| Tudatos Vásárló
Egyre népszerűbb a tömegesen jutalmazó villámvásárlás
Milyen veszély fenyegeti a fenntartható fogyasztás utolsó mentsvárainak tekinthető piacokat? Mit jelent a carrotmob? Hogyan befolyásolják vásárlási szokásainkat a bevásárlóközpontok? Ízelítő a fenntartható fogyasztás konferencia előadásaiból.
2009. szeptember 24-én harmadik alkalommal rendezték meg a
környezettudatos és társadalmilag felelős fogyasztói szokásokról szóló
tudományos konferenciát a Budapesti Corvinus Egyetemen.
A népes hallgatóság számos új és érdekes kutatási
eredményről hallhatott 2009. szeptember 24-én a Budapest Corvinus Egyetemen rendezett
„Fenntartható fogyasztás, termelés és kommunikáció” című konferencián.
nyitotta meg, aki nem csak adományozó országként képviselte Norvégiát, de
előadásában hangsúlyozta, hogy a fenntartható fogyasztás fogalma erősen kötődik
Norvégiához. Azt ugyanis először az 1994-ben megrendezett oslói miniszteri
kerekasztal résztvevői határozták meg. A fenntartható fogyasztás eszerint az
„alapvető szükségletek kielégítését és az életminőség javítását szolgáló
szolgáltatások és termékek igénybevétele, úgy hogy csökken a természeti
erőforrások és a mérgező anyagok használata, a hulladék és mérgezőanyag
kibocsátása, így nem fenyegeti veszély a jövő generációk szükségleteinek
kielégítését.”
A „Fenntartható fogyasztás, termelés és kommunikáció” konferencián
közel harminc előadás hangzott el a fenntartható fogyasztás ösztönzőiről,
akadályairól, legjobb gyakorlatairól. Az egyik népszerű téma a helyi termékek
fogyasztása volt. A Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Marketingkutatás és
Fogyasztói Magatartás Tanszékének dr. Hofmeister-Tóth Ágnes vezetésével folyó
kutatása arra jutott, hogy a bio és helyi termékek vásárlásának leginkább a
magas ár szab gátat.
A gödöllői Szent István Egyetem kutatója, Balázs Bálint és
Kiss Csilla, a Védegylet munkatársa arra világított rá, hogy a fenntartható
fogyasztás végvárainak számító piacok, köztük a budapesti Hunyadi téri piac
fennmaradását nemcsak az önkormányzati döntések fenyegetik, hanem az ott áruló
kistermelők elöregedése is.
A helyi termékek fogyasztását más tényezők is nehezíthetik.
A szintén gödöllői kutató Bodorkós Barbara azt figyelte meg a mezőcsáti kistérségben
folyó kutatása során, hogy a helyiek személyes ellentétek miatt nem vásárolnak
egymás termékeiből. Pedig a helyi közösségnek nagy szerepe lehet a fenntartható
fogyasztás előremozdításában. Vadovics Edina, a Central European University és
a Greendependent Egyesület kutatója egy nemzetközi kutatásról számolt be, és a
tömegesen jutalmazó villámvásárlást, az úgynevezett „carrotmob”-ot ismertette.
Az első „carrotmob” megmozduláson egy olyan boltba irányították a fogyasztókat,
melynek vezetősége vállalta, hogy erőfeszítéseket tesz az energiatakarékos
izzók cseréjéért.
nyitórendezvénye is volt egyben, amely a Norvég Alap egymillió eurós
támogatásával valósul meg. A civil szervezetek és akadémiai kutatóhelyek együttműködésében
megvalósuló projekt résztvevői az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a
Budapesti Corvinus Egyetem (BCE), az MTA Szociológiai Kutatóintézet, az
MTA-ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport, a Védegylet, a Tudatos Vásárlók
Egyesülete és a Norwegian University of Science and Technology.
A nagyobb választék többletvásárlást generál
Több kutatás is érintette a nagy bevásárlóközpontok
fenntarthatósági hatásait. A BCE Környezetgazdaságtani és Technológiai
Tanszékének kutatói, Zsóka Ágnes és munkatársai, megállapították, hogy a
bevásárlóközpontok széles választéka nagyobb költésre sarkallja a vásárlókat:
sokszor olyan termékeket is hazavisznek, amelyeket az otthonukhoz közel lévő
kisboltban nem vennének meg.
Gulyás Emese, a Tudatos Vásárlók Egyesületének
munkatársa egy komplex, a nagy kereskedelmi láncok fenntarthatóságát mérő
mutató létrehozását javasolta. Az index a társadalmi mutatók közül elsősorban a
foglalkoztatottságot és a bérszínvonalra vonatkozó hatásokat, a környezeti
szempontok közül az autós forgalmat, a zöld területek beépítését, a
vízkészletekre gyakorolt szennyező hatást, az energiafelhasználást, a gazdasági
fenntarthatóság értékeléséhez a helyi adófizetést és a vásárlóerő helyi
elköltését venné figyelembe.
Ám a fenntarthatóságra való törekvés visszaüthet – erre
hívta fel a figyelmet a BCE Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszéknek
kutatója, Harangozó Gábor, aki az energiafogyasztás esetében megjelenő ún.
„visszacsapó hatással” foglalkozik. Azt állítja, hogy a növekvő fogyasztás
miatt az energia hatékonyság növekedése nem csökkenti szükségszerűen az
energiafelhasználás szintjét.
Az ugyanezen a tanszéken Csutora Mária
vezetésével folyó kutatás is hasonló eredményre jutott. Feltárták, hogy a
magyar lakosság legnagyobb jövedelmű csoportjai mintegy két és félszer annyit
fogyasztanak, mint amennyit elbírna a föld biokapacitása; tehát fogyasztási
szokásaikkal kimerítik a természeti erőforrásokat. A kutatók rámutattak, hogy
ez olyan mértékű túlfogyasztás, hogy azt már nem lehet környezettudatos
fogyasztói magatartással kompenzálni.
Több kutatás foglalkozott az urbanizáció, a belföldi
költözési hullámok fenntarthatósági hatásaival. Szirmai Viktória, a Magyar
Tudományos Akadémia kutatója az újonnan épülő kertvárosi részek fenntarthatóságával
foglalkozott előadásában. Csizmady Adrienne és Csanádi Gábor, az Eötvös Lóránd
Tudományegyetem munkatársai elmondták, hogy a lakóhelyválasztás elsődleges
szempontja, hogy hasonló társadalmi helyzetűek éljenek a környéken, a
környezeti adottságok csak ez után következnek.
Ijjas Flóra és Valkó László, a Budapesti Műszaki és
Gazdaságtudományi Egyetem kutatói a vízlábnyom nemzetközi kutatók által
kidolgozott fogalmát, az országok közötti virtuális vízszegénység és
vízgazdagság koncepcióját ismertették, valamint javaslatot tettek a téma
további hazai kutatására.
Konferencia kötet és előadások anyaga megtekinthető itt >>>
Kép [cc] steve
crane roadside