mezőgazdaság
népszerűsítését, az élelmiszeriparhoz tartozó újrahasznosítás és a szemét
csökkentésének támogatását.

 

Az élelmiszerbiztonsági célokkal
összhangban kérik a kormányoktól, hogy biztosítsák a génmódosított
összetevőket tartalmazó élelmiszerek piacra bocsátás előtti ellenőrzését
össztársadalmi és egészségügyi szempontból egyaránt
. A kormányok
felelősségének tekintik az ilyen élelmiszerek marketingjére, termesztésére,
áruként és segélyként való forgalmazására vonatkozó moratóriumok további
fenntartását. Ajánlják a politikai döntéshozóknak a bizonytalan élettani hatású
hormonok, állategészségügyi szerek, antibiotikumok kerülését az
állattenyésztésben.

Mindezeket az intézkedéseket az
élelmiszerek felkészültebb címkézésével támogatnák.

 

A záradék kereskedelemmel és
gazdálkodással foglalkozó fejezetének nagy része a harmadik világ
országait igyekszik megóvni a felgyorsult “nyugati” növekedés, és az ezzel
párosuló gazdasági erőfölény káros környezeti, egészségügyi és társadalmi
hatásaitól.
A nemzetközi fogyasztóvédelmi szervezet általános
hangneméhez képest viszonylag radikális, ám mindenképpen méltányos kérés is
helyett kapott itt: a
legfejletlenebb országok adósságainak eltörlésére vonatkozó pont.

Megfogalmazódik az a cél is, hogy a nemzetközi kereskedelmi kérdéseket
tárgyaló nemzetközi egyezményekben, testületekben jóval nagyobb civil részvételt
kell biztosítani a méltányos kereskedelem térnyerése érdekében.

 

 

Ezen felül javasolják a nemzetközi
tőkeáramlás hatásainak felülvizsgálatát annak érdekében, hogy ennek negatív
társadalmi hatásai, leginkább a társadalmak megosztottsága és az egyes
társadalmi csoportok marginalizációja elkerülhető legyen. A
közszolgáltatásokról szólva kiemelten kezelik a szegények
hozzáférését az elektromos áramhoz, a vízhez, a tömegközlekedéshez és az
alapvető fogyasztói jogok érvényesülését ezen a területen. A nemzetközi
fogyasztóvédelmi mozgalom célként jelöli meg a közszolgáltatások
infrastruktúrájának hosszú távú fenntartását, a víz- és energiagazdálkodás
hatékonyságának növelését. Felhívják arra is a figyelmet, hogy a
közszolgáltatások privatizációja nem eredményezheti e célok sérülését.

 

A záródokumentum ezeken kívül
célokat fogalmaz meg a fogyasztók oktatása, a nemzetközi standardok, a
terméktesztek és az információs technológia területén is
. Mint a rövid
áttekintésből is kiderült, a nemzetközi fogyasztóvédelmi mozgalom
fókuszterületei, és szerencsére számos esetben hozzáállása is igen hasonló vagy
megegyező a környezetvédőkével. Törekednünk kell tehát arra, hogy a fontosabb
ügyek mentén egymás mellé állítsuk az azonos érdekeket képviselő, ám más szakmai
háttérrel és motivációval induló szervezeteket ezáltal is nagyobb támogatást
biztosítva a fontos ügyeknek.

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek