fbpx

Allergia

A kiváltó okok meghatározott anyagok (allergének), amelyeket a szervezet tévesen idegennek, ezért potenciálisan veszélyesnek ítél. Az immunválasz beindul – ehhez társul egy téves szabályozás, illetve a farmakológiailag hatásos anyagok, elsősorban a hisztaminok. Az ilyen, túlzott immunreakciót “valódi” allergiának hívják. Más a helyzet a pszeudoallergia esetében (ez egy allergiaszerű tünetcsoport), amikor is az érintett személy vérében nem találhatók a meghatározható allergénnel szembeni “antitestek”. 

Az allergiás megbetegedés tünetei egyénenként nagyon különbözőek: kiütés, bőrpír, nyálkahártyák duzzanata, extrém esetben életveszélyes anafilatikus sokk is kialakulhat.

Allergének azok az anyagok, amelyek az arra érzékeny embereknél allergiás reakciót válthatnak ki. Ilyenek lehetnek a pollenek, állatszőr, rovarcsípés, háziporatka, állati és növényi termékek minden fajtája. Az élelmiszerekben előforduló allergének többnyire nagy molekulasúlyú fehérjék. Egy allergén élelmiszer akár több allergénanyagot is tartalmazhat, így pl. a szója esetében mintegy 15 allergénanyagot azonosítottak. 

A leggyakoribb allergénanyagok  leírása megtalálható különféle adatbankokban. Az adalékanyagok rendszerint nem allergének; pszeudoallergének vagy a szervezet számára elfogadhatatlanok (intoleranciát okozók) fordulnak elő inkább közöttük.

Táplálékallergia esetén egyes élelmiszer-tápanyagok váltanak ki allergiás reakciót. A mindenkori allergének fölvétele a száj, illetve a bél nyálkahártyáján át történik, esetenként a bőrön keresztül vagy belélegezve. A táplálékallergiások száma erősen szórt; felnőttek 1-5%-a, a hat év alatti gyerekek 3-10%-a érintett. Közép-Európában a leggyakrabban a földimogyoró, a szója, a tehéntej, a tojás, a hal, a dió, a kagylók és a zeller vált ki allergiás reakciót. Az élelmiszerallergia ritkábban fordul elő, mint a pollenallergia.

Gyakran egyes allergiás személyek pozitív reakciót mutatnak akkor is, ha az ismert allergiát okozó anyaggal nem kerültek érintkezésbe. Ezt a jelenséget keresztallergiának nevezik. A kiváltó ok egy, az allergiát okozó anyaghoz hasonló kémiai szerkezetű másik anyag, melyet a szervezet tévesen allergénként azonosít.  Ezért mutatnak pl. a nyirfapollenre allergiás emberek gyakran érzékenységet az almára vagy a dióra.Többféle keresztallergia ismert, de ezen a területen sok még a hiányosság. A keresztallergiák meghatározása azért nehézkes, mert az allergiás reakciók nem mindig vezethetők vissza egyértelműen egy termékre vagy összetevőre.

Minden “valódi allergia” egy érzékenységi fázissal kezdődik. Csak hosszabb kontaktus alakítja át az immunreakciót. Ekkor a vérben az allergénhez kapcsolódó antitesteket lehet találni. Az érzékenységi szakaszban az immunrendszer nagyon könnyen reagál, elég az allergénnek a legkisebb nyoma is, hogy beindítsa a reakciót. Nehéz megállapítani, miért fejlődik ki az érzékenység bizonyos embereknél. Fontos faktor a genetikai adottság, de a környezet, a táplálkozás, és pszichés tényezők is szerepet játszanak.

Lásd még: Pszeudoallergia, Intolerancia

    Iratkozz fel híreinkre!

    Tippek, tesztek, programok

    Megszakítás