
| Tudatos Vásárló
Érdektelen vállalatok?
Magyarország gazdasági szférája nem büszkélkedhet magas társadalmi felelőségvállalási kultúrával – állapítja meg az EMLA sajtóközleményében.
A Szennyezés Kibocsátási és Átviteli Nyilvántartás (röviden PRTR) rendelet 2006 februárjában lépett életbe az Európai Unióban. Ez 2007-től évenkénti adatszolgáltatásra kötelezi a legtöbb környezetszennyező anyagot kibocsátó, a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló 96/61/EK számú irányelv (IPPC) jogszabály hatálya alá tartozó vállalatokat. A rendelet értelmében 2009-től a kibocsátási adatok nyilvánosan is hozzáférhetőek lesznek, azaz – elméletileg – átláthatóvá válik, melyik vállalat milyen mértékben szennyezi a környezetet. A Nyilvántartás egy adott jelentési időszakra – egy évre – és 90 vegyi anyagra és anyagcsoportra vonatkoztatva tartalmazza a környezeti elemeket szennyező, fizikai mértékegységekkel kifejezett kibocsátások adatait. A PRTR lényegét tekintve a vállalatok termelőtevékenységéből fakadó környezetterhelés – közérdekű! – információinak valósítja meg nyilvános és aktív terjesztését.
A civil szervezetek és a vállalati szféra egyidejű támogatására alakult Környezeti Management és Jog Egyesület (EMLA) „Adatok. Értünk!” elnevezésű programja ezt a kötelezettséget kívánja előkészíteni, amikor a hazánkban működő, és a programhoz önkéntesen csatlakozó vállalatokat felkészíti a változásra. A program célja mindazonáltal a gazdaság szereplőinek erősítése a társadalmi felelősségvállalás terén is.
Az EMLA mintegy 700 vállalatot és 1000 telephelyet keresett fel együttműködési ajánlatával, aminek része volt a május 3-ig tartó önkéntes adatszolgáltatás. A beérkező adatokból a kibocsátási adatok iránt érdeklődőket tájékoztató, nyilvános adatbázis készül, amely egyszersmind lehetőséget teremt a vállalatokkal és tevékenységükkel való megismerkedésre, de akár az őket övező mendemondák szétoszlatására is.
Az együttműködés tehát a vállalatok számára is előnyös. Az adatszolgáltatással kapcsolatos gyakorlati segítségen túl számos lehetőséget kapnak a nyilvános megjelenésre, hogy növelhessék hitelességüket és népszerűségüket, bizonyíthassák a társadalmi párbeszédre való nyitottságukat, illetve a társadalmi felelősségvállalásra való hajlandóságukat. Mindezek nagyban meghatározzák az adott vállalatok arculatát, ami nem elhanyagolható piaci tényező.
Mindezek ellenére május 3-ig a felkeresett vállalatok közül mindössze 16 (!) szolgáltatott adatokat a kezdeményezéshez kapcsolódva. Külön tanulmányt érdemelne, hogy vajon mi az oka az érintettek ilyen mértékű érdektelenségének. Az EMLA minden esetre június 1-ig meghosszabbította az önkéntes adatszolgáltatás határidejét. Addig talán akad olyan újabb vállalat, amely ezúton is bizonyítja magáról, nyitott az önkéntes adatszolgáltatásra, a társadalmi párbeszédre.