A műhelyvita és az azt megelőző tájékoztató fő témája az
volt, miképpen hat az étrend a fogyókúrára. Halmy László professzor, a társaság
elnöke, a műhelyvita sorozatvezetője, Antal Emese, a Magyar Diétetikusok
Országos Szövetségének elnöke, Pados Gyula egyetemi docens (Szent Imre Kórház)
és Zajkás Gábor, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet
igazgatóhelyettese, valamint Bíró György professzor különböző megközelítésekben
foglalkozott a témával.

Az elismert szakértők sem látják egyformán a probléma
leküzdését, azaz az ideális megszabadulást a fölös kilóktól. A fogyókúra
helyett újabban az életmód tartós megváltoztatását ajánlják. A cél nem
elsősorban a testsúly meghatározott értékre történő csökkentése, azaz a fogyás,
hanem a táplálkozás, a fizikai aktivitás és a mentális állapot módosítása –
mondta Halmy László az MTI-nek. Halmy szerint a szénhidrát-fogyasztás drasztikus
csökkentése csak az egyik út és ez Magyarországon egyébként is nehezen
kivitelezhető. Inkább mindenből egy keveset kell enni, mint kizárni bizonyos
élelmiszerfajtákat az étrendből.

Ugyanakkor akad olyan szaktekintély, aki a szénhidrátok
csökkentésében látja a fő megoldást, csatlakozva ezzel az amerikai fogyókúrák
egyik fő alapelvéhez.

Lényeges szempont a zsír, a szénhidrát és a fehérjebevitel
aránya – e tekintetben is vita van a szakemberek között. Kevés szó esik a
sóról, márpedig az elhízottak étrendi kezelésében lényeges szempont a sószegény
diéta, amely az esetek többségében a magas vérnyomás megelőzésében és
kezelésében is jelentős szerepet játszik.

Érdekes megfigyelés, hogy a kalóriabevitelt a tányérok,
poharak, üvegek nagysága is meghatározza – márpedig ezek térfogata az utóbbi
időben jelentősen nőtt és ezzel együtt a porcióké, az adagoké is.

Az életmód, a környezet, a családi táplálkozási szokások, a
genetikai kód, egyes betegségek mind jelentősen befolyásolhatják az elhízást,
és az okokat megkeresve lehet megtalálni a helyes gyógymódot, amelyből nem
hiányozhat a megfelelő mozgásterápia – ebben minden orvos és a műhelyvitán
megjelent szakértő egyet értett.

Magyarországon egyre kövérebbek az emberek, és főleg a
szegényebb rétegek, mert a “sűrű”, hizlaló ételek olcsóbbak.
Ugyanakkor magyar egészségügyi körökben még mindig nem számít igazán
betegségnek az elhízás. Ez megmutatkozik a propagandaanyagokra fordítható pénzösszegekben,
vagy éppen az elhízás esetén hasznos gyógyszerek támogatásában.

Forrás: MTI