| Gulyás Emese, Andrea Ben Lassoued, Konrad Rehling
Ezt tudd a banánodról!
Hogyan érik el az áruházláncok, a nagy ültetvényesek és kistermelők, a nemzetközi kereskedelmi szabályok, a gyenge szakszervezetek és a mérgező vegyi anyagok azt, hogy mára a banán lett a kereskedelmi igazságtalanság szimbóluma?
A banán a világ legkeresettebb gyümölcse, a rizs, a búza és a kukorica után a banán a legtöbbek által fogyasztott élelmiszer. Szeretjük, mert tápláló, megbízhatóan egységes íze és állaga van. Kézzel hámozható, törhető, a magja sem okoz gondot. Ennek megfelelően a banán az európaiak harmadik kedvencgyümölcse, az importált gyümölcsök közül pedig az első: ebből hozzák be a legtöbbet az Unióba.
Az Európába behozott banán legnagyobb része ecuadori, de ez a dél-amerikai ország az egész világ legnagyobb banán-exportőre is 24%-os világpiaci részesedéssel: közel százmillió kilót exportál hetente.
A banán fontos
Magyarországon az alma a legfontosabb gyümölcs. Ecuadornak még ennél is fontosabb a banán. Mintegy 6,5 millió tonna banánt termelnek évente, ami a Magyarországon megtermelt alma tizenháromszorosa.
Ecuadorban a nyersolaj után a banán a második legfontosabb kiviteli termék. Az exportbevételeknél minden tízedik dollár a banán- és a főzőbanán-kereskedelméből jön.
A banánszektorban a becslések szerint 190-380 ezer munkás dolgozik, ami az összes dolgozó mintegy 1,5-3%-a.
Az Európába érkező banán negyede Ecuadorból jön
A TVE a helyszínen vizsgálódott
Egy a Tudatos Vásárlók Egyesületével kiegészült nemzetközi kutatócsoport nemrégiben közölt tanulmányt a témában, amelyhez helyben gyűjtött adatokat. A terepkutatást Ecuador legnagyobb banánültetvényén, Los Ríosban kezdték, majd délebbre, El Oróban folytatták a vizsgálatokat, ahol a kisléptékű, 10-30 hektáros ültetvényeken folyó termelés jellemző.
Ezen a két területen termelik az ecuadori banán legnagyobb részét. A kutatók 35 munkással és további 20 érintettel, többek között szakszervezeti képviselőkkel, kutatókkal, üzletemberekkel és hivatalnokokkal készítettek interjút.
Ha a következő matricák valamelyikét látod a banánhéjon, ecuadori banánt veszel: Bonita, Chiquita, Citronex, Cobana, Del Monte, Derby, Dole, Don Mario, Equapak, Excelban, Fair Nando, Favorita, Fyffes, Golden B, Golden Bio, Onkel Tuca, Pretty Liza, Selvática, Slobana vagy Valentina.
A két adu ász: importvám és a minimum ár
A tanulmányból kirajzolódik, hogy az ecuadori banántermelést számos tényező befolyásolja. Az ország gazdasági versenyképessége sokat romlott, amikor regionális banán-versenytársai, például Kolumbia és Peru kedvező kereskedelmi megállapodást írtak alá az Európai Unióval: a banán tonnánkénti importvámját a 2013-as 124 euróról 2020-ra 75 euróra csökkentik.
Az Európai Unió két évvel később megszavazta Ecuador csatlakozását is az említett megállapodáshoz, ami fontos lépés a dél-amerikai banánárak kiegyenlítődéséhez.
Ecuadorban az egy doboz banánért kötelezően fizetendő minimális felvásárlási ár 6,55 dollár volt 2015-ben, ez kb. 0,33 dollár kilónként.
A törvényben rögzített minimális felvásárlási ár sok kistermelőt megvéd a durva ártárgyalásoktól, de sokak szerint a termelés tényleges költsége még mindig több mint a minimálár, mivel azt a nagy, 50 hektár feletti ipari banánültetvények költségei alapján kalkulálták. Nagy méretük miatt ezek sokkal hatékonyabbak, mint a tipikus kis- és közepes méretű ültetvények.
A nagyobb termelők és exportőrök viszont arra panaszkodnak, hogy a minimálár rontja a nemzetközi versenyképességet, mert versenytársaikat más országokban nem kötelezik minimálár megfizetésére.
A szakértők és más források szerint a minimálár a szürke vagy feketepiac felé terelheti a kereskedelmet, ahol az árak a törvényi minimum alatt vannak. Tény, hogy az Európába exportált banán kilónkénti ára sokszor kevesebb, mint az elmúlt évek minimális felvásárlási ára, ami alátámasztja ezt a felvetést.
Becslések szerint a banánföldek 40%-a érintett a szürkezónás kereskedelemben.
Az ecuadori hivatalos minimálár és a fairtrade árak
Hátrányban a kis-ültetvényesek
A munkások számára a kisebb ültetvényeken lényegesen jobbak a munkakörülmények, mint a nagyobbakon. A tulajdonosok hektáronként kétszer annyi munkást alkalmaznak, mint nagy versenytársaik, így a munkások kevésbé vannak kizsigerelve.
A kisgazdaságok hosszú távú fenntarthatósága azonban – részben a földtulajdonosok elöregedése miatt – bizonytalan. Az idősebb gazdák fizikai állapota már nem elégséges a banántermeléshez, gyakran nincs lehetőségük, hogy megbízható munkaerőt alkalmazzanak. Sokszor arra sincs kapacitásuk, hogy kevésbé munkaigényes terményekre váltsanak.
A műszaki korszerűsítéshez szükséges pénzügyi forrásokhoz, hitelekhez nem férnek hozzá, és nem igazán alakult ki az együttműködés sem köztük, ez pedig tovább rontja a helyzetet.
Mindeközben természetesen a jól szervezett nagy ültetvényesekkel kell versenyezniük.
Milyen tisztességtelen eszközökkel élnek a nagyobb piaci szereplők az érvényesülés érdekében? Hogyan szövik be a banánellátási láncok a világot? Mit eredményez, hogy mi európaiak télen több banánt eszünk? Ezekre a kérdésekre keressük a választ cikksorozatunk következő részében.
Segíts Banán Ferinek, hogy legyen fairtrade banán a boltokban!
Nyitókép: pixabay.com
Tetszett a cikk, szeretnél még több akciót? Nyomd meg a lenti gombot és támogasd a www.tudatosvasarlo.hu fenntartását egyszeri felajánlással. Köszönjük!
Legyél Te is a Tudatos Vásárlók Egyesülete büszke támogatója!
A TVE éves támogatói díja 3000 forint. És ezért kapsz egy Tudatos Vásárló Kedvezménykártyát is.
Kattints ide, ha szeretnél 5-15% kedvezménnyel vásárolni a TVE által minősített helyeken.
Ezt a projektet az Európai Unió finanszírozza.