E 129 – Alluravörös AC

Leírás

Az alluravörös az azoszínezékek közé tartozik.

Előállítás

Az alluravöröst az úgynevezett azokapcsolás során kémiailag szintetizálják. Ennek során két nitrogénatomból létrejönnek az azoszínezékekre jellemző azocsoportok. Az alluravörös elnevezésen általában ennek a csoportnak a nátriumsóját értik. Az alluravörös kálcium- és káliumsói, valamint alumíniumlakkja is engedélyezett.

Használat

Az alluravörös meghatározott élelmiszerekben, változó adagolás mellett használható. A színezék többek között az alábbi élelmiszerekben használható:
• Brit löncshús (Luncheon Meat; max. 25 mg/kg)
• Brit reggeli virsli (Breakfast Sausages; max. 25 mg/kg)
• Vagdalthús legalább 4 % gabonatartalommal (max. 25 mg/kg)
• Pezsgőpor, italpor, szörp (max. 100 mg/kg)
• Ízesített ömlesztett sajt (max. 100 mg/kg)
• Növényi fehérjéből készült, húst és halat helyettesítő termékek (max. 100 mg/kg)
• Fagylalt, puding, desszertek (max. 150 mg/kg)
• Sütemény, kekszek, levelestészta (max. 200 mg/kg)
• Burgonya és gabonaalapú sós snack-ek (max. 200 mg/kg)
• Édességek (max. 300 mg/kg)
• Táplálékkiegészítők (max. 300 mg/kg)

A színezék ezen kívül kozmetikumokhoz is felhasználható.

Biztonság

Az alluravörös az arra érzékeny embereknél allergiaszerű reakciót válthat ki. Különösen a szalicilsavra és annak származékaira való érzékenység esetén fordulhat elő légzőszervi vagy bőrtünet.

A csomagoláson használata esetén föl kell tüntetni a következő figyelmeztető szöveget a színezék megnevezése vagy E-száma mellett: „A gyermekek tevékenységére és figyelmére káros hatást gyakorolhat”.

Az ún. szalicilátok az aszpirinben találhatóak meg (hatóanyaga az acetilsalicilsav), a természetben pedig az ananászban, a sárgabarackban, az eperben, a grapefruitban, a málnában, a mézben, a ribizliben, a szőlőben valamint a citromban fordul elő. A benzoesavra (E 210) érzékenyen reagáló személyek allergiaszerű tüneteket tapasztalhatnak az alluravörös hatására is.