fbpx

| Zölden és Nyereségesen

Az EU Integrált termékpolitikája és más nemzeti termékpolitikák

A napjainkban kifejlődőben lévő – uniós szabályozás szintjén már javaslattételi stádiumban lévő – közösségi – és egyes nemzeti – termékpolitika-kezdeményezések egyre nagyobb figyelmet kapnak. Az uniós csatlakozást követően hazánkban is érvényesíteni kell az előkészületben levő direktíva ide vonatkozó elveit, az ily módon harmonizált hazai szabályozás előírásai pedig végső soron a vállalati folyamatokra is kihatással lesznek.

Napjaink társadalma a termékek és szolgáltatások fokozott igénybevételén alapszik. Az egyre kiszélesedő „fogyasztói társadalom” mind több és több terméket követel, de ezek – funkciójuk betöltése mellett – számos negatív környezeti hatással is bírnak. A hatások a termékek bármely életszakaszában jelentkezhetnek, az adott terméktől függő formában, mértékben és időben. A legtöbb háztartási készülék használati életfázisa során – energia-felvétele vagy vízfogyasztása révén – generálja a legtöbb negatív környezeti hatást.

Az elmúlt évtizedek környezeti szabályozása főleg anyag-, folyamat- és közeg-orientált volt. Mára már ez a megközelítés kezd elavulttá válni, hiszen a környezeti elemek (levegő, víz vagy talaj) egymástól elkülönített kezelése lehetőséget teremt a szennyeződések átterjedésére az egyik közegből a másikba (például a füstgázmosók esetén a légszennyezés vízszennyezéssé és veszélyes hulladékká konvertálódik).

Ezen problémák kiküszöbölésére születtek meg a termékorientált szabályozási gyakorlatok. Több országban is találhatunk példát a termék-megközelítésű környezeti politikára és szabályozó eszközökre. Ezek lényege, hogy a szennyezéseket és környezeti terheléseket nem az egyes nyersanyagokra, folyamatokra vagy környezeti- elemekre koncentrálva vizsgálják, hanem a termékre, és annak teljes életciklusa alatt jelentkező környezeti hatásokra összpontosítva. Az életciklus szemlélet segítségével kiküszöbölhető a szennyeződések egyik közegből a másikba, vagy egyik életszakaszból a másikba történő átterhelése.

A napjainkban kifejlődőben lévő – uniós szabályozás szintjén már javaslattételi stádiumban lévő – közösségi – és egyes nemzeti – termékpolitika-kezdeményezések egyre nagyobb figyelmet kapnak. Az uniós csatlakozást követően hazánkban is érvényesíteni kell az előkészületben levő direktíva ide vonatkozó elveit, az ily módon harmonizált hazai szabályozás előírásai pedig végső soron a vállalati folyamatokra is kihatással lesznek.

Az Integrált termékpolitika (Integrated Product Policy, IPP) az Európai Unió kezdeményezése, melynek célja egy általános környezetvédelmi termékpolitika létrehozása a Közösség tagállamai számára. Ennél konkrétabbak a Környezetvédelmi Termékpolitikák, amelyek már nemzeti szintű szabályozást jelentenek, az Unión belül, illetve azon kívül is.

A Német Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Nukleáris Biztonság Minisztériumának definíciója alapján az Integrált termékpolitika (Martin, Belmane, 1999):
„Olyan közösségi politika, amely a termékek és szolgáltatások környezeti teljesítményének folyamatos fejlesztését az életciklus szemlélet tükrében vizsgálja.”

Ilyen Környezetvédelmi termékpolitikai kezdeményezései vannak Ausztriának, Dániának, Egyesült Királyságnak, Finnországnak, Franciaországnak, Hollandiának, Németországnak, Olaszországnak és Svédországnak, több más országban, mint például Belgiumban és Norvégiában pedig kidolgozás alatt állnak. Ezen szabályozók fő célja a termékek széles körének környezeti teljesítményének javítása azok teljes életciklusa során. Az Unió szintjén az IPP ezeket a nemzeti előírásokat kívánja harmonizálni.

Az Európai Bizottság 2001. február 7-én fogadta el az Integrált Termékpolitika Zöld Könyvét, melynek fő célja az IPP-vel kapcsolatos megbeszélések ösztönzése volt. A Zöld Könyv, átfogó konzultációkra és tanulmányokra építve, egy stratégiát javasol a termék-orientált környezetvédelmi szabályozások erősítésére és átdolgozására annak érdekében, hogy elősegítse a környezetet kímélő termékek – mind kínálat, mind pedig kereslet-oldali – piacának a fejlődését. A dokumentum több javaslatot és lehetséges akciót is felsorol, mindkét oldal számára.

A Zöld Könyv nem ad az Integrált Termékpolitikára vonatkozó meghatározást, és nem is utal a korábban már megfogalmazott definíciókra, de megadja az IPP néhány fő jellegzetességét:

• Az integráció a termék teljes életciklusának figyelembevételére, az érintett felekkel való együttműködésre és különböző eszközök alkalmazására utal.
• A “termék” kifejezés mind az anyagi termékeket, mind pedig a szolgáltatásokat magába foglalja (Rubik, Scholl, 2002).

A termékek életciklusa gyakran igen hosszú és bonyolult, és magába foglalja a termék előállításához szükséges természeti erőforrások kitermelését, a termékek megtervezését, gyártását, összeállítását, marketingjét, elosztását, értékesítését, használatát valamint azok végső elhelyezését. Az Integrált Termékpolitika célja mindezen területek összekapcsolása, a környezet egységes, átfogó védelmének érdekében.

1. tábla  A környezeti termékpolitikák életciklus-orientáltsága
A környezeti termékpolitikák életciklus-orientáltsága
1. Minden életfázis integrálása (“bölcsőtől a sírig” vagy inkább “bölcsőtől a bölcsőig”)
2. Minden érintett fél bevonása (termelők, beszállítók, kereskedők, fogyasztók, környezetvédelmi szervezetek stb.)
3. A különböző szintű környezeti hatások integrálása (pl. rövid- és hosszú távú; helyi, regionális és globális; lég-, víz- és talajszennyezés)
Forrás: http://www.epe.be/workbooks

Az Integrált Termékpolitika életciklus-szemlélete megköveteli, hogy a termék egész életútja során fellépő hatásokat figyelembe vegyük, de ez természetesen az adott életfázisban érintett felek aktív bevonásával valósulhat csak meg. A nyersanyagok kitermelése és előkészítése során a beszállítók játszanak szerepet a termék életciklusában és ők azok, akik – bizonyos keretek között – közvetlenül befolyásolni tudják az adott gyártmány környezeti hatásait. Az termék gyártása, előállítása során a termelők a legfőbb érintett felek, majd az elkészült áru piacra történő eljuttatásában a kereskedők játsszák a legfontosabb szerepet. A használati életfázisban maguk a fogyasztók az érintett felek. A “fogyasztók” fogalom alá nem csak a háztartásokat kell értenünk, de ugyanígy fogyasztók az önkormányzatok, kormányzatok és maguk a termelő – vagy más tevékenységet folytató – vállalatok, szervezetek, hisz működésükhöz nekik is szükségük van termékekre és szolgáltatásokra. A végső elhelyezés során a hulladékkezelő vállalatok és az önkormányzatok tevékenysége kerül előtérbe a környezeti hatások terén.
Az egyes érintett csoportoknak meghatározott szerepük és felelősségük van a termékpolitikák megvalósításában, ezért az IPP javasolt stratégiája is az összes érintett fél bevonására szólít fel, és megpróbálja azonosítani is azokat.

A Zöld könyv az Integrált Termékpolitika elképzelésének megfelelő megközelítésben, három nagy csoportra osztja fel az alkalmazható eszközöket és ösztönzőket, ezek: (1) a zöld fogyasztás, (2) a zöld termelés és (3) az egyéb eszközök és ösztönzők. A későbbiekben ebbe a három nagyobb kategóriába sorolja be azokat a konkrét eszközöket, mint amilyen például a környezettudatos terméktervezés, környezeti címkézés, közbeszerzés, szabványosítás vagy a kutatás és fejlesztés.

A zöld fogyasztást segítő eszközök – mint pl. a környezeti címkézés, környezeti termékdeklarációk vagy a zöld beszerzések – legfőbb jellemzője, hogy a fogyasztók vásárlási szokásinak befolyásolását célozza meg, leginkább azok környezeti információkkal való ellátásával.

A zöld termelést segítő eszközök elsődleges célja a termelők támogatása a környezettudatos termékek megtervezésében és legyártásában. Ilyen eszközök – többek között – az életciklus-elemzés és a környezettudatos terméktervezés

Számos olyan eszköz létezik, amelyek nem közvetlenül a terméket érintik, de támogatást nyújthatnak a vállalatok számára az életciklus-megközelítés alkalmazásában. Ezen eszközök közé tartoznak a környezeti irányítási rendszerek – mint az ISO 14001 vagy az EMAS –, a környezeti jelentések és a környezeti számvitel, valamint a témával kapcsolatos kutatások és fejlesztések.

2. tábla Az Integrált Termékpolitika eszközeinek és ösztönzőinek a Zöld Könyv szerinti tagolása:
1. A zöld fogyasztást segítő eszközök és ösztönzők
1.1. A zöld termékek iránti kereslet ösztönzése
1.2. Zöld közbeszerzés
2. A zöld termelést segítő eszközök és ösztönzők
2.1. Termék információk
2.2. Környezettudatos terméktervezési irányelvek
2.3. Szabványosítás és új megközelítés
2.4. Termékbizottságok
3. Egyéb eszközök és ösztönzők
3.1. Menedzsment-rendszerek és termékpolitikák kapcsolata
3.2. Kutatás és fejlesztés
3.3. LIFE program
3.4. Számviteli és jelentési kötelezettség
Forrás: IPP Zöld Könyve, 2001.

A számtalan termékre, és a folyamatban résztvevő nagy számú szereplőre tekintettel, nem lehetséges egyetlen átfogó szabályozó intézkedéssel minden szabályozandó terület lefedése. Ehelyett, a rendelkezésre álló különböző eszközök – mind önkéntes, mind kötelező érvényű – meghatározott kombinációját célszerű alkalmazni. Ilyen eszközök a különböző gazdasági (közvetett) szabályozók, bizonyos anyagok használatának betiltása, önkéntes megállapodások, környezeti címkézés és terméktervezési irányelvek is. Ezen eszközök megfelelő arányának megállapítása az Integrált Termékpolitika egyik nagy feladata.

Több európai ország gyakorlatát megvizsgálva megállapítható, hogy a termék-orientált környezeti szabályozás terén az Európai Unióban az Északi országok a legaktívabbak, de ezen országok között is Svédország és Dánia játszik vezető szerepet.

A termékpolitikák stratégiai alapjait meghatározó alapelvek nemzeti szintű elemzése bizonyos szintű egyezést mutat. A három legfontosabb – közvetlenül vagy implicit megfogalmazott – alapelv az integráció, a piac-alapú megközelítés, és az életciklus-szemlélet (Ernst and Young, 2000).

Az integráció többféleképpen is értelmezhető és alkalmazható. A horizontális integráció során a terméklánc egy adott pontjához kötődő környezeti hatások szabályozását integrálják a környezeti elemek közötti szennyeződés-transzfer elkerülése céljából. A vertikális integrációnál a termék-lánc során fellépő környezeti hatások egységes megközelítése a lényeg. A szabályozási integráció a környezeti tényezőknek más szabályozási területekbe való integrálását jelenti.

A vizsgált nemzeti termékpolitikák céljai igen változatosak, a leggyakrabban hangsúlyozott célok között a termékek által okozott környezeti terhek csökkentését, valamint – az alapelvekkel összhangban – az életciklus szemlélet alkalmazását, az integrációt, és a piaci konfliktusok elkerülését említhetjük meg.

A tagországok gyakorlatát vizsgálva megállapítható, hogy lényeges különbségek figyelhetők meg az IPP intézkedések irányultságával kapcsolatban. Míg a hollandok a kínálati oldal támogatására koncentrálnak, addig Dánia és Svédország mind a kínálati, mind pedig a keresleti oldallal egyaránt foglalkozik. Ugyanakkor az Egyesült Királyságban főleg a keresleti oldal ösztönzésére koncentrálnak. Ebből kifolyólag a nemzeti intézkedések, tevékenységek és prioritások is igen eltérőek, erre példa, hogy az információs eszközök szerepe Hollandiában nem túl hangsúlyos, míg Dániában, Svédországban és Angliában azokat az integrált termékpolitika egyik fontos eszközének tekintik.

A „termékpolitikák” címszó alatt végrehajtott intézkedések a már korábbi szabályozások, vagy azok kibővítése eredményeképpen megszületett eszközök alkalmazását jelentik. A legkoordináltabb intézkedések az északi országoknál (különösen Dániában) és Hollandiában tapasztalhatók.

Érdekes, hogy a termékcsoportok prioritásának meghatározása csak Dániában figyelhető meg. Eddig négy termékcsoportra állítottak fel termékbizottságokat; ezek az elektronikai ipari, a szállítmányozási, az építőipari, és a textilipari termékbizottságok. A bizottságok feladata, hogy az adott gyártmány teljes életciklusa során érintett érdekelt feleket egy közös fórumon hozza össze, és segítse a közöttük zajló párbeszédet és kooperációt. A többi vizsgált országban – Németország, Olaszország, Hollandia, Svédország, és az Egyesült Királyság – még nincsenek egyértelműen meghatározott termék-csoportok.

Svédországot külön kiemelhetjük, hiszen egyedül itt találkozunk az IPP definíciójának megfogalmazására tett utalással, valamint itt bukkan fel – a vizsgált országok között egyedülálló módon –a keresleti és kínálati oldal egységes figyelembevétele, és a termékek mellett a szolgáltatások elkülönült kezelése is.

Ezek alapján megállapítható, hogy eddig még egyik vizsgált országban sem dolgoztak ki olyan, teljesen integrált környezeti termékpolitikát, mely a termékek teljes életciklusát lefedné.

Az Integrált termékpolitika Fehér Könyvének megjelenése a közeljövőben várható, tehát néhány éven belül Magyarországnak, mint az Európai Unió teljes jogú tagjának, is meg kell felelni a direktíva követelményeinek. Ezért már most célszerű tanulmányozni a termékpolitikák kidolgozásában vezető szerepet betöltő országok gyakorlatát és tapasztalatait, a hazai szabályozási rendszer minél gördülékenyebb működése érdekében.

Borsos Beáta, TTMK

A cikk megjelent a Zölden és Nyereségesen c. KÖVET Hírlevél 16. számában 2003-ban.

Felhasznált irodalom:
1. Green Paper on Intergrated Product Policy, COM (2001) 68 final, Brussels, 07. 02. 2001.
2. Ernst and Young, Developing the Foundation for Integrated Product Policy in the EU, 2000.
3. Martin Charter, Inga Belmane, Integrated Product Policy (IPP) and eco-product development (EPD) The Journal of Sustainable Product Design, Július 1999.
4. http://www.cfsd.org.uk
5. http://www.epe.be/workbooks

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás