Januártól szigorúbb ivóvíz szabályok léptek életbe, pedig már az eddigiket sem tudtuk országosan betartani
Az EU tagállamaiban szigorították a csapvízben mérendő anyagok listáját és szigorúbb határértékeket írtak elő. Az új szabályok 2026. január 12-én léptek életben az Unió minden országában, így hazánkban is. Ez az első alkalom, hogy az EU közösségi szinten harmonizált módon megköveteli ezen anyagok szisztematikus monitorozását az ivóvízben. Van viszont egy anyag, aminél már az eddigi határértéket sem tudtuk tartani, pedig bizonyítottan károsítja az idegrendszert, és ami további tíz év haladékot kapott.
Az új EU-szabályozás értelmében a tagállamoknak rendszeresen és harmonizált módon kell ellenőrizniük számos egszésgékárosító anyag szintjét az ivóvízben, és az eredményeket be kell jelenteniük az Európai Bizottságnak.
Az új szabályok értelmében a teljes ivóvízellátási láncot ellenőrizni kell, beleértve a vízkivételt, a kezelést, a tárolást, az elosztást és a vízfelhasználást. A fent említett szigorításokon túl az új rendelet kiterjesztette az ivóvíz kémiai ellenőrzését olyan anyagokra, mint a:
- fertőtlenítési melléktermékek: klorát, haloecetsavak;
- a PFAS örök vegyi anyagok;
- a csövekből esetlegesen kioldódó biszfenol-A (BpA);
- a mikrocisztin-LR, ami egy cianobaktérium-toxin;
- az urán.
- Felére csökkent az összes króm határértéke,
- de 2,4 mg/-re nő a bór határértéke, ahol a geológiai adottságok indokolják.
Amennyiben a koncentráció meghaladja az új határértékeket, a tagállamoknak intézkedéseket kell tenniük ezek csökkentésére, és tájékoztatniuk kell a lakosságot az esetlegesen felmerülő kockázatokról. Az ilyen intézkedések közé tartozhat a szennyezett kutak bezárása, további vízkezelési lépések bevezetése vagy a vízellátás korlátozása mindaddig, amíg a szennyezés nem csökken a megengedett szint alá.
A szabályozás szerint emellett a vízszolgáltatók kötelesek előre felkészülni az ivóvízellátást fenyegető potenciális kockázatokra és veszélyekre, és megfelelő intézkedéseket hozni.
A Bizottság szerint az új jelentéstételi rendszer egyszerűbb, mint a korábbi Ivóvíz-irányelv szerinti rendszer, és csökkenti a szükséges adatmennyiséget anélkül, hogy veszélyeztetné a közegészség védelmét.
Mi volt eddig?
Sokszor halljuk, hogy Magyarországon kiváló minőségű a csapvíz és kimagaslóan hasznos az ásványvizeink mikroelem tartalma, közben viszont sorra érkeznek hírek a vizeinkben megjelenő, ám érzékszerveinkkel nem detektálható szennyezésekről, az ivóvizeinkben felbukkanó káros anyagok sora egyre növekszik.
A szakemberek és civilek az ólommal kapcsolatban folyamatosan kongatták a vészharangot rámutatva, hogy az ólom megengedett határértéke, különösen gyermekek számára, nem biztonságos. Emelett számos vegyi anyag mérése, így például a PFAS-ok – az “örök vegyi anyagok” – vizsgálata is régóta indokolt lett volna, az új szabályozás ez utóbbit is magába foglalja, még ha vitatott is, hogy kellő szigorral teszi-e. Ráadásul a PFAS-vegyületeket tartalmazó növényvédőszerek és ezek bomlástermékei kimaradtak a szabályozásból.
Pedig tudvalevő, hogy ezek a szaporodási képességekre és hormonrendszerre káros anyagok már az ásványvizekben is kimutathatóak, azaz a Föld egész mély rétegeibe lejutott ez a szennyezés – köszönhetően a vegyipar intenzív lobbitevékenységének.
A Tudatos Vásárlók vizsgálja az ivóvizeket és ásványvizeket
A Tudatos Vásárlók Egyesülete 2025 végén indított kampányt annak feltérképezésére, hogy a hétköznapi anyagokból származó hormonkárosító vegyületek – például a BPA és más biszfenolok – bejutnak-e a csapvízbe vagy ásványvizekbe. A kampány célja, hogy akreditált laboratóriumi vizsgálatokkal független adatokat gyűjtsön az ivóvíz minőségéről.
-
10 magyarországi csapvízmintát és 10 ásványvízmintát küldtünk be laboratóriumba.
-
A csapvízminták vizsgálatához követőink lakóhelyén is vettünk mintát.
- Az ásványvíz minták tesztelése részben támogatóink közösségi adományainak köszönhető, amit ezúton is köszönünk nekik!
- A minták már a laboratóriumban vannak, az eredményekkel hamarosan jelentkezünk.
Ki fogjuk deríteni, hogy vannak-e hormonkárosító biszfenolok a hazai csapvízben és palackozott ásványvizekben.
Magyarország komoly kihívás előtt áll
A módosított irányelv kimondott célja, hogy minden európai számára biztonságosabb hozzáférést biztosítson az ivóvízhez, összhangban az Európai Zöld Megállapodásban megfogalmazott nulla szennyezési célkitűzéssel. Az előírásokat Magyarország is átvette. Az persze nagy kérdés, hogyan lesz képes a hazai rendszer megfelelni a szigorúbb szabályoknak.
Egyfelől már most tudni lehet, hogy a hazai csapvizek 52%-a meghaladja a klorát új 0,25 mg/l-es határértékét. A klorát hosszútávú fogyasztása pajzsmirigy működést zavart, a DNS károsodását okozó oxidáló vegyületek képződést és vörösvérsejt károsodást okozhat.
Baj van az ólommal, mégis haladékot kapott
A másik jelentős hazai probléma az ivóvíz ólomtartalma. A Magyarországon jellemző elöregedett infrastruktúra következtében az eddig hatályos 10 μg/l határértéket is számos helyen meghaladta a csapvíz ólomkoncentrációja. Ezt azonban csak 2036-tól kell 5 μg/l-re csökkenteni – a tudomány jelen állása szerint ez az érték, ami nem jelent kockázatot a gyermekek idegrendszeri fejlődésére.
Az alacsonyabb határértéknek való megfelelés érdekében a szolgáltatói hálózatban lévő ólomcsövek és ólom bekötőcsövek cseréjét 10 éven belül el kell végezni. Ez hazánkban kifejezetten nagy kihívás lesz, itt számolt be a G7 arról, hogy milyen aggasztó állapotban van a magyar vízellátórendszer. Csőcserére évek óta nincs állami támogatás, és mivel a szolgáltató csupán a víz átadási pontjáig felel a vízminőségért, a lakosok/házak saját erőből szoktak ehhez hozzálátni. Sajnos azonban a cső részleges cseréje pont ellentétest hatást, magasabb ólomkoncentrációt is okozhat.
Jól látszik tehát, hogy nem lesz egyszerű itthon tartani az új szabályozást, ólom-ügyben évek óta nincsen előrelépés, a klórozásra pedig egyelőre nem tudni, van-e technikai megoldás.
A csapvíz vagy a palackozott a biztonságosabb?
A csapvízben, de a palackozott vizekben is megjelenő kockázatos anyagok eredete lehet geológiai, vagyis nem emberi tevékenység okozta, de számos káros anyag származik a mezőgazdaságból vagy az ipari kibocsátásokból is. Az ivóvizeink szennyeződhetnek a fertőtlenítés következtében, illetve a vezetékrendszerből vagy a palackból is. Tehát mind a csapvízben, mind a palackozott vízben megjelenhetnek különböző káros anyagok.
A palackozott víz esetében komoly probléma és kritika lehet az új szabályozással kapcsolatban, hogy a mikorműanyagokra még mindig nem terjed ki az ellenőrzés. Habár a mikroműanyagok nagy része távozik az emberi szervezetből, a bennmaradó hányad többféle egészségügyi kockázatot jelenthet, az apró gyulladástól akár a rákkeltő hatásig – bár ez utóbbi hatás főleg a tüdőben lerakódó belélegzett mikroműanyagból adódik. A palackokból az ivóvízbe jutott mikroműanyagnál nagyobb problémát jelent a csatornavizekbe jutó szennyeződés, ami egy idő után az élővizekbe mosódik.
Természetesen számos további anyag, például növényvédőszerek bomlási termékei és más ipari szennyezők vagy műanyagokból kijutható kockázatos adalékanyagok mérése is indokolt lenne, ám erre még várnunk kell.
Ezzel együtt is, a jelen szigorítás mindenképp előrelépés. Reméljük mihamarabb sikerül elérni, hogy az új követelményeknek mindenhol megfeleljen a hazai csapvíz és induljon program az épületekben található ólomcsövek lecserélésére, hogy csökkenjen végre a gyermekek és magzatok veszélyeztetése. Óriási előrelépés lenne az ivóvíz biztonságosabbá tétele érdekében, ha Magyarországnak és az EU többi tagállamának sikerülne tartania magát a szigorúbb szabályokhoz. Hiszen az egészséges csapvízhez való hozzáférés mindannyiunknak alapvető joga, ezért minden átfogó és szigorodó szabályozás bizakodásra ad okot.
Hogyan kerülheted el a szennyezett vizet?
- Szennyezés szempontjából a legnagyobb bizonytalanság a fúrt kutak körül van. Ezért érdemes ezek vízminőségét rendszeresen bevizsgáltatni.
- Fontos tudni, hogy hatékony vízszűrőkkel igen sok szennyező eltávolítható. Tehát feltétlenül érdemes egyrészt bevizsgáltatni a vizünket, illetve ha szükséges akkor beszerezni egy ellenőrzött vízszűrőt, hogy a vizünk mindenképp a legbiztonságosabb legyen. Ezt a témát már korábban alaposan körüljártuk, itt találod meg a segédletet ahhoz, mire figyelj, ha vízszűrőt veszel.
- Az ivóvizet pedig érdemes kulacsban magunkkal vinni, ha úgy érzed, ezzel kapcsolatban már elvesztél a bőség zavarában, itt találsz segítséget ahhoz, milyen kulacsot válassz!
Magyarországon a csapból folyó kerülő víz csupán 8%-a származik felszíni vízből (Duna, Tisza, Keleti-főcsatorna, Balaton), a fennmaradó 92%-ot felszín alatti vízforrásból nyerjük. Ezen belül a szolgáltatott ivóvíz 46%-a folyók melletti parti szűrésű kutakból származik, 35% talaj- vagy rétegvízből és 11% védett karsztvízből.
Hogyan tisztítják az ivóvizet?
A kitermelt nyersvízből, amelyet közvetlenül a természetes vízforrásokból vesznek ki, különböző vízkezelési lépéseken keresztül ‘készül’ az ivóvíz, amely a vonatkozó jogszabály (201/2001.) szerinti követelményeknek kell, hogy megfeleljen.
Felszíni víz esetén a vízkezelés általában így történik:
- Nagyobb szennyeződések eltávolítása: első lépésként rácsokkal, szitaszűrőkkel vagy homokfogókkal távolítják el a nagyobb részecskéket.
- Finom szennyeződések kiválasztása: a kisebb, kolloidális anyagokat koagulációval (összetapadás előidézésével), flokkulációval (összecsomósítással), ülepítéssel vagy flotálással választják le.
- További szűrés: ezt követi egy további fizikai szűrés.
- Aktív szén használata: az aktív szenet a vízben lévő szerves anyagok megkötésére használják.
- Fertőtlenítés: végül a vizet fertőtlenítik, hogy a vízhálózatban ne romoljon a mikrobiológiai minőség.
- Felszín alatti vízből időnként egyéb szervetlen anyagok (pl. vas, mangán, arzén, ammóniumot) koncentrációját is le kell csökkenteni.
Civilek a káros vegyi anyagok ellen – a ToxFree Life együttműködés
A Tudatos Vásárlók Egyesülete uniós szinten szeretné elérni, hogy a fogyasztási cikkekbe ne kerülhessenek mérgező anyagok. Az egyesület vezeti a ToxFree Life for All elnevezésű nemzetközi projektet, amely az egészségkárosító anyagok kockázatait csökkentené. Ilyen mérgező anyagok a biszfenolok.
A ToxFree Life for All projektben magyarországi, szlovéniai, csehországi és osztrák fogyasztói szervezetek dolgoznak azon, csökkenjen a fogyasztók káros vegyi anyag kitettsége. A résztvevő partnerszervezetek: a cseh Arnika és dTest, a szlovén ZPS, az osztrák VKI.
Az öt partnerszervezet közösen tesztel, egyeztet döntéshozókkal, kampányokat indít és a fogyasztókat segítő oktatási programokat hoz létre. Az együttműködést a Tudatos Vásárlók Egyesülete kezdeményezte és vezeti.
A Toxfree LIFE for All projektet az Európai Unió LIFE alapja (LIFE22-GIE-HU-ToxFree LIFE for All, 101114078) és az Energiaügyi Minisztérium társfinanszírozza (Z1230232). A cikkben kifejtett nézetek és vélemények a Tudatos Vásárlók Egyesületének álláspontját képviselik, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió véleményét.