Az első hazai biokozmetikum

Bár Magyarországon a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. az élelmiszerek mellett már 2001-től felvállalta a kozmetikumok minősítését (erről ld. Hazai biokozmetikumok c. cikkünket), eddig csak a „Biola” termékcsalád szállt ringbe, és szerezte meg a bio minősítést – tudtuk meg Rusói Rékától, a Biokontroll tanúsítójától.

A termékeknek szigorú előírásoknak kell megfelelniük. Az összetevők legalább 95%-a ökológiai eredetű kell, hogy legyen. Az ökológiai eredetű komponensek jelölhetőségének minimumfeltétele, hogy az összes alkotó 70%-a ökológiai, de ilyen esetben azt külön fel is kell tüntetni, s a termék ekkor például nem „bio uborka tonik”, hanem csak „uborka tonik” (71% ökológiai alkotóval).

Dr. Gyovai Viola, a Biola termékfejlesztője azokat a kozmetikumokat tartja natúrnak, amelyek megfelelnek a német BDIH feltételrendszerének. Szerinte nem véletlenül találták ki a benne szereplő kritériumokat. Másfél évtizeden át ő is természetes anyagokat tartalmazó, de hagyományos vegyi kozmetikumokat készített, s közben látta a toxikológiai szakirodalomból a kérdőjeleket.

Több évébe került (a kiadásokat nem is részletezve), amíg – a szigorú feltételeknek megfelelve – a hagyományos kozmetikumoktól eljutott a BDIH követelményeinek megfelelő natúr-, majd tovább haladva a biokozmetikumokhoz. A kontrollált natúr kozmetikumoknál ugyanis a BDIH csupán azt írja elő, hogy az ökológiaiként jelölt összetevők – amennyire a formulázási lehetőség engedi – minél nagyobb arányban származzanak ökológiai gazdálkodásból.

A BIOLA biokozmetikumokban azonban a kötelezően előírt és ellenőrzött ökológiai alkotók aránya a magyar szabályozásnak megfelelően 95% felett van. (Az igazsághoz természetesen hozzátartozik, hogy a tanúsított natúrkozmetikumok között is vannak olyanok, amelyekbe a bedolgozott növényi kivonatok szinte teljes mértékben ökológiai gazdálkodásból származnak).

Magyarországon véleménye szerint 2005 óta minden gyártónak és forgalmazónak igazodni kellene a Biokontroll szabályzatához, valamint a bionak vagy ökológiai kozmetikumnak hirdetett terméket – az adott országban való regisztráltatáson és az alapanyagokon tanúsíttatásán túl – évente tanúsíttatni kellene egy erre jogosítványokkal rendelkező céggel. Bár az ellenőrzés kétségkívül felelősséggel jár, ugyanakkor egyfajta technológiai, egészségügyi és üzemi biztonságot is eredményez. A gyártónak ugyanis mindig ugyanazt a minőséget kell előállítani, ha bármikor ellenőrizhetik.

A nehézségekkel a kommersz termékek gyártói is tisztában vannak. Az anyagokat nem könnyű kicserélni, mivel a stabilitás miatt át kell dolgozni az egész recepturát.

Arra a kérdésre, hogy nem tartja-e a vásárlók megtévesztésének, hogy „natúr” emblémával hirdet olyan kozmetikumokat (pl. Naturissimo termékcsalád), amelyeket végül is senkivel sem minősíttet, azt válaszolta, hogy a saját minőségellenőrzési lógójával ellátott termékek hitelességéért vállalja a felelősséget, azokat bárki, bármikor bevizsgálhatja. Az OÉTI-nál regisztrált összetevők listájából is ellenőrizhetők az anyagok.

Gyovai Viola felháborítónak tartja, hogy még ma is léteznek „100% BIO”-ként hirdetett termékek, amelyek tulajdonképpen hagyományos kozmetikumok. Szerencsére ezek kiszűrhetőek a termékeken olvasható INCI (International Nomenclature of Cosmetic Ingredients) összetevők áttanulmányozásával (már ha vesszük erre a fáradságot) és a hiányzó tanúsító lógó alapján. A korrekt tájékoztatás azonban nagyon fontos. Úgy véli, hogy megfelelő információ birtokában megszűnik a vásárló tanácstalansága.

Szerinte mindenkinek jogában áll megtudni, mit tartalmaznak a kozmetikumok, hogy a vásárló a pénztárcájának, lehetőségeinek megfelelően választhasson vegyszermentes készítményeket is.

A natúr kontra vegyi csatát egyébként a hagyományos kozmetikumok minőségére is jó hatásúnak tartja. A gyártók kénytelenek felvenni a kesztyűt, s egészségesebbé tenni termékeiket. Sajnos az is igaz, hogy a kozmetikumot gyártók érdekei a piacgazdaságban általában mások, mint a felhasználóké. Aki spórolni tud az összetevők költségén, az többet költhet a szebb csomagolóanyagra, a marketingre és reklámra.