fbpx

Tarts velünk, legyéla tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz!

Étrendünk sötét oldala

| Kalas Györgyi

A Mental Health Foundation által készített tanulmány szerint az elmúlt
ötven évben alapjaiban változtak meg táplálkozási szokásaink és
táplálékaink, a megváltozott élelmiszerek hatására pedig felborult
szervezetünk évszázadok alatt kialakult, kényes vitamin- és
zsírsav-egyensúlya. Mindez bizonyíthatóan negatív hatással van mentális
állapotunkra és egészségünkre.

Közismert tény, hogy ma
már pusztán élelmiszerekkel igen nehéz fedezni azt a vitamin- és ásványi anyag
mennyiséget, ami alapvetően szükséges a mindennapokhoz, nem beszélve a
fokozottabb vitaminszükségletről, például terhesség alatt vagy betegség után.

Átlagos élelmiszerboltban
szinte kizárt, hogy vegyszermentes élelmiszerekhez jussunk, a zöldség pedig
bizonyosan sokkal több rovarirtó szert, viszont kevesebb napot látott, mint
akár még szüleink idejében is. A takarmányozási célra használt gabonákhoz például
egyre nagyobb mértékben használnak vegyszereket, amik aztán az állati eredetű
termékeken keresztül bejutnak a mi szervezetünkbe.

A legújabb kutatások
szerint mára megváltozott az állatok zsírösszetétele is, ami révén a kedvező
hatású omega-3 zsírsavakból egyre kevesebbet, míg omega-6 zsírsavból egyre
többet fogyasztunk az elfogyasztott húsok révén. Ez pedig – a vitamin- és
ásványi anyag hiánnyal együttesen – igen rossz hatással van mentális állapotunkra.
A zsírsavak e felborult összetétele sokszor okoz levertséget, koncentrációs és
emlékezet-problémákat, állítják a Changing
Diets, Changing Minds: how food affect mental well being and behaviour

(Változó étrend, változó agy: hogyan hat az élelmiszer a mentális jóllétre és
viselkedésre?) című tanulmány szerzői.

 

Mi kell?

A legfontosabb anyagok, amelyek
a stabil mentális állapotért és a jó közérzetért felelősek, az omega-3
zsírsavak (ezek többnyire halakban találhatóak meg), a cink, a magnézium és a
vas, valamint a B-, C- és E-vitaminok. Azt természetesen nem lehet állítani,
hogy aki ügyel arra, hogy étrendje mindig tartalmazza ezeket az anyagokat,
annak soha, semmilyen mentális betegsége nem lesz, annyi azonban bizonyos, hogy
ezek a vitaminok és ásványi anyagok jobb közérzetet biztosítanak, és segítenek
csökkenteni bizonyos mentális betegségek tüneteit, csakúgy, mint a kezelésükre
használt gyógyszerek mellékhatásait – állítják a tanulmány szerzői. E
tápanyagok beviteléhez sok zöldséget, gyümölcsöt, magvakat, diókat, teljes kiőrlésű
gabonát, valamint alkalomadtán olajos halakat, tejterméket és húst kell
fogyasztani.

Őseink még sokat
fogyasztottak ezekből az élelmiszerekből, de a nyugati világban, és egyre
inkább a szegényebb országokban is az a tendencia, hogy egyre kisebb
mennyiségben és egyre kevesebbféle gyümölcsöt eszünk. Ugyanez a helyzet a
gabonával (Nagy-Britanniában például az elfogyasztott gabonák 90%-a búza), valamint
a hallal is. Ezzel szemben egyre több zsíros húst, valamint ismeretlen
összetételű, félkész terméket fogyasztunk, és velük együtt adalékanyagokat
valamint mezőgazdasági kemikáliákat is.

Már régóta tudjunk, hogy
zsírból sem mindegy, milyet fogyasztunk, a telített zsírsavak – amelyeknek az a
jellemzője, hogy kemények, mint például a vaj – ugyanis sokkal inkább vezetnek
keringési megbetegedésekhez, mint telítetlen társaik – amelyek sokkal lágyabbak
vagy akár folyékonyak, mint például az olívaolaj, így jobban tudja őket a
szervezet felhasználni. Egyre több cukrot, sót és telített zsírt eszünk, ami
nem csak elhízáshoz, és keringési problémákhoz vezet, hanem – a már idézett
kutatás szerint – mentális betegségekhez és antiszociális megnyilvánulási
formákhoz is.

 

Sokan vannak

A kutatás készítői
szerint jelenleg a felnőtt lakosság mintegy 10%-a szenved valamilyen mentális
betegségben, ami azt jelenti, hogy minden negyedik család érintett. Ráadásul ez
a szám egyre csak növekszik. Bár az idézett adat kifejezetten kutatásuk
helyszínére, Nagy-Britanniára vonatkozik, Európa más országaiban is hasonló
lehet a helyzet.

A mentális betegségek
között messze első helyen áll a depresszió, és kevesen gondolnak bele, hogy
ezek a betegségek nemcsak az érintett családokra, hanem az államra és a
társadalomra is nagy terhet rónak. A betegségek kezelésének költsége és a kieső
munkaidő költségei ugyanis egyre magasabbra rúgnak.

A legutóbbi kutatások
egyértelműen kimutatták, hogy az általunk elfogyasztott étel hat az agyunk
szerkezetére és működésére. A kutatások szerint a megváltozott táplálkozásnak
elsősorban a hiperaktivitás, a depresszió, az Alzheimer-kór és a skizofrénia
kifejlődésében lehet szerepe. Az élelmiszerekben található adalékanyagok pedig
bizonyítottan hatással vannak, főleg a gyerekek viselkedésére.

Több kutatás irányult a
halfogyasztás és a depresszió közötti összefüggések felderítésére, kimutatva,
hogy azokban az országokban, ahol több halat fogyasztanak az emberek,
kevesebben szenvednek depresszióban. Ugyanezt mutatták ki a sarkvidékek és
Finnország lakosainak körében is. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy voltak
olyan kutatások is, amelyek semmilyen összefüggést nem találtak a halfogyasztás
és a depresszió között.

Annyi mindenesetre
bizonyos, hogy a telítetlen zsírsavaknak nagy szerepük van a hangulat
javításában, és egyes depressziós betegeknél javulásról számoltak be omega-3
zsírsavak adagolása után. A hal mellett a folsav hatását is kimutatták a
depresszió megelőzésében.

 

Történelmi
kitérő

Tévedés azonban azt hinni, hogy a
táplálkozás megváltozása csak a modern kor sajátja. Az első radikális változás
a táplálkozásban a mezőgazdaság kialakulásával következett be, ekkor ugyanis az
emberek egyre nagyobb mennyiségben kezdtek el gabonát fogyasztani. A gabona
fedezte napi energia-bevitelük 40-70%-át, míg a gyümölcsök bevitele, amelyek a
gabonák előtt az étkezések egyik fő összetevői voltak, csökkent, ezzel együtt
természetesen csökkent a bevitt vitamin mennyisége is. Csökkent a húsfogyasztás
is (ami főleg vad húsokból állt).

Ez az addig kiegyenlített omega-3 és
omega-6 zsírsavak egyensúlyát megbontotta: egyre inkább az omega-6 zsírsavak
kerültek túlsúlyba az étrendben. A régészeti kutatások a megtalált csontvázak
vizsgálata után azt mutatták, hogy ez az étrendváltozás jelentős egészségbeli
romlással is járt. Később ez jelentősen javult a termesztett növények
fajtájának növekedésével, az állattenyésztés bevezetésével és a halászat
kialakulásával.

Az újonnan kialakult egyensúly az ipari
forradalom idején bomlott fel újra, amikor a városba áramló munkásokat olcsó
élelmiszerrel kellett ellátni, és ezzel párhuzamosan kialakultak mindenféle
tartósító eljárások is. A gőzgéppel hajtott malmok olcsón állították elő a
lisztet, bár akkor még nem gondoltak arra, hogy az így előállított fehér
lisztben mennyivel kevesebb a vitamin.

Drámaian megnőtt ugyanakkor a
húsfogyasztás. Míg az 1800-as években egy európai ember átlagosan évi 2,5 kg
húst fogyasztott, ez a szám a század végére 45 kilóra nőtt. Ezzel párhuzamosan
a zöldségek fogyasztása mintegy 30%-kal esett vissza. A huszadik században
legnagyobb mértékben a cukor előállítása nőtt: a század eleji 8 millió tonnáról
több mint 70 millió tonnára.

A huszadik században az élelmiszer-előállítás
gyorsabban nőtt, mint a népesség, és mára annyi élelmiszert termelünk, hogy
mindenkinek jutna belőle napi 2700 kalória (30 évvel ezelőtt ez a szám 2300
kalória volt). Ez azt jelenti, hogy az előállított mennyiségből mindenkinek jutna
elegendő élelem.

Ne feledjük ugyanakkor, hogy az
elfogyasztott hús minősége is sokat változott a második világháború óta. Az
állatokat kövérebben vágják le, mint ötven éve, és szervezetük sokkal több
zsírt és káros zsírsavat tartalmaz, mint annak ellőtte. Az a 350-féle rovarirtó
és vegyszer pedig, amit szerte a világon használnak, nemcsak a növényekbe, de a
takarmányon át a húsba és a tejbe is belekerül.

 

A cikk alapjául szolgáló tanulmány itt tölthető le >>>

 

Forrás: Mental Health Foundation

Képek [cc] SXC

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek