| Kovács Bence
Felújítás és energiatakarékosság
Jó, ha otthonunk megkímél az éghajlatváltozás okozta szélsőségesebb időjárástól, illetve a dráguló energiaárak kellemetlen hatásaitól. Cikkünkben körbejárjuk, kisebb-nagyobb felújításokkal milyen módon javíthatunk lakásunk energiahatékonyságán.
Gépészeti korszerűsítést követően hatékonyan állíthatjuk elő
belső tereink fűtési, hűtési stb. energiaigényét, ugyanakkor építészeti
eszközökkel ezek az igények jelentősen csökkenthetők. Így alacsonyabb lesz a
gépészeti beruházás költsége (pl. kisebb kazán is elegendő), és
komfortérzetünket is javíthatjuk. A szigetelt falak nem sugározzák a
hideget/meleget, a jól záró ablakok a zajt és a port is kívül tartják. Családi házaknál
a sok lehűlő külső felület miatt elsősorban a falak, födémek hőszigetelésére, a
nyílászárók cseréjére van szükség. A társasházak energetikai előnye, hogy
kisebb a lehűlő felületük: az alsó és felső szinti lakások kivételével csak falak
és nyílászárók határolják; itt általában a fűtési rendszer, a szabályozás
hiánya jelenti a legfőbb gondot.
Ablakok
A nyílászárók a leggyengébb láncszemei az épület
szigetelését biztosító buroknak, három útvonalon jöhet be rajtuk télen a hideg,
nyáron a meleg: a nyílászárók résein, az üvegezésen keresztül, valamint a
tokokon és a nyílószárnyak keretein át. A légzárást házilag is biztosíthatjuk;
az üvegen keresztüli hőveszteséget újabb üvegréteg vagy árnyékoló segítségével
javíthatjuk; a tok és a szárny rossz hőszigetelésén azonban csak az ablakcsere
segít.
A fa nyílászárók légréseinek tömítésére többféle házilagos
megoldás létezik. A ragasztócsíkok olcsók, de 1-2 év alatt tönkremennek,
ráadásul ablakmázolás esetén el kell távolítani őket. Tartósabb és hatásosabb,
legalább 5 évre megoldást jelent az ablakszárnyba mart résbe, horonyba
helyezett szilikoncsík, szakszerűen szilikonprofil. A Magyar Energiabrigádok (MEB)
országos hálózata segítségével házilag is elkészíthetjük az ablak szigetelését.
Azokban a helyiségekben, ahol nyílt égésterű gázkészülék
(tűzhely, kazán, bojler, kályha stb.) üzemel, gondoskodni kell a megfelelő szellőzésről
a szénmonoxid- vagy széndioxid-mérgezés elkerülése érdekében, ezért az ilyen
helyiségekben légzáró csíkok, profilok felszerelése csak akkor ajánlott, ha a
légcsere más módon biztosított.
Az üveg hőszigetelését javíthatjuk, ha az egyrétegű
üvegezésű, de jó állapotú faablakot újabb üvegréteggel látjuk el. Az éjszakai
hőveszteség csökkenthető légzárással ellátott, hőszigetelő spaletták
segítségével is. A nyári hőterhelést elsősorban állítható külső árnyékolókkal
tudjuk csökkenteni: a szórt fényt beengedő lamellás megoldás mellett nem szükséges
nappal is égetni a villanyt.
Nyílászáró cseréjénél, új nyílászárók vásárlásánál célszerű
szabályozható résszellőzővel ellátott ablakot választani, amellyel a szükséges
légcsere az ablak kinyitása nélkül is biztosítható. Terjed a műanyag nyílászárók
beszerelése, elsősorban alacsony áruk miatt. Mivel ezek kemény PVC-ből készülnek,
beltéri károsanyag-kibocsátásuk ugyan nem jelentős, vetemedésre is kevésbé
hajlamosak, de a tok vagy a szárny esetleges sérülése esetén a fával
ellentétben nem javíthatóak. További problémát jelent, hogy a PVC bontás utáni
újrahasznosítása nem megoldott.
A nyílászárók szigetelését, cseréjét követően a rosszul
szigetelt falszakaszokon, áthidalóknál a páralecsapódás miatt penészfoltok
jelenhetnek meg, ezért érdemes az ablakcserével együtt a falak, födémek
utólagos hőszigetelését is elvégezni.
Falak
Utólagos szigetelésnél a szigetelőanyagot a külső oldalon
kell elhelyezni, különben a kialakuló páralecsapódás a falszerkezet roncsolása
mellett penészesedéshez is vezethet. Az utólagos hőszigetelés 8 cm-nél
vékonyabb hőszigetelő réteggel nem gazdaságos, hiszen a hőszigetelő anyag ára
az egész rendszer kivitelezési költségének legfeljebb a 20%-át teszi ki. Sok
gyártó kínál vékonyvakolatos, ún. „dryvit” hőszigetelő rendszereket; ezeknél
drágább, de tartósabb megoldást jelentenek a szerelt rendszerek, mivel ebben az
esetben a burkolat mögött a pára kiszellőztethető.
Házon belül
A fűtőtest hatékonyságát jelentősen, akár 40%-kal is
befolyásolhatja a függöny és a könyöklő kialakítása. A könyöklő lehetőleg
nyúljon a radiátor fölé, a függöny pedig semmiképpen se takarja le a radiátort. A fűtőtest mögött elhelyezett
alumínium kasírozású, ún. hőtükörrel ellátott szigetelés visszaveri a fűtőtest
hőjét, így biztosak lehetünk benne, hogy valóban a lakást fűtjük, nem a falat.
Háztartási gépeink is hőt termelnek, ami télen jól jöhet, de
nyáron vagy a kamrában zavaró lehet. Ezért lehetőleg ne tegyük a kamrába a hűtőszekrényt,
amely a hűtés során elvont hőjével fűti a helyiséget.
Az épület felújításakor is keressük a minősített termékeket!
A nemzeti és európai környezetbarát termék címkék mellett faanyagú termékek
esetén a fenntartható erdőgazdálkodásból való származást igazolja az FSC (Forest Stewardship Council – Felelős
Erdőgazdálkodás Tanácsa) logó. Érdemes figyelni. A német nyelvterületen
elterjedt „NaturePlus” minősítést
kifejezetten az építőanyagokra fejlesztették ki.
Engedélyek, támogatás
Építési engedélyt kell kérnünk a meglévő épület
tartószerkezetét, külső megjelenését vagy rendeltetését érintő felújításhoz,
átalakításhoz: pl. a kültéri klímaberendezések felszereléséhez vagy az erkélyek
beüvegezésekor. Társasházaknál a szomszédok hozzájárulására szükséges a külső
falak, födémek szigetelése esetén is.
Az iparosított technológiával épült (panelos, blokkos stb.)
társasházak energetikai korszerűsítéséhez a Panel-program
keretében kaphatunk 30-70%-os állami és önkormányzati támogatást. A többi
társasház, családi ház korszerűsítésére csupán 15 %-os állami támogatás
igényelhető. Az önrészhez kedvezményes hitel felvételére nyílik lehetőség. Az
igénybe vehető támogatásokról az Energia Központ Kht.-nál tájékozódhatunk.
Megjelent a Tudatos Vásárló magazin 13. számában.
Kép [cc] robokov