| Tudatos Vásárló
Étkezési szokásaink növelik leginkább az ökológiai lábnyomunkat
Szektoronként vizsgálva földünk ökológiai lábnyomát kiderül, hogy hazánkban az átlaghoz képest jelentősen magasabb az élelmiszerfogyasztás környezetre gyakorolt negatív hatása.
Igaz, hogy a nyugati társadalmak, adott esetben kormányzatok egyre látványosabb lépéseket igyekeznek tenni a negatív környezeti hatások csökkentésére, de a túlzott ipari termelés és az elhatalmasodott fogyasztás miatt még mindig jóval nagyobb az ökológiai deficit (a szennyezés). Ez a nagy ökológiai lábnyomban is megmutatkozik.
A lábnyom kiszámítására különböző módszerek állnak rendelkezésre: direkt és indirekt módon is vizsgálhatjuk a különböző emberi tevékenységek hatásait környezetünkre.
A Csutora Mária, a Corvinus Egyetem tanára által bemutatott, a hazai fogyasztási szokásokat vizsgáló ökológiai lábnyom felmérés tanulsága szerint a magyar háztartások legnagyobb mértékben (a teljes lábnyom 42%-ával) az élelmiszerfogyasztással hatnak környezetünkre. Ezt követi a közvetlen energiafelhasználás (ez nagyjából arányosan kétfelé oszlik a közművek, illetve a háztartások egyedi fűtése és az egyéni közlekedés energiaigénye közt), majd a harmadik helyen áll a szolgáltatások, legfőképpen a vendéglátás hatása.
Hazánkban a legnagyobb terhelést az élelmiszertermelést (beleértve az italok előállítását is) kiszolgáló mezőgazdaság, erdő- és vadgazdálkodás jelenti a környezetre. A tehetősebb háztartásokban, ahol az élelmiszervásárlásra is többet költenek, mindez a hatás még erősebb.
Az átlagoshoz képest is nagyobb a fogyasztás a hétvégeken. A kikapcsolódás, rekreáció, a szálloda- és vendéglátóipar hazai igénybevétele is meglepően magas szinten érezteti hatását a környezetre. Itt is leginkább a hétvégre koncentrálva növekszik meg a lábnyom mérete.
Az általános fogyasztás mértéke pedig a tehetősebb rétegek felé haladva folyamatosan emelkedik, itt azonban a hétköznapi szükségleteken felül egyre nagyobb szelet jut a luxus célú, így még inkább környezetterhelő kiadásokra.
Magyarországon a népesség 30%-a él az ország ökológiai kapacitásának szintje alatt. A tehetősebbek nagyarányú luxusfogyasztása viszont 2,5-szerese az átlagnak. A felmérés Nagy-Britanniával veti össze a hazai fogyasztási szokásokat, amelyből kiderül például, hogy a magyar élelmiszerfogyasztók a brit arányokhoz képest közel háromszor akkora lábnyomot hagynak maguk után környezetünkben. Ennek hátterében a kutatók szerint valószínűleg a nagy arányú állati termék fogyasztás áll.
Alapvetően mindennapi szokásaink radikális változtatására volna szükség. Az egyéni kezdeményezéseknek ugyan nagyon fontos az üzenetértéke, jó példát, szemléletet mutat, így mindenképpen hasznosak, de ezek egyelőre vajmi kevés eredményt értek el az ökológiai lábnyom hatásos csökkentésében.
A cikk a Corvinus Egyetemen 2009-ben tartott Fenntartható Fogyasztás Konferencián elhangzott előadás összefoglalója.
A cikk az EEA and Norway Grants támogatásával, a HU0056 kódszámú, Fenntartható fogyasztás, termelés és kommunikáció projekt keretében jelent meg.
Kép [cc] fotoosvanrobin