fbpx

| Frazon Zsófia

Finn kenyérszobor a Néprajzi Múzeumban

A kenyér gabonából készül, és nem szoborból. Általában. De nem mindig.

A „szobor” szó hallatán mellszoborra, magas talapzatra állított lovakra és lovasokra, híres, egykor élt emberekre, a politikai hatalom köztéri jelképeire gondolunk, vagy emlékművek, lakásban elhelyezett műalkotások, esetleg múzeumi raktárakban és kiállításokon elhelyezett szobrok tűnnek fel a szemünk előtt. Valószínű, hogy a kenyeret kapásból nem sorolnák a témához. Mert a kenyér gabonából készül, és nem szoborból. Általában. De nem mindig.

Popovits Zoltán: Finn legendák
Fotó: Sarnyai Krisztina

A képen látható, leginkább frizbire hasonlító tárgy a finn rozskenyér göndör nyírfából készített szoborváltozata. De miért pont kenyér? – vetődik fel a kérdés. A kenyérszobor egy négy alkotásból álló „szoborcsoport” egyik eleme. A többiek pedig: a géppisztoly, a Molotov-koktél és egy Nokia mobiltelefon (a bemutatott képen a Molotov-koktél palackja nem szerepel).

Ezek egyike sem brüszt, államférfi, és még csak nem is lakásdísz. Viszont egy cseppnyi múzeum azért van bennük. Nézzük meg közelebbről a népi összetevőket és egy adag társadalomkritikát is tartalmazó műalkotásokat!

Miként válhat egy kenyérszoborból ikon? És miként kapcsolódik a gabonából sütött kenyér a fából faragott változatához? (És egy géppisztolyhoz, Molotov-koktélhoz és Nokia mobiltelefonhoz?) A Finn legendák című, négy alkotásból álló munkát Popovits Zoltán szobrászművész és ékszertervező készítette 2003-ban. Popovits Magyarországon született 1940-ben, de még gyerekkorában családjával együtt kivándorolt, és csak felnőttként, a kilencvenes évek végén költözött újra haza. A közben eltelt több mint ötven évben Németországon és Ausztrián át egészen az Egyesült Államokig jutott. 1965-től Finnországban élt és dolgozott, szobrász munkái mellett leginkább ékszertervezőként.

A Finn legendák című alkotásában négy különböző, mégis finn nemzeti karakterrel is rendelkező tárgyat választ ki. Olyan legendás találmányokat, amelyek egybefogják a finn kultúra hagyományokhoz és modernitáshoz, történetiséghez és kortárs mindennapokhoz fűződő viszonyát. A

témaválasztás összekapcsolódik az anyaghasználattal: az alkotás alapanyaga a göndör nyírfa, amelyből a finnek évszázadok óta készítenek dísztárgyakat. A szobrok egyfelől valósághűek, de alapvetően egyszerűsített formajegyekkel rendelkeznek: nem hű másolatok, inkább sűrű szimbolikus tartalommal feltöltött ikonok. Egy-egy finn legenda kifaragott tárgytörténetét tartalmazzák tömörítve.  

 

A szobor és a hétköznapok

A táplálkozáskultúra egyik legismertebb eleme Finnországban – a hal, a kávé és a különféle bogyós gyümölcsök mellett – az árpából vagy rozsból készített savanyú kenyér, amely élesztős és élesztő nélküli változatban egyaránt készül, és friss, illetve szárított ételként is fogyasztják. A hűvösebb északi éghajlat következtében Finnországban az árpa és a rozs a két legfontosabb kenyérgabona, amelyből a falusi háztartásokban több helyen még a nyolcvanas években is rendszeresen sütöttek otthon kenyeret.

A legismertebb a karácsony előtti kenyérsütés, amikor akár egy egész héten keresztül készítették a kenyereket, amelyeket aztán száraz helyen rúdra fűzve hetekig tároltak. A tárolási időszakban a kenyerek megszáradtak, de a kávéban, a tejben és a leveses, halas ételekben könnyen feláztak.

A kerek, középen lukas forma tehát a tárolás praktikus megoldását szolgálta. A kenyérszobor első látásra csak színében tér el a sötét színű rozskenyértől, pászkajellege, középen lukasztott kerek formája szinte gipsznyomatszerűen idézi a finn kenyeret. Megformálásában, szoborlétében viszont mégiscsak van valami abszurd (a géppisztolyról, a Molotov-koktélról és a mobiltelefonról már nem is beszélve). Nemzeti jellegét viszont épp jellegzetes formájának, más nemzetek kenyérformáitól való különbözőségének köszönheti. Annak, hogy nemcsak sűrít egy karaktert, egy jelleget, hanem felismerhetően meg is különbözteti.

Egy látszólag banális hétköznapi kellék, amely leginkább azok számára nyer jelentőséget, akik számára idegen, így élmény és tapasztalat válik belőle. A lukas kenyér legendás finn találmány, a „finnség kifejezésének egyfajta szimbóluma” – fogalmaz az alkotó.

 

Megjelent a Tudatos Vásárló Magazin 20. számában.

Kép az alkotóról [cc]: lapponia.com

***

Tetszik a TudatosVásárló.hu és szívesen olvasod cikkeinket? Ez egy nonprofit oldal, a Tudatos Vásárlók Egyesülete tartja fenn. Minimális forrásaink vannak a működtetésre. Kérjük, hogy te is támogass bennünket, hogy több hasznos cikket publikálhassunk!
 
Oszd meg a cikket a facebookon! Klikkelj a cikk címe mellett!

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás