fbpx
Hogyan kerülhetnénk el a vegyi anyagok koktélhatását

Ez a cikk már legalább 1 éve készült. A benne lévő információk azóta lehet, hogy elavultak, nézd meg, hátha van frissebb cikkünk a témában.

Fő a józanság. Hogyan kerülhetnénk el a vegyi anyagok koktélhatását?

Mintahogy az ember nem egymagában létező, másoktól független egység, ugyanígy így van ez a veszélyes vegyi anyagokkal is. Szervezetünk rendszeresen több száz – ha nem több ezer – mesterséges, gyakran veszélyes vegyületből kevert koktélt fogyaszt. A koktélhatás pedig megsokszorozza a vegyi anyagok egészségkárosító hatását, ezért figyelembe kellene venni a határértékek megadásakor. Az Európai Bizottság végre valahára ígéretet tett arra, hogy valamit kezdeni fog a koktélhatás jelenségével. Mi lenne a jó megoldás?

SZJA adó 1% 2022

Van egy téma a vegyi anyagok hatása és szabályozása körüli vitában, aminek hallatán legszívesebben befognánk a fülünket és talán még énekelnénk is közben, csak hogy ne kelljen hallani róla. A vegyi anyagok koktélhatásának nyomasztó témája újra és újra előjön, amikor egy-egy szabályozással látszólag végre sikerül megfékezni a vegyi anyagok túlzott használatát – mutattak rá a ChemSec, hosszabb nevén International Chemical Secretariat, azaz Nemzetközi Vegyi Anyag Titkárság 2002-ben alapított vegyi anyagokkal foglalkozó svéd szakmai civil szervezet munkatársai.

Mi a baj a koktélhatással?

Mindannyian ismeretlen vegyi anyagok hatásainak vagyunk kitéve napi szinten, ráadásul ezen vegyi anyagok száma is ismeretlen. Ezért valójában lehetetlen kiszámolni a nap mint nap a szervezetünkbe kerülő, különböző vegyületek kombinációjának hatását: túl sok az ismeretlen tényező, túl sok variáció lehetséges.

A koktélhatással az a gond, hogy a vegyi anyagok keverékének együttes hatása, kombinációja jelentősen eltérhet, magasabb lehet az egyes összetevők hatásainak összegétől.

(A jelenséggel foglalkozó tudományterület a keverék toxicitás tudománya, mely a keveredő vegyi anyagok által okozott mérgezéseket vizsgálja.)

Méhek esetén ismert, hogy amúgy nem különösen méhveszélyes rovarölőszer, bizonyos gombaölő szerek jelenlétében akár több mint ezerszeresen toxikus lesz méhekre. Emberek esetén is ismertek ilyen jellegű multiplikálódó hatások, nem véletlen, hogy több hatóság is régóta sürgeti a kölönböző szerek együttes hatásának vizsgálatát. 

A probléma az, hogy ezt a jelenséget ritkán veszik figyelembe a jogszabályok megalkotásakor. A vegyi anyagok kockázatértékelésénél, az egyes anyagok egészségügyi hatásainak vizsgálatakor az egyes anyagokat csak egyedileg vizsgálják, mintha azok magukban léteznének, egy egyébként teljesen tiszta környezetben. Pedig tudjuk, hogy ez nem így van. Minden egyes vegyi anyag csak egy a száz vagy akár ezer vegyi anyag közül, amelyek egyszerre vannak jelen a környezetünkben.

Ha nem vesszük figyelembe a koktélhatást, a vegyi anyagok kombinált hatását, az olyan, mintha azt mondanánk: „Két sört iszom ma, akkor biztos nem leszek másnapos.” Aztán megiszol két sört ÉS három pohár bort, két whisky-t és két gin tonic-ot, majd másnap reggel meglepve tapasztalod, mennyire másnapos vagy.”

A ChemTRUST nemrég tett közzé egy szuper jelentést, amiben közérthetően elmagyarázzák a koktélhatás lényegét. Figyelmedbe ajánljuk a jelentést, ha közelebbről is érdekel a téma!

Mindannyian tudjuk, hogy ha gyógyszert kell bevennünk, előbb végig kell gondolnunk, hogy bevettünk-e valami mást is, hogy elkerüljük az ún. koktélhatást. A vegyi anyagok esetében a helyzet az, hogy jóval több vegyi anyag hatás ér bennünket, mint amennyit tudatosan magunkhoz veszünk. Az elektronikai cikkekből is lélegzünk be vegyi anyagokat akaratlanul, a mezőgazdaságban használt növényvédő szerek ott vannak az élelmiszerben, amit megeszünk, az élelmiszercsomagolásból az ételbe került vegyi anyagok is bejutnak a szervezetünkbe, a ruhánkból is, és a sort még folytathatnánk. És ez a rengeteg, különböző vegyi anyagnak való folyamatos kitettség hatással van szervezetünkre.

Egy közelmúltban végzett kutatás szerint azok a gyerekek, akiknek az anyukája vizeletéből még szülés előtt kimutatható volt a hormonháztartást zavaró anyagok (EDC-k) egy bizonyos kombinációja, lassabban növekedtek azokhoz a gyerekekhez képest, akiknek az anyukája vizelete kevesebb EDC-t tartalmazott.

Egy másik felmérés szerint összefüggés mutatható ki a gyerekek megkésett agyi fejlődése és az édesanya szervezetében a terhesség alatt kimutatható „vegyianyag-koktél” között.

Eper, szőlő, bogyós gyümölcsök – ezekben van a legtöbb vegyszerkoktél

De hogyan tudnánk szabályozni azt, amit nem ismerünk?

Az említett kutatások úttörőek a témában: még csak a felszínét kapargatjuk annak, hogy vajon milyen hatása van a vegyi anyag kombinációknak az emberi szervezetre. Dehát akkor hogyan és hol kezdjük szabályozni őket? Nos, a vegyi anyagok fenntarthatóságát célzó uniós stratégiával összhangban az Európai Bizottság végre valahára ígéretet tett arra, hogy valamit kezdeni fog a koktélhatás jelenségével. A javaslat lényege az ún. Keverékértékelési Együttható (Mixture Assessment Factor, MAF) bevezetése.

Az elképzelés igen egyszerű:

Kockázatértékelésnél vagy határértékszámításnál – egy-egy vegyi anyag esetében – az eredményt el kell osztani a MAF-együtthatóval, elismerve ezáltal, hogy az adott vegyi anyag hatása rengeteg más vegyi anyaggal fog összeadódni – akár az emberi szervezetben, akár a természetben. Az javaslat lényege, hogy az egyes vegyi anyagok hatását (pontosabban az ennek való kitettséget) csökkentsük, és mintegy „hagyjunk helyet” az ismeretlen hatásoknak is.

Vegyük például a mesterséges tartósítószereket. Ezek ételekben, italokban, egészségügyi termékekben vannak jelen. Tételezzük fel, hogy a biztonságos határérték 4 gramm/kilogramm a tartósítószerek esetében, ami azt jelenti, hogy az a termék, amelyik max. ennyi vegyi anyagot tartalmaz kilogrammonként, az elvileg fogyasztható. Ez a kalkuláció azonban nem veszi számításba azt, hogy sok egyéb forrásból – fogyasztási és használati cikkekből – is kerül be tartósítószer a szervezetünkbe, nem csak abból az egyetlen termékből, amire a határértéket megállapították. Ezért az egyes termékek biztonsági határértékét el kellene osztani a MAF-együtthatóval, mondjuk legyen ez 100, és így 0,04 gramm/kilogrammban lehetne maximalizálni a tartósítószer mennyiségét az adott termékben. Ez a gyakorlat segítene abban, hogy jelentősen csökkentsük a tartósítószereknek való kitettségünket.

Megmérte, milyen mérgek vannak a vérében és tippeket ad a Guardian ökoírója

Ne higítsuk fel a MAF-együtthatót!

Jelenleg arról folyik a vita európai szakmai körökben, hogy pontosan mennyi legyen a MAF-együttható, felmerült, hogy az emberi egészség és a környezet esetében talán két különböző együtthatót lenne érdemes használni, és arról, hogy a különböző típusú vegyi anyagok esetében különböző együtthatóval kellene-e kalkulálni.

A ChemSec szakmai véleménye szerint nincs ok arra, hogy különböző MAF-együtthatókkal dolgozzunk. Hiszen végeredményben az emberi lény a környezet része egyrészt, másrészt az ismeretlennel való kalkulálás lényege éppen az lenne, hogy ne csak bizonyos vegyi anyagokra alkalmazzuk ezt a koncepciót. Azt javasolják, hogy a MAF-együttható legyen 100, azaz 10×10. Képletükben az egyik 10-es szorzó az ismeretlen számú vegyi anyagot jelöli, a másik 10-es szorzó pedig a kitettség ismeretlen forrásait.

„Reméljük, hogy a Bizottság bátorságról, gyorsaságról és határozottságról tesz tanúbizonyságot, és hajlandó lesz egy elég nagy MAF-együtthatót meghatározni, amely valóban képes az emberi egészség és a környezet számára megfelelő védelmet nyújtani” – írják összefoglalójukban.

Mert a vegyi anyagok koktélhatása sajnos az a fajta másnaposság, amit nem lehet meggyógyítani egy aszpirinnal és egy pizzával.



LIFE ITM logoEz a tartalom az Innovációs és Technológiai Minisztérium FV-I-21/C jelű pályázata támogatásával készült. A Green&Safe LIFE-styles projektet az Európai Unió LIFE alapja támogatja.

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás