Bár 2005 óta uniós norma (261/2004/EK rendelet) vonatkozik a légi utasok jogaira, a rendelet betartása problémás. A hatóságokhoz és a civil fogyasztóvédelmi szervezetekhez érkezett panaszok még mindig azt mutatják, hogy a járatok késése, törlése esetén az utasok nem kapnak megfelelő ellátást a reptéren ragadva. A társaságok által felajánlott segítség nem minden esetben elegendő akár egy ásványvíz és egy szendvics egyidejű megvásárlására.

A Pest Megyei Főügyészség ezért keresetet indított a Wizz Air Hungary Kft.-vel szemben jogszabálysértő gyakorlata miatt. A késések 2009-ben több, mint 105 járatot – mintegy 10 ezer utast – érintettek a Budapest- Ferihegy reptéren.

A hivatkozott uniós norma ugyan tételesen nem mondja ki, hogy pontosan mit is kell biztosítani az utasnak, azért a főbb irányvonalakat felvázolja. A legfontosabb minden esetben az utasok megfelelő tájékoztatása, és számukra lehetőséget biztosítani a kommunikációra (ingyenes telefonhívások, e-mail, fax küldési lehetőség). Ezen túl a késés időtartamára „a várakozási idővel ésszerű arányban étkezést és frissítőket” kell biztosítani, szükség esetén szálláshelyet.

A Főügyészség elsősorban azt kifogásolta, hogy a Wizz Air Hungary Kft-nél a két órát meghaladó késések esetén az utasok időarányosan 4, 8, 12 euró stb. összegű étkezési utalványra jogosultak. Ez a budapesti reptér árai mellett egyáltalán nem biztosítják az „ésszerű arányt”. A másodsorban kifogásolt gyakorlat az utasok nem megfelelő tájékoztatása volt (több NFH eljárás is folyamatban volt a per előtt, ahol azt kifogásolták a felügyelők, hogy a tájékoztatás nem magyar nyelven történik).

A bíróság döntése alapján a Wizz Air Kft.-nek a következőket kell biztosítania járatkésés esetén (1500 km alatti és feletti távolságnál):

• 2-3 órás késés esetén 8 euró
• 5-8 órás késés esetén 13 euró
• 8-11 órás késés esetén 18 euró
• 11-14 órás késés esetén 23 euró
• 14-17 órás késés esetén 28 euró
• 17-20 órás késés esetén 33 euró
• 20-23 órás késés esetén 38 euró

A bíróság a Főügyészség keresetét jelentős részében megalapozottnak ítélte. Az ésszerű, arányos segítségnyújtással kapcsolatban kifejtette, hogy az alperes gyakorlata jogszabálysértő, nem felel meg a már hivatkozott uniós normának.

A bíróság kötelezte az alperest, hogy a budapesti reptéren magyar nyelven is tegye közzé az utasoknak szánt tájékoztatást.

Az ítéletben foglaltak minden légi fuvarozóra kiterjednek, amelyek Magyarország területéről járatokat indítanak.

Forrás: FOME