E 132 - Indigókármin

Leírás


A sötétkékre színező indigókármin szoros rokonságban van a természetben előforduló indigóval. Egy kis kémiai különbség miatt azonban az indigókármin vízoldható. Színét magas hőmrsékleten is megtartja, de nem savtűrő.   

Előállítás

Az indigó színezéket sok évszázadon át az indigónövényből nyerték. 1897-ben vált lehetővé az indigókármin szintetikus előállítása, azóta a színezéket többlépcsős kémiai eljárással fenilglicinből nyerik. Az indigókármin név a vegyület nátriumsóját jelöli. A színezék kálcium- és káliumsói, valamint az alumíniumlakkja is engedélyezett.

Használat

Az indigókármin csak meghatározott élelmiszerekben használható. Ide tartoznak többek között:
• Édességek (max. 300 mg/kg)
• Sütemény, kekszek, levelestészta (max. 200 mg/kg)
• Likőr (max. 200 mg/kg)
• Fagylalt és desszertek (max. 150 g/mg)

Zöld, lila és barna színárnyalatok eléréséhez az indigókármint más színezékekkel együtt is használják.
Ezen kívül az indigókármint alkalmazzák gyógyszerek, kozmetikumok és textilek színezésére is.

Biztonság

Az indigókármin veszélytelennek számít. Túlnyomó része változatlan formában kiürül a szervezetből.  

Egereken végzett kísérletek arra figyelmeztetnek, hogy az indigókármin jelenlétében a nátriumnitrit nitrózaminná alakulhat. Embereken eddig nem végeztek hasonló vizsgálatokat. 

Elfogadható napi beviteli mennyiség (ADI)

5 mg/kg

Ezekbe a típusokba tartozik







  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében