A 125 négyzetméteres, Szekér László tervei
alapján megépített ház fajlagos építési költsége bruttó 230 ezer forint
négyzetméterenként, alig drágább, mint egy hagyományos technológiájú és
energiafogyasztású épületé. A gáz nincs bekötve a házba, a tartalékfűtés
hőtárolós villanykályha, amelynek a fogyasztása 1,5 kilowattóra, annyi, mint
egy nagyobb hajszárítóé.

A passzív ház alapelve az, hogy az energia bent van az
épületben, és meg kell akadályozni, hogy kijusson onnan. Európában 18 éve
indult a passzívház-építés, eddig 15 ezer ház készült el, de ezekből csak 1100
a minősített épület. A minősítést a darmstadti székhelyű Passivhaus
Institut adja. Ez egy magánintézmény, amely alapvetően kutatásra jött
létre, és mára nagy tudásra tett szert a témában. Benécs József energetikai
szakértő bemutatta a tájékoztatón azt a kézikönyvet és szoftvert, amelyet az
intézet dolgozott ki a tervezők részére, és amely ma már magyarul is
hozzáférhető.

Az első minősített passzív ház határoló falai olyan
polisztirolhab (hungarocell) elemekből készültek, amelyek mint a Lego kockák
illeszthetők egymáshoz. Az 50 centiméter vastag kockák közepén lévő üregbe
beton kerül, ez tartja a házat. Ennek a falnak a hőátbocsátása alig egynegyede
egy korszerű, 38 centiméter vastag, téglából épített fal hőátbocsátásának.

A ház hőszigetelését egy példával szemléltette Szekér László
tervező. Amikor mínusz 10 fok volt kint, és több napja senki sem járt a házban,
odabent 13 fokot mutatott a hőmérő. Miután ténykedni kezdett három ember
odabent, hamarosan 16 fokra kúszott a hőmérő, egy ember ugyan is óránként 200
watt hőenergiát ad le.

A házat – az erős téli hideg napokat kivéve – a hőcserélő
fűti. Ez egy olyan berendezés, amely az elszívott használt meleg levegő hőjének
több mint 90%-át átadja a beszívott friss levegőnek. A friss levegő egy földbe
ásott csőkígyón át érkezik, így télen is plusz 15 fok körüli a hőmérséklete,
amin már csak keveset kell melegíteni.

Forrás: MTI

Kép [cc] Az építtető galériája