| Szilva Eszter
Felemás a kapcsolat a beszállítók és a szupermarketek között a GVH tanulmánya szerint
A tanulmány azt is vizsgálja, mennyire felel meg a gyakorlat az új törvényi előírásoknak, amelyek a koncentrációból adódó „jelentős piaci erővel” való visszaélés korlátozását is szolgálják.
Ellentmondásosnak mondható a beszállítók és a boltok viszonya a GVH által készített piackutatás alapján. A beszállító cégek vezetőivel készített mélyinterjúk alapján a beszállítók kiszolgáltatottságára derült fény, viszont a kérdőíves vizsgálat szerint a beszállítók és a kereskedők között jó, együttműködő a kapcsolat. Erre utal az is, hogy a vizsgált cégek többsége nyereséges.
Tesco, CBA, Spar – a sorrend
Magyarországon a rendszerváltás után megnőtt a kiskereskedések száma, majd a növekedés fokozatosan lassult. 2006-ban csökkent először a kiskereskedelmi üzletek száma, egyre több viszont a nagyobb üzlet. A koncentrálódás főleg az élelmiszerpiacon jelentős, a kis és közepes vállalatok csökkenő piaci részesedése megfelel a nemzetközi trendeknek [nem mintha ez azt jelentené, hogy jó úton haladunk – a szerk.]. A forgalom növekedése jellemző, sok bolt csatlakozott a magyar tulajdonú kiskereskedelmi láncokhoz. A 2006-os forgalom alapján a következő a kiskereskedelmi láncok sorrendje: Tesco, CBA, Metspa, Co-op, Reál.
A kiskereskedői bolthálózat jelentős koncentrációja miatt a kiskereskedők megkerülhetetlenné válnak a fogyasztók elérésében, így e cégek beszállítói kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek. A „buyer power”, vagyis a „jelentős piaci erővel” való visszaélést szeretné megakadályozni a törvényi előírás, ennek ellenére a GVH-hoz a törvény hatályba lépése óta kevés beszállítói panasz érkezett ezzel kapcsolatban.
A jelentős piaci erő, amely a törvény szerint akkor áll fenn, ha a kereskedelmi vállalatcsoport (vagy beszerzési társulás) konszolidált nettó árbevétele meghaladja a 100 millió forintot (de ez más szempontból, például területi okok miatt is előállhat), megléte azonban önmagában nem jog- vagy versenysértő. Csupán az azzal való visszaélés.
Beszállítók és kiskereskedők
A tanulmány kis- és közepes méretű beszállító cégeket vizsgált, amelyek ötféle csatornán értékesítik termékeiket, írja a tanulmány. Ezek pedig a következők: hazai kiskereskedelmi láncok, független kisboltok, független nagykereskedők, külföldi tulajdonú hipermarketek, végül pedig külföldi tulajdonú beszerzési társulások. A cégek legfontosabb vevőiknek a hipermarketeket és a magyar tulajdonú kereskedelmi láncokat tartják. A cégek többsége 5-10 éve áll kapcsolatban a kiskereskedővel.
Szerződések
A kutatás feltérképezte, milyen szerződéseket kötnek a beszállítók a kiskereskedőkkel. A beszállítók 90%-a rendelkezik szerződéssel, minimális szállítási mennyiségről szóló szerződésről pedig a beszállítók fele számolt be. Bár a kereskedelmi törvény a verseny védelme érdekében tiltja, ám a szerződések kötésekor a megkérdezettek nagy része arról számolt be, hogy szerződéskötéskor (40% írásban, 15% szóban) a kiskereskedők kikötik a legkedvezőbb feltételek alkalmazását, és bizonyos szolgáltatásokra, például a logisztikai szolgáltatásnál harmadik személy igénybevételét is.
A szerződések kérdésében is megmutatkozik azonban a tanulmány által feltárt fő ellentmondás, mégpedig az, hogy a személyes interjúk alapján más képet kapunk a beszállítók és a boltok viszonyáról, mint a kérdőíves vizsgálat adatainak elemzésekor. A mélyinterjúk alapján ugyanis a beszállítók kiszolgáltatott helyzete tárul fel, például a következő interjúrészletben is: „Annak ellenére, hogy szerződések kötik a cégeket, ha bármi nem tetszik a kereskedőnek, kér valamit, és ezt nem akarja megadni a beszállító, akkor abban a pillanatban a [beszállító] kilistázása [azaz termékei forgalmazásának megszüntetése – a szerk.] fenyeget. Ami jogilag nem állja meg a helyét, de ennek ellenére minden további nélkül megteszik.” (részlet a GVH tanulmányából)
Visszatérítések
A kiskereskedelmi cégek 64%-a tart igényt valamilyen jogcímen a beszállítóktól visszatérítésre – derül ki a GVH tanulmányából. Egy beszállító cég átlagosan öt jogcímen ad az általa kínált árból visszatérítést, ezek közül a leggyakrabban a bónuszt, a fix bónuszt, a logisztikai hozzájárulást, a listázási díjat és a marketing hozzájárulást említették a válaszadók. A visszatérítések átlagos mértéke a válaszok alapján a beszállítók által meghatározott ár 16%-a, ám ezért cserébe a beszállítók saját bevallásuk szerint nem minden esetben kapnak ellenszolgáltatásokat.
Etikai Testület jött létre
Az új kereskedelmi törvényt követően létrejött a Kereskedelmi Etikai Testület is, amely az Országos Kereskedelmi Szövetséghez (OKSZ) tartozik. Az OKSZ Etikai Kódexét szinte az összes magyarországi kiskereskedelmi lánc elfogadta. A Kódex azonban nem fogalmaz meg szankciókat, csak önkéntes vállalásokat tartalmaz, a feleket eltiltja a jogsértő magatartástól.
Az Etikai Testület szinte alig ismert körükben, a beszállítók többsége viszont hallott már a Kereskedelmi törvényről, azonban annak visszatartó hatását eddig nem érzékelik a szerződéskötéskor. A beszállítók egyharmada élne panasztételi jogával, harmada anonim módon vagy valamilyen szervezet útján tenné ezt, egyharmada pedig maga oldaná meg a problémát – derül ki a tanulmányból.
Cáfolt sztereotípiák – a GVH szerint
A beszállítók helyzete a GVH szerint „nem annyira kiszolgáltatott, mint azt a legtöbb esetben hallani lehet”, annak ellenére, hogy „a láncok nagyon kemény üzleti feltételeket diktálnak”. Az eredmények a GVH szerint több sztereotípiát cáfoltak, így például azt, hogy a „kereskedelmi láncok által alkalmazott üzleti feltételek leginkább a kisebb szereplőket érintik”, illetve, hogy a kereskedelmi láncok megjelenése kizárólag negatív következménnyel járt a beszállítók számára. A kutatást követően azonban számos kérdés nyitva maradt, ezen a Hivatal munkatársai jelenleg is dolgoznak – mondta a GVH kommunikációs munkatársa, Mihálovits András.
Kisszótár a beszerzési lánc megértéséhez
Beszállító: A beszállító végső soron az, aki a kereskedőnek szállít (lehet termelő és kereskedő is). Általában szerződéses kapcsolatban áll meghatározott céggel/cégekkel, melynek/melyeknek a szerződés alapján meghatározott termékeket meghatározott határidőre, meghatározott minőségben, mennyiségben és csomagolásban köteles előállítani, illetve szállítani.
Beszerzési társulás: A beszerzési társulás a többet, együtt, olcsóbban elvre épül. Célja a tagok érdekeinek hatékony érvényesítése a gyártókkal és a beszállítókkal szemben és a lehető legelőnyösebb feltételek kialakítása.
Bónusz: Minél többet vásárol a kereskedő egy beszállítótól, annál több kedvezményt kap tőle – ez a lényege a bónusz-rendszernek. A beszállító és a kereskedő szerződést köt, amelyben bónuszsávokat határoznak meg. Ezek azt mutatják, hogy bizonyos időszakon belül a kereskedő a beszállítótól történő bizonyos értékű vásárlása után hány százalékos visszatérítést, „bónuszt” kap a beszállítótól. Ezt a kereskedő egyéb bevételként, a beszállító pedig egyéb ráfordításként számolja el (ez az érték áfát nem tartalmaz).
Független kisboltok: Kiskereskedelmi egységek, melyek nem tagjai egyetlen kiskereskedelmi láncnak sem.
Hazai kiskereskedelmi láncok: Ha a kiskereskedelmi egységek egy tulajdonos kezében vannak és azonos nevet viselnek, kiskereskedelmi láncokról beszélünk. Az irányítást egy központi igazgatóság végzi, az árukat nagy mennyiségben szerzik be, így gyakran közvetlen a gyártótól vásárolnak, ezáltal jelentős kedvezményre tesznek szert. Mivel a lánc összes tagja azonos nevet visel, további megtakarítási lehetőség rejlik a reklámköltségekben is. Hazai kiskereskedelmi láncok például a cikkben említett CBA és a Coop is.
Kilistázás: „Kilistázás” akkor történik, amikor a kereskedő törli a beszállítót a szállítói listáról, ennek következményeként a beszállító termékei eltűnnek a kereskedés polcairól. A legismertebb példa erre a Tesco és a Coca Cola konfliktusa, amikor is a Tesco – árviták miatt – „kilistázta” a Coca Colát: ezt követően tavaly októbertől márciusig nem lehetett a Coca Beverages által gyártott italokat kapni a Tesco üzleteiben.
Kiskereskedő: A kiskereskedő feladata, hogy a végfelhasználókat, vagyis a fogyasztókat áruval lássa el. Ezeket az árukat általában a nagykereskedőktől vásárolja, majd tárolja, reklámozza, a termékekhez kapcsolódó szolgáltatásokat nyújt, tehát közvetlen kapcsolatban áll a fogyasztókkal. A kiskereskedelemnek számos változata létezik, ide tartoznak az élelmiszerüzletek, szaküzletek, szupermarketek, áruházak és bevásárlóközpontok is.
Nagykereskedő: A nagykereskedők jelentős mennyiségű árut vásárolnak a gyártótól, melyeket kisebb mennyiségekre bontva eladnak más nagykereskedőnek, kiskereskedőnek vagy közvetlen a fogyasztónak. Egyszerűsítik a termék áramlását, hiszen közvetítő szerepet töltenek be a gyártó és a kiskereskedő vagy épp a gyártó és a fogyasztó között.
(Utólagos) visszatérítés: Szerződésen alapuló, előre meghatározott, a bónusszal ellentétben nem általános pénzösszeghez, hanem konkrét termékekhez kapcsolódó visszatérítés.
A tanulmány a GVH oldaláról tölthető le >>>
A cikk a Gazdasági Versenyhivatal – Versenykultúra Központ támogatásával jött létre.