fbpx

Tarts velünk, legyél tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz hozzánk!

FOGYASZTÓI MOZGALMAK – Ébredő öntudat

| Mártonffy Zsuzsa

A tudatos vásárlást propagáló mozgalmak alapvetése, hogy nem csupán egy terméket veszünk meg, hanem pénzünkkel a mögötte álló vállalat egész magatartását és filozófiáját támogatjuk.

November 29-e a „Ne vásárolj semmit” –nap. A Nyugaton
elterjedt fogyasztói mozgalmak hazánkban még gyerekcipőben járnak.

Napokig csinosították egy új üzlet kirakatát egy
angliai bevásárlóközpontban 1997 novemberének végén. Nyitás napján a vásárlók
özönlöttek a boltba, ám a vonzó kirakat mögött csak üresen tátongó polcokat
találtak. A „vásárlók” szórólapokat kaptak, amelyek megköszönték, hogy nem
vásároltak a „No-shop-shop”-ban, s elmagyarázták a vásárlásmentes nap lényegét.
A november 29-ére, a „Ne vásárolj semmit!”-napra időzített boltnyitás ugyanis
csak mókás akció volt, amellyel az emberek figyelmét akarták felhívni.
A
vásárlásmentes nap egy reklámszakember, a Kanadában élő észt származású Kalle
Lasn találmánya. Eredetileg reklámellenes tiltakozásként született, később vált
a fogyasztó társadalmat kritizáló mozgalommá. Az időzítés is tudatos: az USÁ-ban
a Hálaadás másnapjára, Európában az Advent előtti hétre esik, azaz a karácsonyt
megelőző nagybevásárlási időszak elejére. Ezen a napon civil szervezetek
önkéntesei hívják fel az emberek figyelmét a túlzott fogyasztás veszélyeire, s
igyekeznek alternatívát mutatni. Például a bevásárlóközpontok környékén
fotelokat, újságokat, játékokat helyeznek el, s az arra járókat vásárlás helyett
egy kis üldögélésre, beszélgetésre, teázásra csábítják. A mozgalom főleg
Kanadában, Nagy-Britanniában, Skandináviában és Hollandiában erős, de az utóbbi
években Magyarországon is szerveztek kisebb akciókat ezen a napon. A Hulladék
Munkaszövetség tavaly „Felmentés a karácsonyi ajándékozás alól” cédulákat
osztogatott, illetve a „Konsumitisz” vírus (bevásárlási láz) tüneteit leíró
szórólapokat. Országszerte több civil tömörülés szervezett utcazenélést,
játszóházat, vetélkedőket, hogy felhívják az emberek figyelmét, mi mindent lehet
még a vásárláson kívül csinálni. A vásárlásmentes napot zömmel környezetvédelmi
szervezetek támogatják, ám a mögötte álló ideológia, a tudatos fogyasztás nem
csak környezetvédelmi, hanem szélesebb társadalmi felelősségre int.

EGY FORINT, EGY SZAVAZAT
A tudatos vásárlást
propagáló mozgalmak alapvetése, hogy nem csupán egy terméket veszünk meg, hanem
pénzünkkel a mögötte álló vállalat egész magatartását és filozófiáját
támogatjuk, tehát adott esetben a gyermekmunkát vagy az esőerdők pusztítását is.
A cél, hogy a vásárlók megfontolják, mire adják ki a pénzüket. Nyugaton az ezzel
foglalkozó szervezetek zsebkönyveket adnak ki, amelyben összehasonlítják az
egyes márkákat, olyan szempontból is, hogy az őket gyártó cégek szennyezik-e a
környezetet, kísérleteznek-e állatokon, diszkriminálják-e a női munkavállalókat
és így tovább.
Hamarosan hazánkban is elkészül az első fogyasztói etikai
adatbázis,  amely elemzi a különböző termékek összetételét, csomagolását,
környezeti hatását, illetve az őket előállító vállalat versenypiaci,
reklámetikai, környezeti viselkedését. A kutatást a nemrég alakult Tudatos
Vásárlók egyesülete végzi, hogy ezzel segítsék a fogyasztók választását az egyes
termékek között. Első lépésként a háztartási tisztítószereket veszik górcső alá.
Az adatbázisban a pozitív példákat is bemutatják (környezeti díjak, családbarát
munkahely, társadalmi célú adományozás), így a lista közzététele a vállalatoknak
is ösztönzést fog jelenteni a társadalmilag felelős működésre. Az egyesület ezen
kívül egy, a női lapokra emlékeztető internetes életmódmagazint is elindít. „A
reklámokkal, s a fogyasztásra csábító egyéb praktikákkal nehéz észérvekkel
versenyezni. Ezért az etikus és tudatos fogyasztást úgy szeretnénk életformává
tenni, hogy az emberek érzelmeit is mozgósítjuk” – mondja Gulyás Emese, az
egyesület elnöke. Szerinte a magyar fogyasztók leginkább a környezeti kérdésekre
érzékenyek, bár ezt még nem feltétlenül kötik össze vásárlási döntéseikkel. Az
egyesület idén is részt vesz a Ne vásárolj semmit- nap akcióiban, önálló
megmozdulást azonban csak jövőre terveznek.

A KARAVÁN HALAD
A vállalatok Nyugaton a
vásárlásmentes nap játékos akcióit sokszor fenyegetésként észlelték. Előfordult,
hogy a vásárlás ellen buzdító aktivistákat a bevásárlóközpontok kitiltották, a
biztonsági őrökkel kidobatták, sőt megbilincselve vitették el az épületből. Az
Egyesült Államokban három nagy televíziós csatorna is megtagadta a No-shop-day
hirdetésének sugárzását arra hivatkozva, hogy ellentétes az USA
gazdaságpolitikájával. Magyarországon azonban a mozgalom még nem érte el az
ingerküszöböt. A Tesco áruház, amely többször is helyszíne volt a „Ne
vásárolj!”-nap akcióinak, nem is vette észre a kezdeményezést – tudtuk meg Danks
Emesétől, a Tesco Global Rt. pr-igazgatójától. A hét minden napján éjjel-nappal
nyitva tartó áruház nem érzékelt forgalomcsökkenést a tavalyi vásárlásmentes
napon, s ettől idén sem tartanak. Novemberben egyébként már észlelhető a
karácsony hatása: ilyenkor a forgalom 30 százalékkal nagyobb, mint egy átlagos
hónapban, decemberben pedig a duplája szokott lenni. Az áruházban vasárnap is
sokan vásárolnak, amit a Gfk Hungária Piackutató Intézet felmérése is megerősít
(lásd a keretben).

MISE HELYETT
A Gfk szerint a magyarok egyre jobban
kedvelik a vasárnapi vásárlást: idén a január-júniusi vasárnapokon a háztartások
közel 38 milliárd forint értékben vettek élelmiszert vagy háztartási vegyi árut,
míg a tavalyi első félévben 30, tavalyelőtt pedig 20 milliárd forintot meghaladó
összegért.
„Magyarországon egyelőre a fogyasztói eufória korszakát éljük” –
erősíti meg Radácsi László, a Budapesti Vezetőképző Központ adjunktusa. „A
vásárlói tudatosság jellemzően a fejlett jóléti társadalmakban jelenik meg,
hazánkban jelenleg nagyon alacsony szinten van.” Kérdés, hogy az a nyugdíjas,
aki örül, ha akár számla nélkül is olcsón tud a piacon vásárolni, mikor fogja
vizsgálni, hogy a kezében tartott edzőcipő gyerekmunkával készült-e.

PERELŐ FOGYASZTÓVÉDŐK
Nem csatlakozik a
vásárlásmentes naphoz a kiemelten közhasznú nonprofit szervezetnek számító
Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE). „Nem az a célunk, hogy az emberek
tartózkodjanak a vásárlástól, hanem, hogy tudatos fogyasztóvá váljanak. Sajnos,
Magyarországon még sokszor tapasztalható, hogy a vállalatok megtévesztő
reklámokkal csábítják, megkárosítják a fogyasztókat, nem veszik emberszámba
őket. A monopolhelyzetben levő szolgáltatók is gyakran visszaélnek
erőfölényükkel” – nyilatkozza Újlaki-Vátz László, az egyesület sajtóreferense.
Az 1998-as Fogyasztóvédelmi Törvény rögzítette a civil szervezetek jogát
fogyasztóvédelmi perek kezdeményezéséhez, s az OFE számos esetben pert indított
a vásárlókat ért méltánytalanságok miatt.

A cikk megjelent a Figyelő 2002. november
28-i számában.

Ajánlom másnak

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek

Legfrissebb videók

Szappan- és vegán szendvicskrém készítéssel zártuk az ÖkoKört

Szappan- és vegán szendvicskrém készítéssel zártuk az ÖkoKört

2022 tavaszán a tavaszi Tiszta otthon és ÖkoKör Kamra csoportok lezárultát és a közösen elért eredményeket egy zártkörű workshoppal ünnepeltük meg. Harmincan gyűltünk össze, hogy a fenntarthatóság jegyében vegán szendvicskrémeket készítsünk a Közöshely dolgozóinak vezényletével, valamint Vászonzsákoslány, azaz Antal Évi a melt&pour szappankészítés rejtelmeibe avatott be minket. Mi az az ÖkoKör? Itt megmutatjuk!

Még több videó
Ugrás a tudatosvasarlo.hu nyitó oldalára

    Kövesd munkánkat, iratkozz fel híreinkre!
    Bónusz: tippek, tesztek, programok