Az intézkedés célja nem annyira a büntetés, hanem sokkal inkább a jövőbeni jogsértő magatartás megelőzése. Ennek megfelelően az 1998 óta érvényben lévő eddigi iránymutatáshoz képest növelni akarják a bírság elrettentő hatását. Az új iránymutatás szerint a bírság alapja a jogsértés évében az éves értékesítés akár 30%-a is lehet, megszorozva a jogsértő magatartás éveinek számával. Sőt, a bírság egy része – az ún. belépési díj – a jogsértés időtartamától függetlenül kivethető.

Az új iránymutatás szerint a versenybírság alapja ezentúl a jogsértésben résztvevő vállalatok ágazatában elért éves értékesítés akár 30%-a is lehet, szorozva a jogsértő magatartás éveinek számával. A kartelles ügyek esetén a bírság mindenképpen tartalmaz egy az időtartamtól független, az érintett éves értékesítés 15-25%-áig terjedő mértékű elemet, amelyet az előbbiek alapján számított bírsághoz hozzáadnak – pusztán már az elkövetés miatt is. Ez ugyanakkor a nem kartell jellegű ügyekben is kiszabható elem, a nemzeti versenyhivatal mérlegelése alapján.

A jövőben keményebben büntetik a visszaesőket is: ismételt jogsértés esetén a bírság akár 100%-kal is megnövelhető. Itt nemcsak a Bizottság eddigi határozatait, hanem a nemzeti versenyhatóságok EKSZ (azaz az Európai Közösséget létrehozó szerződés) versenykorlátozó és erőfölényes megállapodásokra vonatkozó 81-es és 82 -es cikkei alapján lefolytatott eljárásait is figyelembe veszik. A többszörös visszaesőket különösen keményen fogják büntetni.

További bírságnövelő tényező lehet, ha a vállalkozásnak a jogsértésből különösen nagy forgalomnövekedése vagy más előnye származott (és ha ez az előny felbecsülhető). Szintén súlyosbító tényezőnek számíthat, ha a vállakozás nem működik együtt a Bizottsággal vagy akadályozza a vizsgálatot; ha a vállalkozás a jogsértés vezetője vagy felbujtója; ha más vállakozásokat arra kényszerített, hogy vegyenek részt a jogsértésben; valamint ha megtorló intézkedéseket tesz a jogsértés végrehajtására.

Ezzel szemben enyhítő körülménynek az számít, ha a Bizottság közbelépését követően a vállalat jogsértő magatartást azonnal feladja; ha a jogsértést nem szándékosan, hanem hanyagságból követték el; ha az adott vállalat jogsértésben való részvétele korlátozott; ha hajlandó a kötelezőnél nagyobb mértékben együttműködni a Bizottsággal; és ha a jogsértést hatóság vagy jogszabály engedélyezte, vagy netalántán ösztönözte volna.

Kivételes esetekben figyelembe vehetik a vállalkozás bírságfizető képességét. A bírság csökkentéséhez a vállalatnak bizonyítania kell, hogy a bírság kifizetése helyrehozhatatlan kockázatnak tenné ki a vállalkozás életképességét és eszközei teljesen elértéktelenednének.

A nemzeti versenyhatóságok ugyanakkor továbbra is saját bírságolási politikát alkalmaznak, és az új iránymutatás az engedékenységi politikát sem érinti, az továbbra is érvényben marad.

Az új iránymutatást az Európai Közösség Hivatalos Lapjában mintegy két hónap múlva hírdetik meg, az új irányelveket csak ezt követően fogják érvényesíteni.

Forrás: Gazdasági Versenyhivatal