Minden növény több-kevesebb mennyiségű keményítőt tartalmaz, amely különböző, egymással kémiai kötésben lévő cukormolekulákból áll. Ezeket a kötéseket bontják föl, így a keményítő az egységnyi cukor építőelemeire hullik. A fajta, és a keverék jellege alapján különféle keményítőszörpöket kapnak, amit aztán tovább feldolgoznak.

Sok élelmiszer tartalmaz glükózszirupot, amit keményítőből állítanak elő, de a szőlőcukor (dextróz), valamint a Szorbit E420, Mannit E 421 vagy a Maltit E 965 is ilyen eljárással készül.

A legfontosabb növényi keményítőforrás a kukorica, a burgonya és a búza. Korábban erős savakat kellett alkalmazni, hogy a keményítőt cukor egységekre tudják bontani. Manapság szinte kizárólag enzimeket használnak erre a célra, amelyek jelentős részét genetikailag módosított mikroorganizmusokból nyerik.