A méltányos kereskedelmet bemutató kétrészes cikkünk előző részében megismerhettétek a fairtrade lényegét, működését és a minősítés feltételeit. Most egy kicsit mélyebbre ásunk a részletekbe, hogy az alapokkal együtt a gazdasági-társadalmi összefüggéseket is pontosabban meg tudjuk világítani.

Miért drágább a fairtrade termék?

A hatalmas piaci versenyben a nagy forgalmazó cégek, de elsősorban a szupermarketek erősen nyomott árral dolgoznak, ami a termelés valós környezeti és társadalmi költségeit nem foglalja magába. Mögötte pedig sokszor a fejlődő országokban dolgozók kizsákmányolása, emberi jogainak megsértése és környezetpusztítás áll. Bármilyen szimplán hanzik,

a fairtrade termékek azért drágábbak, mert a felvásárlási árba belekalkulálják a valós termelési költségeket.

Ehhez tudnunk kell, hogy a nemzetközi banánkereskedelem 75%-a például mindössze néhány globális nagyvállalat kezében összpontosul, a nagyobb áruházláncok pedig igazságtalanul nagy profitra tesznek szert azáltal, hogy fenntarthatatlanul alacsony árat fizetnek a közvetítőknek.

Ráadásul, a monokultúrás banántermesztés következtében a növények érzékenyebbek a betegségekre, ezért az ültetvényeken egyre több rovarirtó- és gombaölőszert használnak. Sokszor nem tartják be az előírásokat, és a gépek valójában a munkásokat (is) permetezik. Mivel a munkások és a családok barakkjai az ültetvényeken állnak, a rendszeres permetezés beborítja otthonaikat, szennyezi veteményes kertjeiket, ivóvizüket és a talajt is. Ezt a csomagoláskor, a gyümölcsök lemosásakor szennyeződött vizet gyakran hasznosítják a ház körül.

A vegyszerkoktél károsítja a szemet, depressziót, légzőszervi problémákat, bőrbetegséget, meddőséget, vetélést, rákot okoz. A Costa Rica-i Nemzeti Egyetem kutatása szerint a banáncsomagoló üzemekben dolgozó asszonyok között az országos átlagnál kétszer gyakoribb a leukémia, gyakrabban hoznak a világra sérült gyermeket.

Az olcsó banánnak tehát valójában hatalmas ára van.

Milyen termékekről van szó?

A nyugat-európai országok piacán megtalálható fairtrade termékek: banán, mangó, ananász, narancs, cukor, tea, kávé, kakaó, csokoládé, méz, virág, bor, ruha, rizs és arany is.

A fairtrade piacának mintegy felét a kávé, másik felének is nagy részét a kakaó, a tea és a déligyümölcs teszi ki.

Az Európai Unió országaiban eladott banán több mint 2%-án szerepel a méltányos kereskedelem védjegye. Nagy-Britannia a világ vezető fairtrade piaca, ahol minden harmadik eladott banán méltányos kereskedelemből származik. 2012-ben fairtrade termékek teljes forgalma 1,57 milliárd fontot tett ki, ami 19%-os növekedést jelentett az előző évhez képest, de a fair trade termékek még így is a brit étel- és ital forgalomnak mindössze 1,5%-t teszik ki.

A Svájcban eladott banánok több, mint fele méltányos vagy biokereskedelemből származik, esetleg mindkét rendszer elvárásainak megfelel.

Magyarországon leginkább a ávé, kakaó és csokoládé fairtrade minősített, és bár minden tizedik kiló elfogyasztott gyümölcs banán, csak ezen a terméken a végjegy csak elvétve található meg. 

Honnan tudom, hogy méltányos kereskedelemből származik-e az adott termék?

Jelenleg nincs olyan tanúsítvány vagy védjegy, amely a társadalmi és ökológiai szabályok tökéletes érvényesülését garantálná az ellátási lánc teljes egészében, a termőföldtől a szupermarket polcáig.

A Fairtrade logójú termékek felelnek meg a legszigorúbb emberjogi és környezeti követelményeknek. De már azzal is sokat teszel az ügyért, ha az olcsóbb  UTZ címkés termékeket választod.

Keresd a címkét! Csokoládé, kávé, tea esetén már itthon is többféle független minősítéssel találkozhatunk.

Termékcímke adatbázisunkból többet is megtudhatsz arról, mit jelentenek az egyes logók.

Mit tegyek, ha nem engedhetem meg magamnak a drágább, fairtrade termékek megvásárlását?

Kezdd kicsiben! Az is segíthet, ha a minőséget, és nem a mennyiséget tartod szem előtt. Válaszd havonta legalább egyszer fairtrade terméket!

A fairtrade is csak egy üzlet, amiből néhányan jól meggazdagodnak…

A fairtrade a haszon méltányos elosztására törekszik, és modellje az utóbbi évtizedekben exponenciális növekedést mutatott. A fogyasztók átlagosan 30-50%-kal fizetnek többet a termékekért, de ezért az esetek többségében az átlagosnál jobb minőségű termékhez jutnak, és biztosan tudhatják azt, hogy a többletkiadásuk társadalmi célokat szolgál.

A termelők a piaci árnál magasabb áron tudják értékesíteni a terméküket, biztos, kiszámítható piacon, miközben nem kell a végletekig kizsákmányolniuk magukat, és a környezet is méltányos elbánásban részesül. Természetesen a forgalmazó is haszonra tesz szert, bár a fairtrade termékek forgalmazása meglehetősen költséges. A beszerzés ugyanis nem az árutőzsdéken, tömegtermékekből történik, és a forgalmazott mennyiség még mindig elég kevés. Ha a fairtrade modellje továbbterjed, az árak is csökkenni fognak, ami már jelenleg is megfigyelhető.

Hogyan is lehetne számon kérni a szupermarketeket a gyártó vagy termelő országban uralkodó munkakörülmények miatt?

Egyedül törvényi alapon lehetne a szupermarketeket és a gyümölcsforgalmazókat a tevékenységük átláthatóvá tételére, fenntartható ár fizetésére, és az ellátási lánc minden tagja számára méltányos termelési és szállítási körülmények megteremtésére kötelezni. Továbbá a környezetre, az emberi jogokra gyakorolt hatásuk nyilvánosságra hozatalára, és arra, hogy a jogsértés áldozatainak (munkások és földművesek), beleértve azokat a szakszervezeti tagokat is, akik hátrányt vagy üldöztetést szenvedtek, igazságot szolgáltassanak.

Piactorzító hatású-e a fairtrade?

Attól lesz valami piactorzító hatású, hogy nem a valós teljesítményre és minőségre, hanem az árak leszorítására ösztönzi a termelőket. A fogyasztók azért vesznek drága termékeket, mert világhírű sportolók reklámozzák őket; vagy mert a nagyobb vállalat kétszer annyit tud reklámra költeni, mint kisebb versenytársai.

Ha egy termék olcsó, akkor ennek lehetnek olyan okai, hogy az előállító multinacionális vállalat a beruházási értékének 20%-át elérő támogatást kapott a házigazda államtól (ahogy ez például hazánkban is történni szokott); vagy nem kell adót fizetnie. Az is előfordul, hogy a fejlődő országokban működő beszállítóit olyan kemény versenyre kényszeríti, hogy azok már a saját országuk nem túl szigorú munkaügyi törvényeit sem tudják betartani. (pl. a Nike, a Mattel vagy az IKEA gyermekmunka-botrányai).

Gyakori az az eset is, hogy a termék az Európában is jelen lévő mintegy 80.000, ellenőrizetlen egészségügyi és környezeti hatású, régen engedélyezett vegyi anyagból készült. Továbbá az is, hogy az előállító vállalat a fejlődő országokban hatékonyan lobbizott a környezetvédelmi előírások enyhítéséért. 

A piac eleve torz, költséges és agresszív marketing kampányok segítségével szükségtelen, egészségtelen termékek hatalmas tömegű gyártására épül. A termelési költségeknek akár a hatalmi visszaélések révén történő csökkentésére, a társadalom és a környezet kizsákmányolására ösztönzi a termelőket. Csak akkor működik jól, ha a piaci szereplők informáltsága teljes körű, ehhez viszont hatalmas mennyiségű információt kellene tudnunk – jól kezelni.

Bizonyos szempontból mondhatjuk azt, hogy a fairtrade torzít, de az eleve torzhoz képest teszi, vagyis lényegében inkább kiegyenlíti az igazságtalan görbét.

Befagyasztja-e a fejlődést a fairtrade?

A fairtrade kapcsán valóban gyakran elhangzik, hogy a termelőket elkényezteti, mert nem ösztönzi őket a fejlődésre. Gyakran viszont pont a fennmaradásukat teszi lehetővé, mert ezeknek az importtermékeknek a piaca jelentős, és hosszú távon garantált az egész világon.

Jobb, ha kerüljük a fairtrade tanúsítvánnyal nem rendelkező déligyümölcsök vásárlását?

A tudatos vásárlóknak általában is azt tanácsoljuk, hogy lehetőleg helyi és szezonális élelmiszert vásároljatok. Persze mindenki maga dönti el, mikor milyen gyümölcsöt eszik, és különösen télen nehéz ellenálni a banánnak, narancsnak és a többi déli gyümölcsnek. Ilyenkor, ha lehet, válasszuk viszont a fairtrade védjegyes gyümölcsöket.

Hogyan tehetem a kereskedelmet méltányosabbá?

“Bármilyen érző lény kihasználása méltánytalan. Ébredj, rajtad is múlik, tedd hozzá a picike részedet, mert igenis számít!” – ez egyike volt annak a rengeteg véleménynek, hozzászólásnak, buzdításnak, amiket nekünk küldtetek a fairtrade-del kapcsolatban. És valóban, rajtunk is múlik!

A fairtrade a kezdetektől fogva deklaráltan egyfajta jótékonysági kezdeményezés. Lehetséges, bár nehezen bizonyítható, hogy az emberek csak azt a pénzt költik el fairtrade termékekre, amit amúgy is eladományoztak volna.

Nem véletlen, hogy a fejlődő országok már a hatvanas években azt hangoztatták: Kereskedj, ne segélyezz! (Trade, not aid!)

A Fairtrade által nyújtott segítség a tisztességes munka ellenértékeként érkezik a rászorulókhoz. Így a legszegényebb országok csekély jövedelmű kistermelői is úgy érezhetik, hogy a munkájukra és a termékükre szükség van, ezért vásárlásunk az ő önbecsülésük biztosítását és fenntartását jelenheti.  

A TVE álláspontja szerint nekünk, fogyasztóknak is részt kell vállalnunk abban, hogy az általunk fogyasztott termékek méltányos körülmények között készüljenek. Vásárlóerőnket felhasználva hatással lehetünk az ellátási láncra, és ezzel segíthetjük a szervezett munkások és földművesek életkörülményeinek javítását.

Ezt tehetjük úgy, hogy a méltányos kereskedelemből származó terméket választjuk, és úgy is, hogy aktív állampolgárként felszólítjuk a döntéshozókat és a cégek vezetőit a méltó termelési körülmények megteremtésére.

Honlapunkon rendszeresen beszámolunk az ilyen lehetőségekről.

Oké, meg vagyok győzve, de pontosan mit kéne tennem?

1. Válaszd a fairtrade terméket, amikor csak lehetséges!

2. Jelezd a boltokban, hogy igényed van fair termékekre! Terjeszd a fairtrade-ről szóló ismereteidet a barátaid, kollégáid, családod, és azon szervezetek tagsága körében, amelyekhez tartozol!

3. Légy fair a hazai termelőkkel és munkásokkal is! Válassz olyan hazai terméket, amelynek előállításánál és értékesítésénél biztosított, hogy a termelők és a munkások is tisztességes jövedelemhez jutnak, és kevésbé szennyezik a környezetet. A legfontosabb, hogy tájékozódj, és kérdezz! 

4. Vegyél részt a lakóhelyeden rendezett fairtrade kampányokban, amelyek nyomást gyakorolnak például a banánt árusító vállalatokra, hogy próbáljanak meg egy méltányosabb termelési és kereskedési gyakorlatot meghonosítani.

Mi a helyzet Magyarországon a méltányos kereskedelemmel?

A fairtrade a legfejlettebb országokban is évtizedekig egy alternatív rendszer maradt, és csak a legutóbbi időkben indult komoly fejlődésnek. Hazánkban ma már a társadalom 20-30%-ának megvannak vagy meglennének a lehetőségei arra, hogy bio, fairtrade és környezetbarát termékeket vásároljon, amely nagyon fontos része annak, hogy egy élhetőbb, környezettudatos világot építsünk a jövő számára.

Örömmel osztjuk meg veletek, hogy 2017-ben hazánkban a méltányos kereskedelmi, azaz fairtrade termékek forgalma meghaladta a 3,6 milliárd forintot, és egyben a nemzetközi trendeket is, vagyis közel nyolcszoros volt az előző évhez képest.

A Tudatos Vásárlók Egyesülete 2016 óta méri a magyar fairtrade piac nagyságát, amiről 2014 óta állnak rendelkezésre adatok. 

Az első adattal lefedett évben a méltányos kereskedelem piaca marginális, 68 millió forint volt, és két év alatt, 2016-ig közel hétszeresére nőtt a piac. A növekedés üteme meghaladja mind az infláció, mind az élelmiszerárak növekedését, sőt a többi etikus fogyasztói szegmens, például a biotermékek, a szabadtartásos baromfi vagy az elektromos autók növekedési ütemét is.

Korábban csak azok a termékek kaphattak minősítést, amelyeknek minden lehetséges összetevője méltányos kereskedelemből származott. 2014-től viszont azok a termékek is beléphettek a minősítő rendszerbe, amelyeknek csak a kakaó vagy a cukor összetevője minősített. 2017-re a magyar piacon, elsősorban a diszkontláncokban is tömegével jelentek meg azok a termékek, amelyeknek csak egyik összetevője minősített. Feldolgozott élelmiszereket áruló drogériákban egyre több sajátmárkás terméknek van Fairtrade minősítése.

Az áruházláncok és a speciális bioboltok, delikáteszek, elkötelezett büfék mellett például az osztrák vasúttársaság (ÖBB) Budapestről Bécsbe tartó járatainak büfékocsijaiban is találhatunk fairtrade terméket. 

Szintén hozzájárult a növekedéshez, hogy az ÖMV benzinkúthálózat 2016 közepe óta kizárólag fairtrade kávét árul kútjain.