fbpx

| Tudatos Vásárló

Ez a cikk már legalább 1 éve készült. A benne lévő információk azóta lehet, hogy elavultak, nézd meg, hátha van frissebb cikkünk a témában.

Fairtrade: leggyakoribb kérdések és válaszok a szkeptikusoknak

A Tudatos Vásárlók Egyesülete több mint egy évtizede foglalkozik a fairtrade rendszerrel. Az évek során számos olvasói levelet, kommentet kaptunk olvasóinktól, ezeket gyűjtöttük össze, hogy a fontos kérdések, kételyek és tévhitek ne maradjanak tisztázatlanul.

A méltányos kereskedelmet bemutató kétrészes cikkünk előző részében megismerhettétek a fairtrade lényegét, működését és a minősítés feltételeit. Most egy kicsit mélyebbre ásunk a részletekbe, hogy az alapokkal együtt a gazdasági-társadalmi összefüggéseket is pontosabban meg tudjuk világítani.

Miért drágább a fairtrade termék?

A hatalmas piaci versenyben a nagy forgalmazó cégek, de elsősorban a szupermarketek erősen nyomott árral dolgoznak, ami a termelés valós környezeti és társadalmi költségeit nem foglalja magába. Mögötte pedig sokszor a fejlődő országokban dolgozók kizsákmányolása, emberi jogainak megsértése és környezetpusztítás áll. Bármilyen szimplán hanzik,

a fairtrade termékek azért drágábbak, mert a felvásárlási árba belekalkulálják a valós termelési költségeket.

Ehhez tudnunk kell, hogy a nemzetközi banánkereskedelem 75%-a például mindössze néhány globális nagyvállalat kezében összpontosul, a nagyobb áruházláncok pedig igazságtalanul nagy profitra tesznek szert azáltal, hogy fenntarthatatlanul alacsony árat fizetnek a közvetítőknek.

Ráadásul, a monokultúrás banántermesztés következtében a növények érzékenyebbek a betegségekre, ezért az ültetvényeken egyre több rovarirtó- és gombaölőszert használnak. Sokszor nem tartják be az előírásokat, és a gépek valójában a munkásokat (is) permetezik. Mivel a munkások és a családok barakkjai az ültetvényeken állnak, a rendszeres permetezés beborítja otthonaikat, szennyezi veteményes kertjeiket, ivóvizüket és a talajt is. Ezt a csomagoláskor, a gyümölcsök lemosásakor szennyeződött vizet gyakran hasznosítják a ház körül.

A vegyszerkoktél károsítja a szemet, depressziót, légzőszervi problémákat, bőrbetegséget, meddőséget, vetélést, rákot okoz. A Costa Rica-i Nemzeti Egyetem kutatása szerint a banáncsomagoló üzemekben dolgozó asszonyok között az országos átlagnál kétszer gyakoribb a leukémia, gyakrabban hoznak a világra sérült gyermeket.

Az olcsó banánnak tehát valójában hatalmas ára van.

Milyen termékekről van szó?

A nyugat-európai országok piacán megtalálható fairtrade termékek: banán, mangó, ananász, narancs, cukor, tea, kávé, kakaó, csokoládé, méz, virág, bor, ruha, rizs és arany is.

A fairtrade piacának mintegy felét a kávé, másik felének is nagy részét a kakaó, a tea és a déligyümölcs teszi ki.

Az Európai Unió országaiban eladott banán több mint 2%-án szerepel a méltányos kereskedelem védjegye. Nagy-Britannia a világ vezető fairtrade piaca, ahol minden harmadik eladott banán méltányos kereskedelemből származik. 2012-ben fairtrade termékek teljes forgalma 1,57 milliárd fontot tett ki, ami 19%-os növekedést jelentett az előző évhez képest, de a fair trade termékek még így is a brit étel- és ital forgalomnak mindössze 1,5%-t teszik ki.

A Svájcban eladott banánok több, mint fele méltányos vagy biokereskedelemből származik, esetleg mindkét rendszer elvárásainak megfelel.

Magyarországon leginkább a ávé, kakaó és csokoládé fairtrade minősített, és bár minden tizedik kiló elfogyasztott gyümölcs banán, csak ezen a terméken a végjegy csak elvétve található meg. 

Honnan tudom, hogy méltányos kereskedelemből származik-e az adott termék?

Jelenleg nincs olyan tanúsítvány vagy védjegy, amely a társadalmi és ökológiai szabályok tökéletes érvényesülését garantálná az ellátási lánc teljes egészében, a termőföldtől a szupermarket polcáig.

A Fairtrade logójú termékek felelnek meg a legszigorúbb emberjogi és környezeti követelményeknek. De már azzal is sokat teszel az ügyért, ha az olcsóbb  UTZ címkés termékeket választod.

Keresd a címkét! Csokoládé, kávé, tea esetén már itthon is többféle független minősítéssel találkozhatunk.

Termékcímke adatbázisunkból többet is megtudhatsz arról, mit jelentenek az egyes logók.

Mit tegyek, ha nem engedhetem meg magamnak a drágább, fairtrade termékek megvásárlását?

Kezdd kicsiben! Az is segíthet, ha a minőséget, és nem a mennyiséget tartod szem előtt. Válaszd havonta legalább egyszer fairtrade terméket!

A fairtrade is csak egy üzlet, amiből néhányan jól meggazdagodnak…

A fairtrade a haszon méltányos elosztására törekszik, és modellje az utóbbi évtizedekben exponenciális növekedést mutatott. A fogyasztók átlagosan 30-50%-kal fizetnek többet a termékekért, de ezért az esetek többségében az átlagosnál jobb minőségű termékhez jutnak, és biztosan tudhatják azt, hogy a többletkiadásuk társadalmi célokat szolgál.

A termelők a piaci árnál magasabb áron tudják értékesíteni a terméküket, biztos, kiszámítható piacon, miközben nem kell a végletekig kizsákmányolniuk magukat, és a környezet is méltányos elbánásban részesül. Természetesen a forgalmazó is haszonra tesz szert, bár a fairtrade termékek forgalmazása meglehetősen költséges. A beszerzés ugyanis nem az árutőzsdéken, tömegtermékekből történik, és a forgalmazott mennyiség még mindig elég kevés. Ha a fairtrade modellje továbbterjed, az árak is csökkenni fognak, ami már jelenleg is megfigyelhető.

Hogyan is lehetne számon kérni a szupermarketeket a gyártó vagy termelő országban uralkodó munkakörülmények miatt?

Egyedül törvényi alapon lehetne a szupermarketeket és a gyümölcsforgalmazókat a tevékenységük átláthatóvá tételére, fenntartható ár fizetésére, és az ellátási lánc minden tagja számára méltányos termelési és szállítási körülmények megteremtésére kötelezni. Továbbá a környezetre, az emberi jogokra gyakorolt hatásuk nyilvánosságra hozatalára, és arra, hogy a jogsértés áldozatainak (munkások és földművesek), beleértve azokat a szakszervezeti tagokat is, akik hátrányt vagy üldöztetést szenvedtek, igazságot szolgáltassanak.

Piactorzító hatású-e a fairtrade?

Attól lesz valami piactorzító hatású, hogy nem a valós teljesítményre és minőségre, hanem az árak leszorítására ösztönzi a termelőket. A fogyasztók azért vesznek drága termékeket, mert világhírű sportolók reklámozzák őket; vagy mert a nagyobb vállalat kétszer annyit tud reklámra költeni, mint kisebb versenytársai.

Ha egy termék olcsó, akkor ennek lehetnek olyan okai, hogy az előállító multinacionális vállalat a beruházási értékének 20%-át elérő támogatást kapott a házigazda államtól (ahogy ez például hazánkban is történni szokott); vagy nem kell adót fizetnie. Az is előfordul, hogy a fejlődő országokban működő beszállítóit olyan kemény versenyre kényszeríti, hogy azok már a saját országuk nem túl szigorú munkaügyi törvényeit sem tudják betartani. (pl. a Nike, a Mattel vagy az IKEA gyermekmunka-botrányai).

Gyakori az az eset is, hogy a termék az Európában is jelen lévő mintegy 80.000, ellenőrizetlen egészségügyi és környezeti hatású, régen engedélyezett vegyi anyagból készült. Továbbá az is, hogy az előállító vállalat a fejlődő országokban hatékonyan lobbizott a környezetvédelmi előírások enyhítéséért. 

A piac eleve torz, költséges és agresszív marketing kampányok segítségével szükségtelen, egészségtelen termékek hatalmas tömegű gyártására épül. A termelési költségeknek akár a hatalmi visszaélések révén történő csökkentésére, a társadalom és a környezet kizsákmányolására ösztönzi a termelőket. Csak akkor működik jól, ha a piaci szereplők informáltsága teljes körű, ehhez viszont hatalmas mennyiségű információt kellene tudnunk – jól kezelni.

Bizonyos szempontból mondhatjuk azt, hogy a fairtrade torzít, de az eleve torzhoz képest teszi, vagyis lényegében inkább kiegyenlíti az igazságtalan görbét.

Befagyasztja-e a fejlődést a fairtrade?

A fairtrade kapcsán valóban gyakran elhangzik, hogy a termelőket elkényezteti, mert nem ösztönzi őket a fejlődésre. Gyakran viszont pont a fennmaradásukat teszi lehetővé, mert ezeknek az importtermékeknek a piaca jelentős, és hosszú távon garantált az egész világon.

Jobb, ha kerüljük a fairtrade tanúsítvánnyal nem rendelkező déligyümölcsök vásárlását?

A tudatos vásárlóknak általában is azt tanácsoljuk, hogy lehetőleg helyi és szezonális élelmiszert vásároljatok. Persze mindenki maga dönti el, mikor milyen gyümölcsöt eszik, és különösen télen nehéz ellenálni a banánnak, narancsnak és a többi déli gyümölcsnek. Ilyenkor, ha lehet, válasszuk viszont a fairtrade védjegyes gyümölcsöket.

Hogyan tehetem a kereskedelmet méltányosabbá?

“Bármilyen érző lény kihasználása méltánytalan. Ébredj, rajtad is múlik, tedd hozzá a picike részedet, mert igenis számít!” – ez egyike volt annak a rengeteg véleménynek, hozzászólásnak, buzdításnak, amiket nekünk küldtetek a fairtrade-del kapcsolatban. És valóban, rajtunk is múlik!

A fairtrade a kezdetektől fogva deklaráltan egyfajta jótékonysági kezdeményezés. Lehetséges, bár nehezen bizonyítható, hogy az emberek csak azt a pénzt költik el fairtrade termékekre, amit amúgy is eladományoztak volna.

Nem véletlen, hogy a fejlődő országok már a hatvanas években azt hangoztatták: Kereskedj, ne segélyezz! (Trade, not aid!)

A Fairtrade által nyújtott segítség a tisztességes munka ellenértékeként érkezik a rászorulókhoz. Így a legszegényebb országok csekély jövedelmű kistermelői is úgy érezhetik, hogy a munkájukra és a termékükre szükség van, ezért vásárlásunk az ő önbecsülésük biztosítását és fenntartását jelenheti.  

A TVE álláspontja szerint nekünk, fogyasztóknak is részt kell vállalnunk abban, hogy az általunk fogyasztott termékek méltányos körülmények között készüljenek. Vásárlóerőnket felhasználva hatással lehetünk az ellátási láncra, és ezzel segíthetjük a szervezett munkások és földművesek életkörülményeinek javítását.

Ezt tehetjük úgy, hogy a méltányos kereskedelemből származó terméket választjuk, és úgy is, hogy aktív állampolgárként felszólítjuk a döntéshozókat és a cégek vezetőit a méltó termelési körülmények megteremtésére.

Honlapunkon rendszeresen beszámolunk az ilyen lehetőségekről.

Oké, meg vagyok győzve, de pontosan mit kéne tennem?

1. Válaszd a fairtrade terméket, amikor csak lehetséges!

2. Jelezd a boltokban, hogy igényed van fair termékekre! Terjeszd a fairtrade-ről szóló ismereteidet a barátaid, kollégáid, családod, és azon szervezetek tagsága körében, amelyekhez tartozol!

3. Légy fair a hazai termelőkkel és munkásokkal is! Válassz olyan hazai terméket, amelynek előállításánál és értékesítésénél biztosított, hogy a termelők és a munkások is tisztességes jövedelemhez jutnak, és kevésbé szennyezik a környezetet. A legfontosabb, hogy tájékozódj, és kérdezz! 

4. Vegyél részt a lakóhelyeden rendezett fairtrade kampányokban, amelyek nyomást gyakorolnak például a banánt árusító vállalatokra, hogy próbáljanak meg egy méltányosabb termelési és kereskedési gyakorlatot meghonosítani.

Mi a helyzet Magyarországon a méltányos kereskedelemmel?

A fairtrade a legfejlettebb országokban is évtizedekig egy alternatív rendszer maradt, és csak a legutóbbi időkben indult komoly fejlődésnek. Hazánkban ma már a társadalom 20-30%-ának megvannak vagy meglennének a lehetőségei arra, hogy bio, fairtrade és környezetbarát termékeket vásároljon, amely nagyon fontos része annak, hogy egy élhetőbb, környezettudatos világot építsünk a jövő számára.

Örömmel osztjuk meg veletek, hogy 2017-ben hazánkban a méltányos kereskedelmi, azaz fairtrade termékek forgalma meghaladta a 3,6 milliárd forintot, és egyben a nemzetközi trendeket is, vagyis közel nyolcszoros volt az előző évhez képest.

A Tudatos Vásárlók Egyesülete 2016 óta méri a magyar fairtrade piac nagyságát, amiről 2014 óta állnak rendelkezésre adatok. 

Az első adattal lefedett évben a méltányos kereskedelem piaca marginális, 68 millió forint volt, és két év alatt, 2016-ig közel hétszeresére nőtt a piac. A növekedés üteme meghaladja mind az infláció, mind az élelmiszerárak növekedését, sőt a többi etikus fogyasztói szegmens, például a biotermékek, a szabadtartásos baromfi vagy az elektromos autók növekedési ütemét is.

Korábban csak azok a termékek kaphattak minősítést, amelyeknek minden lehetséges összetevője méltányos kereskedelemből származott. 2014-től viszont azok a termékek is beléphettek a minősítő rendszerbe, amelyeknek csak a kakaó vagy a cukor összetevője minősített. 2017-re a magyar piacon, elsősorban a diszkontláncokban is tömegével jelentek meg azok a termékek, amelyeknek csak egyik összetevője minősített. Feldolgozott élelmiszereket áruló drogériákban egyre több sajátmárkás terméknek van Fairtrade minősítése.

Az áruházláncok és a speciális bioboltok, delikáteszek, elkötelezett büfék mellett például az osztrák vasúttársaság (ÖBB) Budapestről Bécsbe tartó járatainak büfékocsijaiban is találhatunk fairtrade terméket. 

Szintén hozzájárult a növekedéshez, hogy az ÖMV benzinkúthálózat 2016 közepe óta kizárólag fairtrade kávét árul kútjain.

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás