fbpx
német ellátási láncról szóló törvény

Ez a cikk már legalább 1 éve készült. A benne lévő információk azóta lehet, hogy elavultak, nézd meg, hátha van frissebb cikkünk a témában.

A német ellátási láncról szóló új törvény a magyar munkavállalókat is érinti

Akár élelmiszerről, akár ruháról van szó, a számunkra, európai fogyasztók számára elérhető termékek nagy része a gyárakban dolgozók kizsákmányolása és környezetkárosítás árán jut el hozzánk. Amikor számon kérik őket, a nagy áruházláncok a beszállítóikra hárítják a felelősséget – mert megtehetik. Németország tavaly lépett ez ellen azzal, hogy elfogadta az ellátási lánc átvilágításáról szóló törvényt, amely 2023-ban lép hatályba. Az új törvény úttörő jelentőségű lehet a munkavállalók számára, ugyanis kötelezi a német és a Németországban működő vállalatokat az emberi jogi és környezetvédelmi előírások betartására, ráadásul a a teljes ellátási láncukban, a német határokon túl is.

2012-ben bányászok sztrájkra léptek a dél-afrikai Marikanában. Az itteni bánya többek közt a német vegyi óriás BASF számára termelt ki paltinát. A bányászok a megalázó élet- és munkakörulmények ellen tiltakoztak – nagyjából 30 ezren éltek akkoriban a családjukkal a bánya körül tákolt telepeken, ahol nem volt elektromos áram, ivóvízellátás sem csatornázás. A rendőrök a sztrájk alatt 34 embert lőttek agyon.

2013-ban a bangladesi Dakkában összeomlott a nyolcemeletes Rana Plaza textilgyár, a tragédiában 1134 ember vesztette életét, és legalább kétszer ennyien megsérültek. A gyár főleg európai és amerikai vállalatok számára gyártott textíliákat. Annak ellenére, hogy néhány hónappal az összeomlás előtt többször is ellenőrizték, nem találtak hiányosságokat. A Rana Plaza globális felháborodást váltott ki a kizsákmányolás, a munkakörülmények és a multinacionális vállalatok kötelezettségei miatt.

A fentiekhez hasonló tragédiák sora világossá tette, hogy a nagyvállalatok önkéntes kötelezettségvállalásai nem működnek, és végképp nem jelentenek biztonságot a beszállítóiknál dolgozó milliók számára.

Miért kell a felelősségvállalás?

  • A világon mintegy 25 millió áldozata van a kényszermunkának.
  • 152 millió áldozata a gyermekmunkának.
  • Évente 2,78 millió ember hal meg munkavégzéssel összefüggő betegségekben.
  • Évente 374 millió nem halálos, munkavégzéssel összefüggő sérülés következik be.

(A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet adatai)

Megmutatjuk, hogy kerül a ruhánkba az ujgur kényszermunkások pamutja

Számos európai országban létezik már kötelező átvilágítási törvény. Az Egyesült Királyság 2015-ben fogadta el a modern rabszolgaságról szóló törvényt, amely tiltja a modern rabszolgaság különböző formáit. 2017-ben Franciaország lett az első európai ország, amely átfogó törvényt fogadott el a vállalati emberi jogi átvilágításról.

Németországban jövőre lép hatályba egy hasonló ellátási láncról szóló törvény. A törvényt a szakszervezetek és civil szervezetek által kezdeményezett hosszú kampányt követően fogadták el, a munkaadói szövetségek és a jobboldali pártok erőteljes ellenállása mellett. Bár nem hibátlan, mégis nagy jelentőségű lehet a jobb élet- és munkakörülményekért folytatott küzdelemben azon munkavállalók számára, akik saját országukban nehezen jutnak igazságszolgáltatáshoz.

Maren LeifkerMaren Leifker német ellátási láncról szóló törvény, a német Brot für die Welt (Kenyeret a világnak) alapítvány vezető politikai tanácsadója aktívan részt vett a törvényt támogató kampányban. A szerbiai Emancipációpolitika Központja (Centre for the Politics of Emancipation, CPE) munkatársai kérdezték arról, mi vezetett a törvény elfogadásához, és hogyan érintheti a munkavállalókat Kelet-Európában.

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 2011-ben fogadta el az Üzleti és emberi jogi iránymutatásokat (UN Guiding Principles on Business and Human Rights – UNGPs). Ezek az elvek hirdették ki először a vállalatok felelősségét az emberi jogok megsértéséért, például a nem biztonságos munkakörülményekből eredő egészségkárosodásért az ellátási láncaik teljes vonalán. (A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) számos egyezményt dolgozott már ki a munkavállalók védelmére, de az érvényesítésük erősen hiányos, különösen a fejlődő országok munkaerőpiacán.)

A vállalatok – akár élelmiszert, akár például ruházati termékeket értékesítenek – részben önkéntes átvilágítási szabályokkal igyekeznek gátat szabni – vagy kipipálni ebbéli feladataikat – a beszállítóiknál tapasztalható kizsákmányolásnak. Ezek az önkéntes átvilágítási szabályok – mint például a fenntartható pálmaolaj minősítés (RSPO) vagy a Rainforest Alliance – vagy elégtelenek, vagy megvannak a maguk korlátai, és nem értek el jelentős haladást az emberi jogok és a környezet káros hatásokkal szembeni védelme és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosítása terén. Ezért 2020 márciusában az Európai Parlament nagy többséggel megszavazta, hogy a Bizottság nyújtson be hivatalos javaslatot a vállalatok átvilágítást és elszámoltathatóságát szabályozó uniós irányelvre (Mandatory Human Rights and Environmental Due Diligence, mHREDD).

A ruhaipari tragédiák ellen kevés, ha a cégek egyéni vállalásokat tesznek

Az uniós Parlament 2021-ben hozott állásfoglalást és tett ajánlásokat a Bizottságnak. Ebben megfogalmazták, hogy az Uniónak sürgősen jogilag kötelező érvényű minimumkövetelményeket kellene elfogadnia, amelyek értelmében a vállalkozások legyenek kötelesek azonosítani, értékelni, megelőzni, megszüntetni, mérsékelni, nyomon követni, közzétenni, számon kérni, kezelni és orvosolni az esetleges és/vagy valós emberi jogi, környezetileg káros hatásokat értékláncukban.

A Tudatos Vásárlók Egyesülete 2021 októberében indított levélkampányt a szigorú európai szabályozás létrejöttének támogatására.

Németország nem várta meg az uniós szabályozást, a fenti elvek végrehajtásába már 2016-ban belevágott Üzleti és Emberi Jogokról szóló Nemzeti Cselekvési Terv néven. Az üzleti szférában és a konzervatív politikusok között nagy ellenérzéseket váltott ki a vállalatokra vonatkozó bármilyen új (emberi jogokkal kapcsolatos) jogi kötelezettség. A politikai kompromisszum az lett, hogy a nemzeti cselekvési terv végrehajtásának részeként “monitoringot” végeznek annak vizsgálatára, hogy a nagy német vállalatok önkéntes alapon mennyire tartják be az emberi jogi normákat. A monitoring eredménye nagyon gyenge lett: azt mutatta, hogy

a német nagyvállalatok jóval kevesebb mint 20 százaléka tartotta be önkéntesen az emberi jogi normákat.

A civilek fellépése

Ezzel egy időben indult el a civil társadalom kezdeményezése egy hatékony német ellátási láncról szóló törvényért, amely megakadályozza az emberi jogok megsértését és a környezeti károkat a Németországban üzleti tevékenységet folytató vállalatok ellátási és értékláncai mentén, és javítja az érintettek jogorvoslathoz való hozzáférését.

ML: “Tudtuk, hogy egyesítenünk kell lobbitevékenységünket, és be kell mutatnunk, hogy a beszállítói láncról szóló törvény elfogadása nem csak néhány berlini civil szervezetek, hanem szélesebb társadalmi körök érdeke, hogy legyőzzük az üzleti szövetségekben és a konzervatív politikusokban a témával szemben tanúsított ellenállást.”

A megközelítés sikeres volt: Mostanra több mint 130 civil (emberi jogi, környezetvédelmi és vallási) szervezet, valamint szakszervezetek is tagjai a szövetségnek, és a törvényt végül – minden ellenállás ellenére – 2021 nyarán elfogadták. Bár a nehéz politikai kompromisszum miatt vannak hiányosságai, mégis fontos paradigmaváltásnak tekinthető.

2023 januárjától a 3000-nél több munkáltatót foglalkoztató német vállalatok kötelesek lesznek megfelelő intézkedésekkel azonosítani, megelőzni és megszüntetni vagy minimalizálni az emberi jogok és bizonyos környezetvédelmi normák megsértését saját működésükben és a teljes ellátási láncukban.

A törvényben előírt intézkedések közé tartoznak például

  • a rendszeres kockázatelemzések,
  • a megelőző intézkedések (például megfelelő beszerzési gyakorlatok bevezetése vagy emberi jogi képzések a beszállítók számára),
  • a korrekciós intézkedések, panaszeljárások
  • a jelentéstétel az azonosított kockázatokról és az e tekintetben hozott intézkedésekről.

A törvény végrehajtásáért a Szövetségi Gazdasági és Exportellenőrzési Hivatal (Berechnungen des Bundesamtes für Wirtschaft und Ausfuhrkontrolle – BAFA) felel. A BAFA megkapja a vállalatok jelentéseit, és kockázatalapú megközelítés alapján ellenőrzi, hogy a vállalatok eleget tesznek-e kötelezettségeiknek. Az érintettek panaszt nyújthatnak be a BAFA-hoz, amit a BAFA-nak ki kell vizsgálnia. Ha a BAFA jogsértést állapít meg, akkor kötelezheti a vállalatokat, hogy tegyenek konkrét intézkedéseket kötelezettségeik teljesítése érdekében. Tartós vagy ismételt jogsértés esetén a BAFA az éves árbevétel legfeljebb 2 százalékát kitevő bírságot szabhat ki, és a vállalatokat legfeljebb három évre kizárhatja a közbeszerzésekből.

171 óriáscég írta alá, mit biztosít a ruhagyárakban dolgozók munkahelyi biztonságát védő egyezmény?

– Mit jelent ez a termelő országokban, például a Magyarországon dolgozó munkavállalókra nézve?

ML: “A törvény kötelezi a hatálya alá tartozó vállalatokat – a 3000-nél több munkavállalót foglalkoztató német vállalatokat, valamint a Németországban fiókteleppel rendelkező és ott 3000-nél több embert foglalkoztató külföldi vállalatokat -, hogy megfelelő átvilágítási intézkedésekkel kezeljék az emberi jogok tipikus, üzleti tevékenységgel összefüggő megsértését.”

A visszaélések között, amelyek ellen a törvény értelmében a vállalatoknak fel kell lépniük, számos munkajogi jogsértés szerepel: pl.

  • a kényszermunka,
  • a rabszolgaság formái,
  • a munkahelyi biztonsági előírások figyelmen kívül hagyása,
  • az egyesülési szabadsághoz való jog figyelmen kívül hagyása,
  • a munkavállalókkal szembeni megkülönböztetés,
  • a tisztességes bérezés megtagadása.

Azok a nem németországi – pl. magyar – munkavállalók, akiket ilyen jellegű munkajogi jogsértések érintenek, és a törvény hatálya alá tartozó vállalatok beszállítóinál dolgoznak, élhetnek az új törvény által biztosított jogaikkal.

A törvény szerint

– az eljárásnak a potenciálisan érintett személyek számára a beszállítói láncok teljes hosszában hozzáférhetőnek kell lennie,

– a vállalatoknak tájékoztatniuk kell a nyilvánosságot az eljárás hozzáférhetőségéről, hatásköréről és végrehajtásáról,

– a vállalatoknak meg kell őrizniük az érintett munkavállaló személyazonosságának titkosságát,

– és hatékony védelmet kell biztosítaniuk a panaszok miatt bekövetkező büntetéssel vagy hátrányokkal szemben.

A hazai ruhagyárakban pokoli hőségben dolgoznak, minőségi élelmiszerre nincs pénzük

Ha egy német vállalat ezen a mechanizmuson keresztül értesül egy beszállítói gyárban elkövetett munkajogi jogsértésekről, aktívan kell fellépnie, és a beszállítójával együtt kezelnie kell a problémákat, azaz közösen kell kidolgoznia és végrehajtania egy tervet a jogsértések megszüntetésére vagy minimalizálására.

Abban az esetben, ha a vállalat egyáltalán nem, vagy nem kielégítő módon reagál a panaszra, az érintettek a BAFA-hoz fordulhatnak. Ezáltal a törvény segíthet a munkavállalóknak a munkajogi normák érvényesítésében egy felelős hatóság segítségével.

Fenntartható divatról szóló törvényt vezethetnek be New York államban

– A munkajogok Közép-, Kelet- és Délkelet-Európa egészében alacsony szinten vannak, a helyi hatóságok sokszor a munkavállalók kárára a vállalatoknak kedvezzenek. Valóban úgy gondolja, hogy ez a törvény erősíteni fogja a munkavállalók és a szakszervezetek tárgyalási pozícióját a német vállalatokkal szemben, és javítani fogja a munkajogok szintjét a régióban?

ML: “A törvény csak a német piacra vonatkozik, és vannak gyengeségei. Úgy gondolom azonban, hogy fontos jelzés. Remélhetőleg az egész régióban ösztönzőleg hat majd a gyárak tulajdonosaira, hogy javítsák a termelési feltételeket.”

“Azt is hiszem, hogy a törvény erősíteni fogja a munkavállalók tárgyalási pozícióját a német vállalatokkal szemben.”

“Eddig a munkavállalók csak abban reménykedhettek, hogy a vállalatok önkéntes alapon betartják az ellátási lánc felelősségére vonatkozó előírásokat, míg 2023-tól a törvény kötelező érvényű követelményeire hivatkozhatnak. A vállalatok ráadásul tisztában vannak vele, hogy ha tárgyalások útján nem kötelezik el magukat bizonyos normák mellett, a munkavállalók ezt a BAFA tudomására hozhatják. Ezek a folyamatok azonban hosszadalmasak, és a helyzet csak idővel fog javulni.”

Közelebb vihet a tisztességes megélhetést biztosító bérhez

– Kötelezi-e a törvény a vállalatokat arra, hogy a munkavállalóknak tisztességes megélhetést biztosító bért fizessenek?

ML: “A törvény nem kötelezi a vállalatokat kifejezetten a tisztességes megélhetést biztosító bérek fizetésére, de arra igen, hogy tegyenek lépéseket, ha a tisztességes bérhez való jog sérül az ellátási láncukban. A tisztességes bérként legalább az alkalmazandó (többnyire helyi) törvények szerint meghatározott minimálbért határozzák meg.

A nemzeti minimálbér-előírások persze nagyon gyakran nem elégségesek ahhoz, hogy garantálják a munkavállalók nemzetközileg elismert jogának védelmét egy olyan mértékű jövedelemhez, amely biztosítja számukra és családjuk számára a megfelelő életszínvonalat. A törvény indokolása tükrözi ezt a helyzetet, és előírja, hogy a megfelelő bér kiszámításánál figyelembe kell venni a munkavállalók és családjaik helyi megélhetési költségeit, valamint a társadalombiztosítási járulékokat.”

Ez azt jelenti, hogy

azokban az esetekben, amikor a helyi minimálbér nem megfelelő, azaz nem biztosítja a munkavállalók számára az alapvető megélhetési költségeik fedezéséhez szükséges összeget, a vállalatoknak megfelelő lépéseket kell tenniük annak biztosítására, hogy a minimálbért meghaladó béreket fizessenek a beszállítóik.

“A helyi küzdelmek a megélhetést biztosító bérekért hasznosak ebben az összefüggésben, mert megmutatják, hogy a minimálbérek nem elégségesek.”

– Az Európai Bizottság 2022. február 23-án közzétette a vállalati fenntarthatósági átvilágításról szóló irányelvjavaslatát. Mit várhatunk az ezzel kapcsolatos uniós szabályozástól?

ML: “Először is a vállalati fenntarthatósági átvilágításról szóló tervezett uniós irányelv azért fontos, mert nem csak egy országra vonatkozna, mint a német törvény, hanem az EU teljes belső piacára. Ezáltal messze nagyobb hatással lenne a termelési feltételekre – a közép-, kelet- és délkelet-európai régióban is. Az EU Bizottsága által 2022 februárjában közzétett javaslat továbbá számos olyan fontos elemet tartalmaz, amelyek szükségesek az emberi jogok és a környezetvédelmi normák hatékony védelméhez az ellátási és értékláncok mentén, valamint az érintettek jogorvoslathoz való hozzáférésének javításához.

A jogalkotási kezdeményezés ezáltal képes lehet a német törvény néhány gyenge pontját, azaz a polgári jogi felelősség szabályozásának hiányát kiküszöbölni. A kezdeményezéssel szemben azonban erős ellenállás tapasztalható – az uniós szinten még erősebb üzleti szövetségek részéről, de a különböző tagállamokból is, különösen Kelet-Európából, ahol kevés tapasztalat van az ilyen jellegű jogalkotás kapcsán.

Épp ezért nélkülözhetetlen, hogy a civil szervezetek és a szakszervezetek – különösen ebből a régióból – bekapcsolódjanak az irányelvért folytatott uniós szintű kampányba, lépjenek kapcsolatba kormányaikkal, és javasoljanak olyan módosításokat a tervezethez, amelyek a civil társadalom szempontjából szükségesek, azaz ambiciózusabb rendelkezéseket a tisztességes megélhetési biztosító bérekről.”

Kép: unsplash.com

Készült a Clean Clothes Campaign kampány keretében; a projekt az Európai Unió finanszírozásában valósul meg. “Filling the Gap: Achieving Living Wages through improved transparency” “FILLING THE GAP” HUM/2018//404-124

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás