Ezt érték el az ÖkoKör Kamrások
Az ÖkoKör Kamra lényege, hogy nem ragad le az elméletnél, hanem lehetőséget nyújt a résztvevőknek arra, hogy a gyakorlatban is kipróbáljanak új dolgokat, megosszák egymással a sikerélményeiket és a kudarcaikat, hiszen ebből tudnak tanulni, továbblépni, egymást segíteni. A mérések pedig segítenek rávilágítani arra, hogy az ÖkoKör révén honnan hova jutottak, többek között mennyi ételt mentettek meg a kukától.
Még a legzöldebb háztartásokban is előfordul, hogy néha a kukába kerül az étel, és ami a legmeglepőbb: sokszor ennek nem vagyunk tudatában, nem érzékeljük, hogy ez heti szinten mennyi pazarlást jelent mind ételben, mind pénzben. Pont erre jó az ÖkoKör Kamra, hiszen tükröt tart a rossz és a jó szokásaink elé is, és segít elindulni a változás útján.
Mivel köztudott, hogy az élelmiszertermelés felelős az emberiség által kibocsátott üvegházhatású gázok harmadért, nem nehéz belátni, hogy van mit tennünk ezen a téren. Egyrészt azzal, hogy kevesebb ételt dobunk ki, kevesebb húst eszünk, és helyette több zöldséget, gyümölcsöt fogyasztunk.
Az ÖkoKör Kamrában bárki részt vehet, aki nyitott a változásra, szeretne egészségesebben, fenntarthatóbban étkezni, bevásárolni. A résztvevők olyan új praktikákat próbáltak ki, amellyel csökkenteni tudták a kidobott étel mennyiségét, a húsfogyasztást és a csomagolási hulladékukat, ezzel szemben viszont több zöldséget, gyümölcsöt fogyasztottak. Tapasztalataikról beszámoltak a csoportban, így egymást segítették, bátorították.
Több zöldséges ételt próbáltak ki
Ahhoz, hogy számszerűsíthető legyen az ÖkoKör során elért változás, arra kértük őket, hogy az ÖkoKör elején és a végén is vegyék számba az étkezési szokásaikat. Mérjék meg, hogy egy hét alatt hány adag zöldséget, gyümölcsöt fogyasztanak, mennyi húsmentes étkezésük volt és hány adag ételt dobtak ki.
A résztvevők döntő többsége az ÖkoKör hatására több friss vagy főtt zöldséget- és gyümölcsöt fogyasztott. Összesen közel negyedével nőtt az ÖkoKörösök zöldség- és gyümölcsfogyasztása, és 19%-kal a húsmentes étkezések száma. Ez utóbbinál azért volt kisebb a növekedés, mert az ÖkoKörösök közül már sokan vegetáriánusként vagy nagyon elkötelezett flexitáriánusként vágtak bele a programba, így innen már nehéz volt továbblépni. Viszont a háztartások több mint fele csökkentette valamilyen mértékben a húsfogyasztását.
Ezt segítette az is, hogy a Tudatos Vásárlók Egyesülete csíra csomagot biztosított minden csoportnak. Így azok is kipróbálhatták a csíráztatást, akik eddig még nem ismerték. Ez főleg a téli időszakban segített elmozdulni abba az irányba, hogy kevesebb húst, több friss zöldséget tartalmazó étkezésük legyen. A vega ételeket nem csak otthon próbálták ki, a csoporttalálkozókra is vittek kóstolót egymásnak.
A legpozitívabb változás az ételpazarlásban történt. Az ÖkoKör 6 hete alatt felére csökkent a kidobott étel mennyisége. Míg az elején összesen 435 adag ételt dobtak ki, a 6 hetes program végére ez 225 adagra csökkent.
Az ÖkoKör elején átlagosan 3 adag étel veszett kárba a résztvevő háztartásokban egy hét alatt (ez kb 3 almának vagy 3 kis doboz tejfölnek felel meg), az ÖkoKör végére ez már 1 adagra csökkent. Az elején volt olyan háztartás, ahol egy hét alatt 15-20 adag étel is a kukában végezte, de az ÖkoKör végére a legrosszabb érték is csak 10-12 adag volt.
Fél évvel később is megtartották a zöld szokásaikat
Fél évvel az ÖkoKör után is megkerestük a résztvevőket, és megkértük, hogy vizsgálják meg ugyanúgy a konyhai szokásaikat mint az ÖkoKör során. Azt tapasztaltuk, hogy a résztvevők még ennyi idő után is sokkal környezettudatosabbak voltak a főzés, bevásárlás terén, mint az ÖkoKör előtt.
23%-kal több zöldséget, gyümölcsöt, és 8%-kal kevesebb húsos ételt fogyasztottak mint az ÖkoKör előtt. Továbbra is odafigyeltek az élelmiszerpazarlás elkerülésére, mert negyedével kevesebb étel került a kukába az ÖkoKör előtti értékhez képest.
A projekt az Európai Unió pénzügyi támogatásával készült a #GoEAThical -OurFood.OurFuture projekt keretében. A projekt tartalmáért kizárólag a Tudatos Vásárlók Egyesülete vállal felelősséget, és semmilyen tekintetben nem tükrözi az Európai Unió álláspontját.