
E 954 – Szaharin és nátrium-, kálium-, kálciumsói
Egyéb elnevezések
benzoesav-szulfimid, sacharin
Leírás
Az 1878-ban felfedezett szaharin az első kémiailag szintetizált édesítőszer volt.
A cukornál (szaharóz) 450-550-szer édesebb, de keserű-fémes mellékíze van. A szaharint az emberi szervezet nem tudja hasznosítani, ezért nem biztosít energiát.
Az élelmiszeriparban elsősorban vízben jól oldódó nátriumsóját (E 954 ii) alkalmazzák. Mivel a szaharin erősíti a cukorhelyettesítők és más édesítőszerek, köztük az aszpartám (E 951) és a ciklamát (E 952) hatását, általában ezekkel keverve használják.
Előállítás
A szaharint kémiai reakcióval toluolból vagy ftálsavból állítják elő.
Használat
A szaharin csak meghatározott élelmiszerekhez engedélyezett.
Ezek közé tartoznak többek között:
• Csökkentett energiatartalmú ill. cukormentes italok (max. 80 mg/l)
• Csökkentett energiatartalmú ill. cukormentes desszertek (max. 100 mg/kg)
• Csökkentett energiatartalmú ill. cukormentes lekvárok, dzsemek, zselék (max. 200 mg/kg)
• Csökkentett energiatartalmú ill. cukormentes kakaó- vagy szárított gyümölcs alapú édességek (max. 500 mg/kg)
• Édes-savanyú gyümölcs- és zöldségkonzervek (max. 160 mg/kg)
• Édes-savanyú konzervek halból, tenger gyümölcseiből és puhatestűekből (max. 160 mg/kg)
• Szószok és mustár (max. 160 ill. 320 mg/kg)
• Alkoholos italok (max. 80 mg/l)
• Gabonából vagy diófélékből készült snack-ek (max. 100 mg/kg)
• Táplálékkiegészítők (max. 80 – 1.200 mg/kg)
Biztonság
A szaharin veszélytelennek számít. A szervezet változatlan formában kiválasztja.
Patkánykísérletek a szaharint összefüggésbe hozták a hólyagrák képződésével; ezeket az eredményeket azonban más, állatokkal és emberekkel kapcsolatos tanulmányok nem tudták megerősíteni.
Elfogadható napi beviteli mennyiség (ADI)
2.5 mg/kg