
| Tudatos Vásárló
A Fairtrade prémium javít a banánmunkások helyzetén
A fairtrade banánültetvényeken dolgozók nem a bér, hanem leginkább a prémium nyújtotta természetbeni juttatások és a jobb szakszervezeti képviselet miatt vannak előnyösebb helyzetben a nem fairtrade munkásokkal szemben.
A Fairtrade International és a Fairtrade Foundation rendszeresen végeztet kutatásokat, hogy feltárják, a fairtrade minősítés hogy befolyásolja a munkások életszínvonalát, munkakörülményeit, a gazdasági és társadalmi helyzetüket. A legújabb kutatás 2016-ban látott napvilágot. Ebből szemezgettünk.
A kutatás során fairtrade minősítésű és nem fairtrade minősítésű banánültetvények dolgozóinak helyzetét hasonlították össze interjúk, kérdőívek és helyszíni terepszemle alapján. A vizsgálat három banántermelő országban zajlott: Ghána, Dominikai Köztársaság és Kolumbia. Ghánában nem volt lehetőség nem fairtrade minősítésű banánültetvény vizsgálatára, ezért itt egy 2012-ben és egy sokkal régebb, 1996-ban minősített ültetvény munkásainak a helyzetét hasonlították össze.
A fairtrade hatása a megélhetéshez szükséges bérekre
A kutatók nem találtak jelentős különbséget a fairtrade és nem fairtrade munkások jövedelme között. A természetbeni juttatások tekintetében viszont a fairtrade a prémiumon keresztül jelentős eredményeket ért el minden országban. A fairtrade prémium azoknak a termelőknek jár, akik plusz társadalmi vagy környezeti vállalásokat tesznek a termeléssel kapcsolatban. A prémium által
· lehetővé vált, hogy a munkások pénz takarítsanak meg, és a megtakarításaikat más területeken hasznosítsák;
· felnőtt továbbképzéseken vegyenel részt;
· egészségügyi ellátást kapjanak;
· a munkások gyerekei oktatáshoz jussanak.
Ezt az eredményt alátámasztja az a tény is, hogy mind Kolumbiában, mind a Dominikai Köztársaságban dolgozók úgy tapasztalták, hogy a fairtrade pozitív hatással volt a keresetükre – összehasonlítva a nem fairtrade ültetvényeken dolgozók tapasztalataival és béreivel.
A Kolumbiában dolgozók bére megfelel a „megélhetést fedező bér” követelményeinek, mivel a kolumbiai szektor kimondottan erős és stabil, a munkásokat pedig megfelelő módon képviselik. Ezzel ellentétben Ghánában például a bérek nem elegendőek még arra sem, hogy kielégítsék az alapvető szükségleteket (élelmiszer-vásárlás, oktatás).
A Dominikai Köztársaságban még kétségbeejtőbb a helyzet: a bérek 40%-kal alacsonyabbak a „megélhetést fedező keresetnél”, és csak nagyon kevesen (a megkérdezettek 22%-a) rendelkezik félretett pénzzel.
A fairtrade hatása a dolgozók életszínvonalára
Nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy a fairtrade hozzájárulna a jobb életszínvonal eléréséhez. Annak ellenére, hogy a dolgozók már sok éve tevékenykednek az ültetvényeken, a szegénységből való kilábalás nem különbözik jelentősen a fairtrade és nem fairtrade (vagy régebben és pár éve minősített) ültetvények dolgozói között.
Nincs meghatározó különbség a házbirtoklás, a háztartások minősége és felszereltsége között sem. Ez alól kivételt képeznek a Dominikai Köztársaságban dolgozók. Ők a felmérés szerint ugyanis elégedettebbek az életminőségükkel, több megtakarítással rendelkeznek, és átlagosan jobb az élelmiszerbiztonsági helyzetük is.
A fairtrade hatása a munkakörülményekre
A kutatás alapján nem jelenthetjük ki egyértelműen, hogy a fairtrade ültetvényeken összességében jobbak a munkakörülmények, mint a nem fairtrade ültetvényeken – amennyiben a munkások jogi helyzetét tekintjük. Ennek az lehet az oka, hogy a fairtrade prémiumnak nincs különösebb hatása erre a területre, valamint a munkások jogait általában helyi törvény vagy kollektív megállapodás szabályozza.
A kutatások során az is kiderült, hogy számos munkás nincs tisztában a jogaival. Viszont megállapítható, hogy a fairtrade dolgozók inkább tisztában vannak a szexuális zaklatásra vonatkozó intézkedésekkel és a panasztételi eljárásokkal.
A fairtrade hatása a kollektív megállapodásokra
Három vizsgált országból kettőben arra az eredményre jutottak a kutatók, hogy a fairtrade minősítés pozitív hatással van a munkások képviseletére. A Dominikai Köztársaságban a dolgozók nagyobb arányban tagjai valamilyen munkavállalói szervezetnek, és jobban is bíznak ezekben. Úgy érzik, hogy a feletteseik jobban odafigyelnek rájuk.
Kolumbiában a fairtrade munkások jobban bíznak a szakszervezetekben, a munkatársaikban és a közösségben, mint a nem fairtrade ültetvényeken dolgozók. Ghánában a régebbi fairtrade ültetvények munkásai kevésbé bíznak a szakszervezetekben, és kevésbé elégedettek az észrevételeik meghallgatásával kapcsolatban – szemben közelmúltban minősített ültetvények dolgozóival.
Azonban ezeket a különbségeket óvatosan kell kezelnünk, mivel a különböző országokban nagyon különbözőek a kollektív megállapodások is. A Dominikai Köztársaságban például jobb a kollektív megállapodások minősége, így a fairtrade lehetséges hatásai is jobban érvényesülnek.
A fairtrade hatása a dolgozók motiváltságára, szerepvállalására
Általánosságban a fairtade ültetvényeken dolgozók aktívabbnak és motiváltabbnak érzik magukat a nem fairtrade ültetvényeken dolgozóknál. A fairtrade munkások általában
· elégedettebbek a munkájukkal,
· erősebb a felelősségérzetük,
· jobbak a kilátásaik önmaguk fejlesztésére, az előrelépésre.
Előnyösebb a helyzetük a következőkkel kapcsolatban is:
· a dolgozók képességeinek és erősségeinek megfelelő kihasználtsága,
· tréningek és továbbképzések,
· életminőség és az életkörülmények befolyásolásának képessége.
Összességében tekintve a fairtade munkások boldogabbnak és optimistábbnak tűnnek.
A női munkavállalók helyzete
A gazdasági előnyök tekintetében a fairtrade ültetvényeken dolgozó nők nincsenek kimondottan hátrányos helyzetben, de nincs érzékelhető különbség a férfiak és nők megkülönböztetésével kapcsolatosan a fairtrade és nem fairtrade ültetvények között.
Motiváltság és szerepvállalás tekintetében a nők hasonlóan teljesítenek majdnem minden területen, sőt, bizonyos terülteken jobb is a helyzetük. A dolgozók úgy látják, hogy továbbra is nagyon kevés nő van vezető pozícióban.
A szexuális zaklatás elleni eljárások ismeretét tekintve nagy különbség van az egyes országok között: relatíve magas a tájékozottság Ghánában (93%) és Kolumbiában (71%), és drámaian alacsony a Dominikai Köztársaságban (31%). Valahol 10% (Dominikai Köztársaság) és 29% (Ghána) közé tehető azoknak a munkásoknak a száma, akik már hallottak szexuális zaklatási esetről.
A bevándorló munkavállalók hátrányos helyzetben vannak
Ha a gazdasági aspektust tekintjük, a bevándorló bérmunkások gyengébben teljesítenek: magasabb a szegénység, az élelmiszerbiztonsági helyzetük pedig rosszabb, kiváltképpen a Dominikai Köztársaságban. A helyzetük a nem fairtrade ültetvényeken némileg kiegyenlítettebbnek tűnik, pozitív és negatív különbségek egyaránt megjelennek.
A társadalmi előnyök tekintetében a bevándorlók kevésbé jó, vagy kimondottan hátrányos helyzetben vannak, főleg a kapcsolatokba vetett bizalmat tekintve. A nem fairtrade ültetvényeken hasonló a helyzet. Bizonyos gazdasági területeket tekintve a fairtade ültetvényeken dolgozó bevándorlók hátrányosabb helyzetben vannak.
A fairtade prémium szerepe
Mindhárom országban megfigyelhető, hogy a fairtrade dolgozók nagy része tisztában van a fairtrarde prémiummal is (Kolumbiában 97%, a Dominikai Köztársaságban 93%, Ghánában 87%). A dolgozók meglátásai és a fairtrade prémium felhasználása alapján, egyértelműen megállapítható, hogy a fairtrade prémium nagy hatással van a gazdasági juttatásokra: kiváltképpen a lakhatási, élelmezési és oktatási támogatásokra.
Az átláthatóság a legfontosabb
A fentiekből látszik, hogy bőven van még javítani való a fairtrade rendszerén. Azonban figyelmet érdemel, hogy a bemutatott hatástanulmányt a fairtrade nemzetközi koordináló szervezete rendelte meg, és hozta nyilvánosságra. Ennek két fontos üzenete van: egyrészt folyamatosan mérik, hogy a minősítő rendszer beváltja-e a hozzáfűzött társadalmi reményeket, másrészt nem söprik szőnyeg alá a feltárt problémákat, hanem megosztják a nyilvánossággal. Ezt követően lépéseket dolgoznak ki a problémák megoldására, és azok eredményességéről is beszámolnak. Ez a problémák ellenére is végtelenül szimpatikussá és támogatandóvá teszi a kezdeményezést. Bizonyítást nyer ugyanis, hogy a fairtrade nem csak egy jól hangzó marketingeszköz, hanem a társadalmi küldetését komolyan vevő, és azért továbbra is elszántan dolgozó mozgalom maradt.
A teljes kutatás megtekinthető itt: Fairtrade certification in the banana hired labour sector
Az összefoglalót köszönjük Hegedűs Nikolettnek.
Kép: fairtrade.net , pixabay.com
Tetszett a cikk, szeretnél még több akciót? Nyomd meg a lenti gombot és támogasd a www.tudatosvasarlo.hu fenntartását egyszeri felajánlással. Köszönjük!
Legyél Te is a Tudatos Vásárlók Egyesülete büszke támogatója!
A TVE éves támogatói díja 3000 forint. És ezért kapsz egy Tudatos Vásárló Kedvezménykártyát is.
Kattints ide, ha szeretnél 5-15% kedvezménnyel vásárolni a TVE által minősített helyeken.


Ezt a projektet az Európai Unió finanszírozza.