fbpx

Tarts velünk, legyéla tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz!

A felgyorsult világ hatása a gyermekek életére

| Duray Zsófia

A felnőttek életmódjának felborult egyensúlya és a megváltozott
szerepek miatt az egészséges fejlődésükhöz szükségesnél jóval kevesebb
figyelem jut a gyerekekre.

Régen a gyerekek javarészt
a szabadban játszottak társaikkal, fantáziajátékokat folytattak, régi
történeteket hallgattak, sok időt töltöttek a nevelőjükkel, a napi feladatok, a
ház körüli munka elvégzése közben beszélgettek. Ma a városi gyerekek idejük
nagy részét oktató-nevelő intézményekben töltik, szabadidejükben tévét néznek (jobb
esetben válogatott filmeket) vagy a számítógép előtt ülnek. Hiányzik életükből
a fantázia, a kreatív időtöltés. Általában passzivitás jellemzi őket. Az aktív
időtöltés a bevásárlóközpontokban, játéktermekben zajlik – az erdőben, mezőn
való csavargás, gombászás, kirándulás helyett. Sem fizikailag, sem szellemileg
nem megfelelő, nem fejlesztő hatású a XXI. századi életmód, ha a nevelők nem
fordítanak kellő energiát a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodásra.

 

A különböző korosztályok időfelhasználása

A gyerekek idejének
beosztása elsősorban a szülő felelőssége, feladata. Nagyrészt az ő választása,
hogy gyermeke mivel illetve kivel tölti az idejét.

A csecsemő életben maradásához
elengedhetetlen anyja, gondozója közelsége a nap 24 órájában. A szülői feladatok
ellátására ma egyre többen vonnak be külső segítséget, baby sittert, mert az anya
kénytelen korán visszatérni a munkába. De az is gyakori, hogy a karrierépítés
motiválja döntésében. A kötődéselmélet szerint a korai anya-gyermek kapcsolat hatással
van a gyermek későbbi kapcsolataira, párkapcsolatára is.

Óvodáskorban az aktív
játék, a pihenés a meghatározó. Ebben a korban a gyermekek többsége a nap nagy
részét, napi 8-9 órát az óvodában tölti. Fontos kiemelni, hogy a kisgyermek
számára a velük töltött idő jelenti az iránta érzett szeretet legjobb
kifejezésmódját.

A kisiskolás korú gyerek
nyit kortársai felé, egyre több időt tölt velük aktívan, és belép életébe a
tanulás. Az iskolai tevékenységek alapvetően meghatározzák az iskolás gyerekek
napirendjét: mennyi idő jut a kortársakra, hogyan alakul érdeklődési köre;
befolyásolják közérzetét és fáradtságérzetét is. A délelőtti tanítás után a
gyerekek háromnegyed része különórákra jár, ami hasznos időeltöltést biztosít,
viszont tekintettel kell lenni a gyermek terhelhetőségére is. A gyermeke
tanulmányi eredményét fontosnak tartó szülő gyakran túlzásba viszi a különórára
járatást, túlterheli csemetéjét.

Házi feladattal a 3.
osztályosok átlagban napi 1,5-2 órát foglalkoznak, a 7. és 11. osztályosok 2-3
órát. A délutáni tanulás időtartama az életkorral növekszik.

Az iskolai tanórák, a
különórák, a délutáni tanulás és az utazás a 9 éveseknél összesen 8 órát, a 13
éveseknél 9,5 órát, a 17 éveseknél már 11 órát vesz igénybe (Az adatok egy – 150
budapesti 3.,7. és 11. osztályos tanuló körében végzett – felmérésből
származnak.)

 

Szabadidő

Az intézményi nevelés és
a különórák mellett hétköznap nem sok szabadon eltölthető idejük marad a
gyerekeknek. Az óvodásoknak is mindössze napi 2-3 óra. Egy 103 fős, 3-7 éves budapesti
és vidéki óvodás körében végzett felmérés szerint a gyermekek többsége napi
rendszerességgel tévézik. Hétköznap az óvodások 87%-a naponta néz tévét: 54%
kevesebb, 33% több mint 1 órát. Hétvégén a gyermekek 26%-a egy óránál
kevesebbet, 36%-a 1-2 órát, 34%-a ennél is többet ül a tévé előtt. Mindössze 4%-uk
nem néz soha tévét.

Az iskolások szabadidős tevékenységei
között a számítógépes játékok vannak az első helyen, ezután a tévé előtt eltöltött
idő a meghatározó. A 14-15 éves gyerekek napi 2,5 órát néznek tévét. A
hétköznap délutánok időigényes elfoglaltsága a sport, az akár mindennapos
edzések. A gyerekek egyre kevesebb időt fordítanak olvasásra, jórészük
egyáltalán nem vesz könyvet a kezébe.

Az iskolás gyerekek
számára ez az életmód „természetes”, hiszen hasonló példákat látnak maguk
körül. Nincsenek tisztában a későbbiekben jelentkező negatív hatásokkal.

 

Hatások

A felgyorsult világban a
gyerekek nehezen találják meg a helyüket; a megfelelő szerepek, a felelősségteljes
viselkedés elsajátítása is nehézségekbe ütközik. Az okok elsősorban a nem
megfelelő mintákban és a média hatásában keresendők.

A gyermekek részesei a
mindennapi rohanásnak. Igényelnék szeretteik közelségét, a rájuk fordított
időt, a maximális odafigyelést. Ők az egészségtelen táplálkozás, az egymásra
nem figyelés legsérülékenyebb „áldozatai”. Nem csoda, hogy egyre többen kirívó
magatartásukkal próbálják meg felkelteni környezetük figyelmét.

A megsokszorozódott és gyakran nem a megfelelő
életkorban kapott információáradatban kellő szülői iránymutatás, támogatás nélkül
nem képesek eligazodni. A meg nem értett képek, a fel nem dolgozott történések
negatív hatással vannak az egészséges fejlődésükre. Zavarodottságot, szorongást
eredményezhetnek, ezek következménye lehet többek között a magatartászavar, és
hozzájárulhat a tanulási zavar kialakulásához is.

 

Mindennek
megvan a maga ideje

Az ellenőrizetlen információáradat
következménye, hogy a gyerekeknek már fiatalon olyan élményekben van részük, amikhez
még nem elég érettek, és azokat sem megérteni, sem élvezni nem tudják. A figyelem,
az útmutatás, a támogatás hiánya miatt a hallott, látott – sokszor nem
megfelelő – mintákat automatikusan átveszik, mintha „kényszerítve” lennének rá.

Egyre több általános iskolás gyermek
dohányzik, drogozik, fogyaszt alkoholt. A „teljes” szexuális élet kezdete is korábbra
tolódott. Egyre gyakoribb, hogy a lányok már 13 évesen elvesztik a szüzességüket.
A természetes folyamat felgyorsult, a fiataloknak nincs idejük testük változásainak
megismerésére, megértésére, a lelki felkészülésre. Még nem képesek mérlegelni
tetteiket, és nem ismerik azok lehetséges következményeit (tizenéves terhesség).
Gyorsabban történnek az „események” a gyerekekkel, mint amire fel vannak
készülve. Gyakran nem is értik, mi történik velük.

A pihenésre szánt idő nem elegendő, még a
gyermekek életében sem. Pedig számukra különösen fontos lenne az aktív pihenés
a feszültségek, a stressz feldolgozásához. Enélkül a problémák csak halmozódnak,
beindul egy ördögi kör.

 

Sokat hallani arról, hogy a felgyorsult
világ mennyi káros hatással van a felnőttek életére. Elgondolkodtató, hogy ha a
megváltozott életmóddal, a megsokszorozódott követelményekkel még egy érett
felnőtt sem tud megbirkózni, akkor a még önállótlan gyermek hogyan tudna. Neki
sokkal nagyobb szüksége lenne segítségre, hogy teljesítse az elvárt
követelményeket, megtalálja helyét a világban, de a szülőknek gyakran erre már
nem marad idejük, energiájuk.

 

A szerző iskolapszichológus.

Megjelent a Tudatos Vásárló magazin 8. számában.

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek