fbpx
fossil fashion mikroműanyag szennyezés

Ez a cikk már legalább 1 éve készült. A benne lévő információk azóta lehet, hogy elavultak, nézd meg, hátha van frissebb cikkünk a témában.

Eljött a fossil fashion kora – ruháink fele már kőolajból van

Műszálas ruhák szennyezik világszerte a vizeket? Nem meglepő: ruházkodásunk az elmúlt két évtizedben szinte teljes mértékben átalakult, s mára minden második ruhadarab fosszilis tüzelőanyagból készül. Ez már nem csupán a fast fashion, sokkal inkább a fossil fashion kora - világított rá egy nemrég megjelent tanulmány. (tovább…)

Különféle textíliákat számos termék előállításakor használnak, például ruhák, szőnyegek és bútorok gyártása során. Ezek közül

a divatszektorban a legjelentősebb a textilanyagfogyasztás: 2019-től a globális textilpiac már több mint 70%-át a ruházati ipar teszi ki.

Poliészter az összes textilanyag több mint felében

A Changing Markets Foundation munkatársainak új tanulmánya szerint a textilipar számára előállított műszálas szövetek gyártása során jelenleg a globális olajfogyasztás 1,35%-át használják fel, a szintetikus anyagok alkalmazása pedig az elmúlt 20 évben megduplázódott. Napjainkra a poliészter az összes textilanyag több mint felében megtalálható.

A tanulmányban azt prognosztizálják, hogy

2030-ra a világ szövetgyártásának háromnegyede szintetikus anyagokra épül majd, amelynek 85%-a poliészter lesz.

Az ezredforduló körül a divatmárkák átálltak a fosszilis tüzelőanyagokból készült olcsó, műszálas szövetek felhasználására. Céljuk az volt, hogy évről-évre egyre több kollekciót mutassanak be és dobjanak piacra, mindezt olcsó munkaerő felhasználásával olyan alacsony jövedelmű országokban, mint például Egyiptom, India vagy Banglades.

fossil fashion mikroműanyag szennyezés

Ez az üzleti modell fast fashion néven vált ismertté, és hozzájárult a textilhulladék globális növekedéséhez – mára minden korábbinál több ruhát fogyasztunk, bizonyos márkák évente akár 20 kollekcióval is megjelennek a piacon. 60%-kal több ruhát vásárolunk, mint 15 évvel ezelőtt, és fele olyan hosszú ideig viseljük őket, mint korábban.

A világmárkák megbirkóznak a járvánnyal, a ruhagyári munkások nem

A fast fashion ma valójában fossil fashion

A lenti ábra a különböző szövetek termelésének alakulását mutatja 1980 és 2030 között (1000 tonnában). Mint látszik, a poliészter-szálak (rózsaszínnel jelölve) szerepe a ruhaiparban 2000-ben haladta meg a pamutét (zölddel), a következő 20 évben pedig a globális poliészterszövet-gyártás megduplázódott. 2028-ra a becslések szerint a különbség hatszorosra nő majd.

fossil fashion mikroműanyag szennyezés

Urska Trunk, a Changing Markets Foundation kampánymenedzsere elmondta, nem tudatosul a fogyasztókban, hogy a fast fashion ma már valójában fossil fashion, azaz a fosszilis tüzelőanyagokra épülő divat. “A divatipar akkor fogja elhagyni az olcsó poliészterből és más olajból származó műszálas szöveteket, amikor a világ elfordul a fosszilis tüzelőanyagoktól” – mondta. Manapság azonban ahelyett, hogy eltávolodnának a szintetikus anyagoktól, „ezek a divatcégek azt sugallják, ők mindent megfelelően kontroll alatt tartanak és így egyre több ruhát tudnak gyártani” – magyarázta.

Azzal együtt, hogy az Európai Bizottság jelenleg épp egy „textilstratégián” dolgozik, amelyet várhatóan 2021 vége előtt tesznek közzé, a tanulmány a politikai fellépés szükségességét hangsúlyozza: nem elég csupán a textilhulladékok újrahasznosításának módjáról gondolkodni, prioritás az évente előállított és megvásárolt ruhák teljes mennyiségének csökkentése is.

A mosógépek kímélő programja ontja magából a mikroműanyagot

A tanulmány rávilágít arra is, hogy a műszálas anyagok gyors elterjedése továbbra is ezt az elszabadult fogyasztást ösztönzi – mindezt annak tudatában teszik a divatcégek, hogy valamennyi szövet gyártása környezeti és éghajlati problémákkal jár. Csak úgy lehetséges a textilipar céljait összhangba hozni a szennyezés csökkentésére irányuló globális erőfeszítésekkel, ha a fast fashion nem használ több szintetikus anyagot.

Az alapítvány munkatársai a tanulmányban azt is felvázolják, hogy az olaj-, és gázipar miként támaszkodik egyre inkább a műanyagokra, beleértve a műszálas szöveteket is, hiszen az energia-, és a közlekedési ágazat olajigénye csökken.

A teljes tanulmány angol nyelven itt elérhető.

Tudatos Vásárló Mit tehetsz tudatos vásárlóként?

Láss tisztán! – Tanuld meg, hogyan hatnak a reklámok. Ne dőlj be a vonzó külsőnek láss át a szitán, ha túlfogyasztásra ösztönöznek. Így tudsz majd tényleg ellenállni.

1. Ne vásárolj műszálas ruhákat, mikroszálas törlőkendőket!

2. Ha mégis van ilyened, néhány módszerrel csökkentheted a mikroszálak leszakadását mosás közben.

– a műszálas ruhákat mosd ritkábban, esetleg kézzel vagy rövidebb programmal és alacsonyabb erősségű centrifugálással.

– moss alacsonyabb hőfokon.

– töltsd teli a mosógépet, így kevésbé fognak leszakadni a szálak.

– használj folyékony mosószert, az kevésbé dörzsöli a ruhát.


Készült a Clean Clothes Campaign kampány keretében; a projekt az Európai Unió finanszírozásában valósul meg. “Filling the Gap: Achieving Living Wages through improved transparency” “FILLING THE GAP” HUM/2018//404-124

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás