fbpx

Tarts velünk, legyél tagjaa Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz hozzánk!

Elég tiszta a WC-ülőkéd?

| Ethical Consumer

Mi az ára a reklámok által folyamatosan sugallt patikatisztaságnak? Mérgező és veszélyes keverékek a folyókban, a levegőben, és persze az allergia.

Káros, veszélyes
tisztítószerek

A cikk elsősorban a WC-tisztítószerekre fókuszál és
nem tér ki a WC-illatosítókra, miután a környezetvédők egyetértenek abban, hogy
a WC-tartályokban, perem alatti illatosítók és fehértők teljesen feleslegesen
durva és káros hatással vannak a környezetünkre. Háztartások
80%-a
vásárol klóralapú fehérítőt/fertőtlenítőt
(nátrium hipoklorit tartalmút). A klór rögtön reakcióba lép a környezetében levő
más szerves alkotóelemekkel, és mérgező, veszélyes keveréket
hoznak létre, mint a furán, dioxin és más toxikus vegyületek.


Természetes, hogy alapvető kívánsága az emberek
legtöbbjének, hogy tiszta legyen a WC és környéke, ám ez nem
jelenti, hogy abszolút sterilnek is kell, hogy legyen. Egy
fertőtlenítő hatású tisztítószer klór nélkül is megfelelő higiéniai hatással
bír. A manapság árult illatosított szerek között több olyant is találhatunk,
melyek hosszú távon egészségre káros hatásúak. A legtöbb WC-illatosító tartalmaz
klórt és más erős szennyezőanyagokat.


Összetevők: a fogyasztó
tájékoztatása?
Klórt nem csak az illatosítókban, hanem a
WC-tisztítószerekben is találtak. Használnak például klórozott fenolt
(karbolsavat), ami mérgező a légzési- és vérkeringési
rendszerre.
A probléma azonban az, ha az átlagos fogyasztó tudni
akarja, ki van-e téve ilyen veszélyeknek, nem egyszerű tájékozódnia: a
WC-tisztítószerek gyártóit ugyanis senki nem kötelezi, hogy termékeinek
összetevőit nyilvánosságra hozzák.


Valamilyen oknál fogva csak az ionos és nemionos
felületaktív anyagok százalékát kell feltüntetni, ami valójában nem fontos
információ környezeti szempontból. A valódi kérdés ugyanis, hogy ezek a
felületaktív anyagok ásványi- vagy növényi eredetűek-e. A legismertebb márkák
ugyanis, melyeket a szupermarketek polcain megtalálhatunk, petrolkémiai
alapúak
. Vagyis az olajiparból származnak, ezzel együtt pedig a
geopolitikai viták, emberi jogok figyelmen kívül hagyása, víz- és légszennyezés,
globális felmelegedés problémái is társulnak hozzá.


A hagyományos toalett-tisztítók ráadásul petrokémiai
illatosítót és maró hatású savakat is tartalmaznak (általában nátrium hidrogén
szulfát, nátrium hidrogén klorid vagy hidroklorid sav). Ezekre azért van
szükség, mert a vizelet (amelyben oldhatatlan alkotóelemek vannak) nyomot
hagyhat a WC-csészében, illetve mert a kemény vizeknél vízkő kialakulása
(meszesedés) is előfordulhat. A sav hatására ezek ingerlő hatással lesznek a
szemre és bőrre. Általában ezek antibakteriális fertőtlenítő
szereket
is tartalmaznak (mint például a Triclosan), ami egy olyan
szennyező anyag, amit kimutattak azóta már az anyatejben és halakban
is.


Alternatív megoldás
Alternatív termékek is
léteznek a boltokban, amelyek biotermékek, környezetbarát
termékek, amelyek gyengébbek, könnyebben lebomlanak, növény-alapúak és
összetevőik nem mérgezőek. Ilyen az ecet- vagy citromsav,
amelyek elfogadható tisztítószereknek számítanak. Amúgy is jobban tesszük, ha
holisztikus filozófiai nézőponttal rendelkező vállalattól vásárolunk, nem pedig
globális vegyipari óriásoktól.


A REACH (Registration, Evaluation
and Authorisation of Chemicals), amely az EU Parlament berkeiben folyó jogi
folyamat valószínűleg nem lép érvénybe 2006 előtt, és még utána is évekig tart,
míg az érintett 10 ezer vegyi anyag biztonsági vizsgálatát
elvégzik (eredetileg 30 ezer anyagot tartalmazott a program, de azt „lealkudták”
mára 10 ezerre). Ezek legtöbbjét mérgező és káros hatásuk
vizsgálata nélkül hozták forgalomba és a mai napig használják a világon. Az
állatvédők félnek, hogy ez a törvény exponenciálisan megnöveli majd az
állatkísérleteket, de többen abban bíznak, hogy az egész
összességében ösztönzően hat majd alternatív tesztelési módok
kifejlesztésére. (Például hazánk – EU-tagsága óta először – tett
törvényjavaslatot Nagy-Britanniával együtt, ami arra vonatkozik, hogy
Egy Anyag Egy Regisztráció”. Ennek értelmében a vállalatok
konzorciumot kötnének, és egy-egy anyagot együttesen regisztráltatnának, nem
pedig párhuzamosan végeznék az engedélyezéshez szükséges kísérleteket.)


A mérgező anyagokon túl is
káros

A legtöbb tisztítószer 90 %-a víz valójában. Ennek (valójában
víznek) szállítása, a flakonok előállítása (energia- és
anyagfelhasználás
és hulladéktermelés szempontjából
is) nagy környezeti terhet jelent. Vannak ugyan környezetbarát termékek, ám ezek
csomagolóanyaga is csak akkor újrafelhasználható, ha az adott
ország/régió rendelkezik már a megfelelő infrastruktúrával, háttériparral.
Ráadásul azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy máig is tartalmaznak káros
anyagokat az aerosol spray-k, melyeket már rég kiválthatnának
más összetevőkkel.


Nagy-Britanniában elindult egy olyan
mozgalom is, amely állatkísérletek szempontjából auditálja a vállalatokat.
Komoly vitákat szül, hogy a tisztítószerek előállítói azt vallják, ahhoz, hogy a
környezetet kevésbé terhelő illetve károsító szereket tudjanak előállítani, új
alkotóelemeket kell alkalmazniuk, amelyeket először állatokon kell kipróbálniuk.
Az állatvédők természetesen próbálják érvényre juttatni az állatok jogait.
Sajnos manapság is a legtöbb, általunk is ismert gyártó – mint a Henkel, SC
Johnson, Unilever – alkalmaz állatkísérleteket, vagy ily módon tesztelt
alapanyagokat, segédanyagokat.


Forrás: Ethical Consumer, 2005. január. 
Lefordítva és közzétéve a kiadó engedélyével. Fordította és adaptálta: Fertetics Mandy.

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek