fbpx

Tarts velünk, legyéla tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz!

Fehérebb a fehérnél? – A fogmosás etikai dilemmái

| Kalas Györgyi

Mi minden húzódhat ragyogó mosolyunk mögött? Nem csak széles jókedvünk. A fogkrémek összetevőinek és előállítási módjának köszönhetően nem egy esetben a kozmetikai kísérletek során felhasznált állatok, vagy éppen folyóink élővilága fizeti meg az oly hőn áhított tökéletes mosolyt.

Az emberek kilencvenhat százaléka használ valamilyen
fogkrémet, de vajon elgondolkodott-e már bárki is azon, hogy még a
fogkrémhasználat is felvet bizonyos erkölcsi kérdéseket.
Hogy csak egy
példát említsünk, Nagy-Britannia fogkrémpiacának háromnegyedét két nagy cég
uralja, az egyik a Colgate-Palmolive, a másik a GlaxoSmithKline, és sajnos
mindkét cégnek vannak kétes összefonódásai. A GlaxoSmithKline-nak
génmanipulációs kísérletekben vannak érdekeltségei, ráadásul az egyik
legszennyezőbb gyárat üzemelteti Nagy-Britanniában. A britek több alkalommal
hirdettek bojkottot a Colgate-Palmolive termékei ellen is, mivel termékeit
állatokon teszteli. Szerencsére ez sok fogyasztót felháborít, és ez alkalmat
adott számos kisebb cégnek, hogy termékeik alternatívaként helyet kaphassanak a
piacon – ám ezek közül nálunk ma még szinte egyik sem kapható.

Kétes összetevők

A fogkrémet eredetileg Kínában kezdték el használni
az időszámításunk előtti ötödik-negyedik században. Akkor is és azóta is állandó
összetevőként szerepel a fogkrémekben a tojáshéj mint állati eredetű termék,
valamint a mirha és a tömjén. Mivel a gyártókat nem kötelezik arra, hogy az
összes összetevőt feltüntessék a terméken, igen nehéz kitalálni, vajon
fejlődött-e bármit is az összetétel az elmúlt pár ezer évben. Például az
Aquafresh, a Colgate és a Clinomyn egyszerűen csak az aroma szót tüntetik fel
összetevőként, míg a szaharin (E954), ami szinte az összes fogkrémben előfordul
mint mesterséges édesítő, szinte egyik terméken sincs feltüntetve. Ez utóbbi
azért is lehet különösen aggasztó, mert egyes tanulmányok szerint a szaharin
rákkeltő anyag – írja a brit Ethical Consumer (EC) fogyasztóvédelmi magazin,
amely megpróbálta egybe gyűjteni a fogrémek káros összetevőit. Több
fogyasztóvédelmi egyesület, köztük a Nők Környezeti Hálózata (Women’s
Environmental Network) aggódik a fogkrémben található összetevők miatt.
Szeretnék elérni, hogy az összetevőket mindenki számára érthetően, a beszélt
nyelven tüntessék fel, a jelenlegi felsorolás ugyanis szerintük csak arra elég,
hogy összezavarja a vásárlókat.

Szintén kevesen tudják, hogy a legtöbb fogrém
tartósítószert is tartalmaz, ráadásul több ismert márka összetevője egy paraben
nevű szer, amely a bőrbe is bejuthat, és amelyet sokszor hoztak összefüggésbe a
mell és a prosztata rákkal, valamint egyes kutatások szerint a spermatermelődést
is nagyban csökkentheti. Ezért az EC szerint nem tanácsos azokat a fogkrémeket
használni, amelyekben megtalálható az alkyl parahydroxy benzoate, vagy a butyl,
ethyl, methyl és propylisobutyl parabens felirat, ezek ugyanis mind erre a
szerre utalnak.

Szintén problémás a Sodium Lauryl Sulphate (SLS),
amelyet habképzőként használnak a legtöbb fogkrémben. Legtöbbször fel sem
tüntetik mint összetevőt, pedig bőrirritációt okozhat, valamint károsíthatja a
májat, és káros hatással lehet a sejtmembránokra is. A 12 órás, vagy egész napos
védelmet hirdető fogrémekben általában fokozzák mind a tartósítószer, mind a
habképző mennyiségét, ezért ezeket a fogkrémeket ajánlatos kerülni – tanácsolja
az Ethical Consumer.

Az EC információi szerint a legtöbb ismert márkában,
köztük a Colgate-ben és az Aquafresh-ben is megtalálható a triklozan nevű
baktériumölő szer. A triklozan természetes állapotában az anyatejben és a
halakban is kimutatható, de nagyobb mennyiségben megzavarhatja azoknak a
baktériumoknak az arányát, amelyek a szervezet egészséges működéséért felelősek.
Egy dán kutatás szerint a fogkrémben használt triklozan a szennyvízben is
kimutatható aktív összetevőként, és a folyókba ömlő szennyvíz egy-két algafajt
már végleg kipusztított a vizekből.

A fluorid minden fogkrém állandó összetevője, hiszen
a fluor használata állítólag harminc százalékkal csökkenti a fogszuvasodás
kockázatát. De ezzel az anyaggal kapcsolatban is felmerülnek problémák. A
legkényesebb kérdés a gyerekfogkrémek ügye, a hét év alatti gyerekeknek ugyanis
nem ajánlják a magas fluortartalmú fogkrémeket, mégis a legtöbb gyártó az
ajánlott mennyiség kétszeresét teszi a gyerekfogkrémekbe. Ráadásul ezek a
fogkrémek általában ízletesek is, így a gyerekek előszeretettel eszik: ezért
nagyon fontos, hogy a kicsik fogmosását a felnőttek mindig felügyeljék.

Egyes brit városokban a fluorid jótékony hatására tekintettel pár évtizede
elkezdtek fluort adagolni az ivóvízhez. Valójában azonban nincsenek meggyőző
bizonyítékok arra nézve, hogy a fluoros víz használata valóban csökkentené a
fogszuvasodást, ezért a legtöbb európai országban már fel is hagytak e
gyakorlattal. Jelenleg a fluoros ivóvíz-kezelés igen vitatott, és további
kutatások szükségesek a fluoros ivóvíz pozitív és negatív hatásainak a
feltárására.

Vakító fehérség

A fehérítő fogrémek jelenleg a brit piac egy hatodát
uralják. Legfőbb probléma velük kapcsolatban, hogy különösen a dohányosoknak
ajánlott fehérítő fogrémek túlságosan koptatják a fogat, ezért például a Brit
Fogorvosok Egyesülete egyáltalán nem ajánlja ezeket a fogrémeket (kivéve a
nálunk nemigen elérhető Macleans Whitening nevű márkát). Mindemellett a legtöbb
fehérítő fogrém titánium-dioxidod tartalmaz, ami nagy valószínűséggel rákkeltő
anyag, ráadásul a gyárból kifolyó melléktermékei savasítják a folyókat és a
tengereket.

Összetételük mellett a fogkrémek csomagolása is
felvet környezetvédelmi problémákat. A műanyag tubus mellett a fogkrém teljesen
fölöslegesen még egy kartondobozba is be van csomagolva, amely csak a legritkább
esetben készül újrahasznosított papírból. Talán egy fokkal jobb az alumínium
tubusos fogrém, azokban az országokban, ahol már megoldott az alumínium
újrahasznosítása.

Ha alternatívákat keresünk, főleg Magyarországon, nem
sok lehetőségünk van. Az itthon forgalmazott fogkrémek gyártójának többsége
ellen felmerül valamilyen kifogás. A Colgate-Palmolive-vel kapcsolatban már az
elején említettük, hogy nemzetközi állatvédő szervezetek állítása szerint
termékeit állatokon teszteli. Az Ethical Consumer szerint ugyanez igaz a
GlaxoSmithKline termékeire is, például az Aquafreshre és a Sensodynére, emellett
ennek a cégnek kétes politikai összefonódása is ismert a széles körben vitatott
környezeti- és külpolitikát folytató Egyesült Államok kormányával, így termékei
előkelő helyen szerepelnek a Boycott Bush
weboldalon
.
Az EC úgy tudja, hogy a
Procter and Gamble szintén állatokon teszteli termékeit, valamint több helyen
kifogásolják, hogy az általuk gyártott Pampers pelenkákban káros összetevők
mutathatók ki.
Az állatokon való tesztelés az Unilevertől sem áll távol,
ráadásul állítólag az Unilever nagy haszonélvezője a Feröer Szigetek-i
bálnamészárlásoknak is.
Láthatjuk tehát, hogy fogkrémválasztást illetően sem
vagyunk könnyű helyzetben, hiszen majdnem minden óriásvállalatban találunk
kivetnivalót. Hardcore olvasóinknak ajánljuk, hogy ha valóban biztosak akarnak
lenni abban, hogy sem a környezetet, sem egészségüket nem károsítják, legjobb,
ha egyszerűen mentaolajjal ízesített szódabikarbónával mosnak fogat.

Írásunk az Ethical Consumer 2004. januári számában
megjelent cikke alapján készült.

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek